Budapest csődhelyzetével kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: az a kérdés, hol van a pénz, hogyan és mire költötték el, ha jogszabálysértő módon tették meg, akkor van jogi következménye, de erről a bíróság dönt. Egyelőre nem tudják, hogy mit jelent a csődközeli helyzet, de nem akarnak találgatni, amíg pontosan nem tisztázza a helyzetet a főpolgármester. A kormány azt várja, hogy ne menjen csődbe a főváros. Ha mégis így lesz, akkor az állam is kialakítja majd a viszonyát ehhez a helyzethez.
Köszönjük olvasóink figyelmét!
Gulyás Gergely a kórházi patikák koncessziójáról elmondta: hatékonyabb lehet a működtetés, európai modelleket vizsgáltak. A miniszter arra számít, mindenki látni fogja, hogy átláthatóbb, jobb szolgáltatást tudnak elérni.
Hihetnek-e a soroksáriak Orbán Viktornak? – tették fel Gulyás Gergelynek a kérdést azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök a parlamentben azt mondta: nem fog vegyi elosztóüzem létesülni Soroksáron. „Azt a választ tudom adni, hogy szerintem higgyenek a miniszterelnöknek” – válaszolta a miniszter.
A pedagógusok pályaelhagyásának témájában Gulyás Gergely elmondta: nincs az ügynek más megoldása, csak a fizetésemelés; radikális fizetésemelésre van szükség. A miniszter hozzátette: minden évben az infláció felett fogják emelni a béreket, de nagyobbat tudnának előrelépni, ha megjönnének az uniós források. Ha nem oldják meg a bérkérdést, akkor kevés fiatal fog tanárnak menni. Akkor is bért fognak emelni, ha nincs uniós pénz.
Gulyás Gergely kifejtette, az Európai Parlament baloldali többsége azzal zsarolja az Európai Bizottság elnökét, hogy megvonnák tőle a bizalmat, ha uniós forrásokat adnak Magyarországnak és Lengyelországnak. Ennek a baloldali többségnek a tagjai a magyar képviselők. Megemlítette azt is, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének ellenzéki polgármester tagjai értik a magyar érdeket, ezért kérték uniós források felszabadítását.
A miniszter egyébként arra számít, hogy az EP-választáson lesz hangsúlyeltolódás jobboldali irányba, de vélhetően marad a baloldali többség.
Gulyás Gergely a Magyarországra érkezett volt hadifoglyokról kifejtette, a Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatta a magyar államot, de a kapcsolatfelvétel a máltaiak és az Orosz Ortodox Egyház között történt. Nemzetközi jogi szempontból az volt a kérdés, hogy az érkezők hadifoglyok-e, ezzel kapcsolatban egyértelmű tájékoztatást kaptak, szabadították őket, tehát nem hadifogolyként jöttek Magyarországra. Az ukrán államot ennek ellenére tájékoztatták arról, hogy az ukrán hadseregben szolgált, korábbi hadifoglyok vannak Magyarországon.
Paks 2 ügyében megkérdezték Gulyás Gergelyt, hogy mikor lesz az első beton kiöntése. „Jövő tavasszal, jövő nyáron, ez a realitás” – válaszolta a miniszter.
Ez most sem derült ki, Gulyás Gergely azt mondta, hogy a kormány egy ígéretet tett, Magyarország az erős fenntartások ellenére sem fogja blokkolni a svéd csatlakozást. „Ezt az ígéretünket tudjuk fenntartani” – jelentette ki a miniszter.
Gulyás Gergely a költségvetéssel kapcsolatban elmondta: 3,9 százalék a hiánycél, a fogyasztás alacsonyabb, és ezért az áfabevételek is elmaradnak a várttól.
Azt is elmondta, hogy az ország le tudja majd csökkenteni az inflációt, a hiánycsökkentés eddig sikeres volt, a magyar gazdaság jelentős folyamatai helyes irányba mennek, van egy újrainduló növekedés, az államadósság is csökkenni fog. A miniszter több pozitívumot, mint negatívumot lát.
A magyar kormány brüsszeli ingatlanvásárlásáról Gulyás Gergely elárulta: központi költségvetési forrásból, kedvező áron vásároltak. A pontos árat nem tudja fejből, de azon a környéken tízévente egyszer lehet venni épületet. Az ingatlan a magyar uniós elnökséget fogja szolgálni, utána magyar kulturális ház lesz belőle.
Az uniós költségvetéssel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta: Brüsszel kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, a jogállamot tiporja lábbal. Hozzátette: senki nem gondolhatja komolyan, hogy amíg az országnak járó uniós forrásokat visszatartják, addig a kormány bármilyen olyan módosítást elfogad majd, amely az ország kárára lenne.
Gulyás Gergely elárulta, Henry Kissingerrel ért egyet abban, hogy ha valaha békét akarnak, akkor a hadban álló országok egyik vezetőjét nem érdemes háborús bűnösnek nyilvánítani. A 100 éves Kissinger munkásságáról itt írtunk bővebben.
A miniszter kifejtette, legtöbben migránsokról beszélnek, két okból: üldöztetés nélkül is Európába jönnek a jobb élet reményében. A másik kategória, hogy üldöztetés miatt kényszerülnek menekülni, de ők az első biztonságos országban jogosultak védelemre. A harmadik kategória, akik valóban menekültek, és szomszédos országból jönnek, ilyen például Ukrajna, ebben nincs is vita. Mindemellett van egy hatalmas vendégmunkásigény Európában. Gulyás Gergely szerint ezek a kategóriák összekeverednek, ami helytelen.
A tápszerek áremelkedésének ügyében, egy újabb kérdésre Gulyás Gergely azt válaszolta: a hiány tapasztalható volt, ezért volt szükség a változtatásra.
A CT- és MR-vizsgálatok államosításának ügyében Gulyás Gergely elmondta: a kormány célja egyértelmű, ezeknek a gépeknek a közgyógyellátást kell szolgálniuk. A kormány szerint ettől a betegeknek jobb lesz, a várólistáknak rövidülniük kell.
Donáth Anna szerint kötelezettségszegési eljárás jöhet a státusztörvény miatt. Gulyás Gergely elárulta, egyeztettek az Európai Bizottsággal, azokkal az illetékesekkel, akikkel a pedagógusbér-emelésről is tárgyaltak. A miniszter megjegyezte, a Momentum EP-képviselőjének semmihez nem fogható örömet jelent, ha saját hazáját Brüsszelben feljelentheti.
A pedagógusok felmondásával kapcsolatban a miniszter elmondta: a tanárok nagy része azért volt a pályán, mert szentnek tartja a hivatását, és a többség elkötelezett, hogy a pályán maradjon. Gulyás Gergely szerint azt is látják a pedagógusok, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a bérkérdést megoldják.
Arra az újságírói felvetésre, hogy a pedagógusoknak az új pedagóguséletpálya-modell bevezetésével van a leginkább problémája, Gulyás Gergely azt mondta: akik az RTL-lel beszéltek, lehet, hogy nem akarják, de a többség igen. A miniszter megkérdezte az RTL riporterétől, hogy mi a probléma a státusztörvénnyel. A válaszban az átvezénylés és az órakeret hangzott el.
Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy a státusztörvényt több egyeztetés előzte meg, a tüntetésekről pedig megjegyezte:
Nem véletlen, hogy a tüntetésekből a végére el is fogyott a szufla.
A miniszter szerint egy olyan törvényt fogadtak el végül, amely évtizedekig biztosítani fogja a pedagógusok életpályáját.
A csok témájában a miniszter elmondta: minden 5000 fő alatti településen járni fog, ahogy eddig is, de bővebben a következő Kormányinfón fog erről beszélni, van szándék arra, hogy kiszélesítsék a kedvezményezettek körét.
Az autópálya-matricák díjairól elmondta: az infláció mértékével emelkedhetnek a díjak. Egynaposat soha nem akartak bevezetni, mert ezt a magyarok nem használják, de az EU előírja. A tíznapos matricához legközelebbi árat kell megállapítani, mert csak külföldiek veszik igénybe.
Felmerülhet-e, hogy aki Ukrajnából befogad menekülteket, Európa más országaiból migránsokat ne fogadjon be? Gulyás Gergely szerint ezeket fel kell majd vetni az egyeztetés során, de még nem tart itt a folyamat, ráadásul az Európai Parlament rontani akar a szövegen.
Miért Tuzson Bence és Bóka János mellett döntöttek igazságügyi, valamint uniós miniszterként Varga Judit lemondása után? Gulyás Gergely válaszában kijelentette: egy nő munkáját csak két férfi képes ellátni.
Vitézy Dávid nyilatkozatával kapcsolatban a miniszter elmondta: a kormány vásárolt új vonatszerelvényeket, és vágányfelújítások is történtek, ahol régi vonatok vannak, ott valóban komoly problémákkal szembesülnek, azokat majd le kell cserélni. Ismét elmondta: a magyar baloldal ne akadályozza azt, hogy a vonatfejlesztésre fordítható uniós összegeket megkapja Magyarország.
Mint arról beszámoltunk, Vitézy Dávid közlekedési és városmobilitási szakértő, korábbi közlekedésért felelős államtitkár egy interjúban beszélt arról, hogy a MÁV-nak sürgősen új járművekre lenne szüksége, mert még az is kérdéses, hogy az idei nyarat kibírják-e az elöregedett eszközök.
A miniszter Karácsony Gergely mozgalmának támogatásáról kifejtette: azt látják, hogy van egy ember minimális jövedelemmel, érdemi megtakarítása nincs, majd befizet több mint 500 millió forint értékű támogatást. A mozgalomnak nincs adománygyűjtése, a honlapján fel sem hív senkit adományozásra, ismert módon pénzt nem gyűjtöttek. A kérdés az, hogy a pénz miből származott, ki adott ennyi pénzt, mire adta, mit várt el cserébe. Ezt kell tisztázni Gulyás Gergely szerint.
Gulyás Gergely lapunk kérdésére elárulta, a miniszterelnök későn, augusztusban megy csak szabadságra.
Több szomszédos, régiós országban, így például Romániában, Szlovákiában csak bejegyzett pártok színeiben lehet önkormányzati választásokon indulni, alapítványi, egyesületi formában nem. Ez fennmarad-e, vagy terveznek rajta változtatni? – kérdeztük Gulyás Gergelytől. A miniszter közölte, nem terveznek változtatni, csak azon, ha valaki egyesületi színekben indul, akkor a külföldi támogatásra és talán általánosságban a támogatásokra is a pártszabályok vonatkozzanak.
Újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: a kórházak gyógyszerbeszerzése egész biztos változni fog, de majd ha a kormánynak kész tervei lesznek, ismertetni fogják azokat.
Nem világos, hogy az uniós források a pedagógusbér-emelés hány százalékát tennék ki. Egy korábbi Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy csak egy kis részét, míg Kocsis Máté a lapunknak adott interjúban azt mondta: az uniós források adnák a tanári béremelés jelentős részét. Most akkor százalékosan mennyit adna az unió, és mennyit fedez a kormány? – kérdeztük a minisztertől. Gulyás Gergely világossá tette, nincs ellentmondás, nem állítja, hogy a 12-13 százalék jelentéktelen. A 6800-7000 milliárd forintból mintegy 800 milliárd forintot állhat a bizottság.
Azzal kapcsolatban, hogy a Politico információi szerint az Európai Bizottság engedményeket akar tenni a kormánynak, Gulyás Gergely elmondta, hogy a brüsszeli intézményekbe vetett bizalom nem a legmagasabb, de nekik is az az információjuk, mint a Politicónak.
A brüsszeli Politico című lap úgy értesült, hogy az uniós vezetés kisebb engedményeket tehet a magyar kormányfőnek azután, hogy Orbán Viktor az előző héten blokkolta az unió költségvetésének módosítását.
Nem tartanak attól, hogy a friss jogállamisági jelentés negatívan befolyásolja az uniós forrásokhoz való hozzáférést? – kérdezte az Index Gulyás Gergelytől. A miniszter leszögezte, nem tartanak ettől, mert ha valaki elolvassa a jelentést, láthatja, a bizottság még azt sem tudta elismerni, hogy komoly előrelépések történtek.
Varga Judit vagy Orbán Viktor kezdeményezte, hogy a miniszter más pozícióban folytassa? – kérdeztük Gulyás Gergelytől. A miniszter kifejtette: Varga Judit a Miniszterelnökségen volt államtitkár korábban, ő pontosan ismerte azt a szándékát, hogy 2019-ben is legszívesebben EP-képviselő lett volna. Amikor miniszter lett, azt mondta, legkésőbb 2024-ben szándékai szerint az EP-be távozik. A miniszterelnök ismerte a szándékát Varga Juditnak, próbálta meggyőzni arról, hogy változtasson, de miután belátta, reménytelen, utána is szerették volna mindannyian, ha legalább a listaállításig marad. Végül július 31-i határidővel mondott le.
Bóka János uniós miniszter, valamint Navracsics Tibor között úgy oszlanak meg a feladatok, ahogy eddig megoszlottak Varga Judit és Navracsics Tibor között.
Budapest csődhelyzetével kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: az a kérdés, hol van a pénz, hogyan és mire költötték el, ha jogszabálysértő módon tették meg, akkor van jogi következménye, de erről a bíróság dönt. Egyelőre nem tudják, hogy mit jelent a csődközeli helyzet, de nem akarnak találgatni, amíg pontosan nem tisztázza a helyzetet a főpolgármester. A kormány azt várja, hogy ne menjen csődbe a főváros. Ha mégis így lesz, akkor az állam is kialakítja majd a viszonyát ehhez a helyzethez.