Nem világos, hogy az uniós források a pedagógusbér-emelés hány százalékát tennék ki. Egy korábbi Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy csak egy kis részét, míg Kocsis Máté a lapunknak adott interjúban azt mondta: az uniós források adnák a tanári béremelés jelentős részét. Most akkor százalékosan mennyit adna az unió, és mennyit fedez a kormány? – kérdeztük a minisztertől. Gulyás Gergely világossá tette, nincs ellentmondás, nem állítja, hogy a 12-13 százalék jelentéktelen. A 6800-7000 milliárd forintból mintegy 800 milliárd forintot állhat a bizottság.
Négy tápszer esetén volt áremelkedés, az okok: négy tápszernél tapasztaltak hiányt, a gyártók azt vállalták, ha ezek átkerülnek a 25 százalékos támogatási kategóriába, akkor elérhetők maradnak az érintett termékek. Azzal álltak szemben, hogy vagy megengedik az áremelkedést, vagy nem lesznek ilyen tápszerek. Gulyás Gergely leszögezte, meg kell vizsgálni, hogy van-e mód ennél magasabb támogatásra. Az ügyben tiltakozó szülők petíciót kívánnak átadni Pintér Sándor belügyminiszternek.
Gulyás Gergely a főváros helyzetéről kifejtette, ha a főváros tartozik az államnak és az állam is a fővárosnak, akkor a kettőt egybe kell vezetni, és ennek megfelelően utalni támogatást. Ha szükséges, akkor eddig sem zárkóztak el az egyeztetésektől, az a kérdés, hogy van-e olyan kérdés, amiben előre tudnak lépni. A kormány illúzióvesztésben van, a Déli Körvasútról még ő állapodott meg a főpolgármesterrel, majd azt látja, hogy az ezzel szemben indult bírósági eljárásba csatlakozik a főváros, az a kérdés, van-e értelme az egyeztetéseknek, ha becsapják őket.
Budapest csődhelyzetével kapcsolatban a miniszter elmondta: azt látják, hogy Budapest vezetése is azt állítja, hogy az ország leggazdagabb városa csődközeli helyzetbe került. El kellene gondolkodni a közgyűlésnek azon, hogy új csődgondnok kellene – mondta Gulyás Gergely.
Az Árpád hídon történt balesettel összefüggésben azt mondta: a főpolgármester a gyorshajtás ügyében a kormányt próbálja vádolni, miközben a BRFK korábban kezdeményezte traffipaxok telepítését, a főváros vállalta a talapzatot és áramellátást ígért, de nem történt semmi sem. Gulyás Gergely szerint jó lenne, ha a főpolgármester nemcsak szavakban járulna hozzá a traffipaxokhoz, hanem tettekben is. Azt is mondta: a főváros megvizsgálhatja a saját felelősségét az ügyben, bár nem etikus ilyen helyzetben felelősöket keresni.
A Karácsony Gergely 99 Mozgalmát érintő kampánytámogatás ügyében a miniszter azt mondta: teljesen világos, hogy egy pénzmosási ügybe keveredett a főpolgármester, tisztázni kell az ügyet.
A CT- és MR-vizsgálatok államosításáról Gulyás Gergely elmondta, az állami kórházakban található MR-ekről és CT-kről van szó, ezeket megvásárolják vagy kisajátítják. Ez azt szolgálja, hogy ne megosztott kapacitás legyen, hanem egyértelműen a közellátást szolgálják, a lehető legtöbb vizsgálatot a lehető leggyorsabban tegyék lehetővé.
A Budapest Airport megvásárlásáról tárgyalnak, de hogy az államnak ebben mekkora részesedése lesz, a tárgyalások függvénye.
Gulyás Gergely leszögezte, eddig is, amikor spórolni kellett, az állam döntően igyekezett saját magán spórolni, ami ezen túlmutatott, az néhány, még el nem indult beruházás felfüggesztése. A családtámogatási rendszer már bejelentett konstrukciója nem fog változni.
Azt kívánják a francia kormánynak, hogy mielőbb váljon az események urává, a közrend álljon helyre. Gulyás Gergely szerint messzemenő következtetéseket is le lehetne vonni, hogy miért alakultak ki ilyen társadalmi feszültségek Franciaországban. A miniszter hangsúlyozta, mindaz, amit a migráció ellen tesznek, épp azért van, hogy a hasonló feszültségektől megóvják Magyarországot.
Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy majdnem 170 milliárd forint egyszeri átcsoportosítását rendelték el a rezsivédelmi alap fejezetének terhére. Ez az éppen aktuális rezsikifizetésekhez való hozzájárulás, ebből több mint 132 milliárd forint az, ami a kórházak, iskolák, területi közigazgatás intézményeinek folyósított rész. Az egyházi fenntartók kompenzációja 11 milliárd forint.
Gulyás Gergely elmondta: Brüsszel 98,5 milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól, de ezt még Németország és Ausztria sem akarja. „Hol van a pénz? Mire költötte Brüsszel a pénzt?” – tette fel a kérdést a miniszter, aki hozzátette, hogy Magyarországnak még egy fillért sem adtak.
Ebből a pénzből 50 milliárd euró menne Ukrajnának, illetve migránsokra költené Brüsszel, de nem a határvédelemre, illetve másfél milliárd euró menne a brüsszeli bürokrácia fizetésemelésére. Magyarország ezt nem támogatja.
Arról is beszélt, hogy Brüsszel számtalan követelést megfogalmaz Magyarországgal szemben, ez igaz a helyreállítási alapra is. Ezek az elvárások elfogadhatatlanok, pl. a hatósági energiaárak megszüntetését kérik, ez azonban a rezsicsökkentés felszámolását jelentené. A családügyi, egészségügyi, oktatási kiadásokat is meg kell vizsgálni, ezt meg is fogja tenni a kormány, de szó sem lehet a családtámogatások csökkentéséről és a rezsicsökkentés eltörléséről.
Az oktatás költségeinek 12-13 százalékát vállalhatná át az unió 2030-ig. Ha eljutunk ide, akkor másfél év múlva bruttó 800 ezer forintra emelnék az átlag-pedagógusbéreket, de a magyar baloldalt is meg kell erről győzni, ebben kérik a támogatásukat, ne terjesszenek hazugságokat. A kormánynak eltántoríthatatlan az a szándéka, hogy a pedagógusbéreket emelni kell.
Gulyás Gergely azzal kezdte a Kormányinfót, hogy a tegnapi kormányülésen Orbán Viktor tájékoztatást adott az uniós csúcstalálkozóról, elsőként a migrációról. Továbbra is úgy látják, hogy az a döntés, amely a miniszterek tanácsában megszületett, ellentétben áll a korábban az állam és kormányfők között létrejött megállapodással, mely szerint a migráció kérdéséről a korábbi politikai ígéret az egyhangú döntésről szólt. Ezért a magyar kormány nem járult hozzá a döntés meghozatalához, amely kormányfői szinten erősítette volna meg a miniszterek között megszületett döntést.
A jogszabálytervezet kötelező kvótáról és áttelepítésről szól, emellett évente legalább tízezer kérelmet kellene elbírálnia Magyarországnak, amihez be kellene engedni a kérelmezőket az ország területére, befogadótáborokat létrehozva. A kormány úgy látja, ezek könnyen válhatnak migránsgettóvá, és az előírások alapján nem is lehetnének zártak. Ennek komoly közbiztonsági, közegészségügyi kockázata van. A befogadótáborok ebben a formában a kerítés lebontásával lennének egyenértékűek.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, a legnagyobb negatívum, hogy a szabályozás ráerőlteti Európára, Magyarországra a migránsokat, ezért úgy gondolják, Közép-Európa valamennyi felelős kormányának, ahol a társadalmak még mentesek a következményektől, mindent meg kell tenni.
A magyar kormány is minden jogi, valamint politikai eszközt felhasznál.
A lengyel és a magyar kormányfő együtt szavazott ez ellen, valamint például az olasz kormány véleménye megegyezik ezzel, de náluk már vannak migránsok.
A vitákat és tiltakozásokat kiváltó, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt aláírta Novák Katalin köztársasági elnök. Az indoklásáról itt számoltunk be.
A kormány döntéséről és a Pénzügyminisztérium kommentárjáról itt írtunk.
Megjelent az Európai Bizottság friss jogállamisági jelentése. A Magyarországot érintő részről itt írtunk részletesen.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tájékoztatója 10 órára lett meghirdetve. Köszöntjük olvasóinkat az Index percről percre közvetítésében!