Két és fél hónapja maradt a pedagógusoknak arra, hogy eldöntsék, akarnak-e egy új jogállásban, úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozni, vagy inkább elhagyják a pályát, és más területen keresnek állást. 

Mint arról korábban beszámoltunk, „a pedagógusok új életpályájáról” szóló törvény, melyet a köznyelv csak státusztörvényként emleget, csütörtök délután jelent meg a Magyar Közlönyben, alig pár órával azután, hogy Novák Katalin köztársasági elnök aláírásával hitelesítette a dokumentumot, amelyet tiltakozások sora után kedden fogadott el a parlament. 

Az Index a tavasszal közzétett tervezetet, majd a június elején benyújtott törvényjavaslatot is alaposan kielemezte, most pedig itt az idő, hogy megnézzük, mi szerepel a már kihirdetett szövegben. A szakszervezetek szerint a legtöbb elem nem változott, de van néhány olyan részlet, ami új megvilágításba került, igaz, a benyújtott módosítók alapján ezek többségére is lehetett már számítani.

Határidők 

A hirdetett törvényben a határidők nem változtak, így a jogállásváltás 2024. január 1-jén lép életbe, de az erről szóló tájékoztatást 2023. szeptember 15-ig kapják meg az érintettek. A tanárok a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhatnak, ezért írtuk fentebb, hogy a mérlegelésre nagyjából két és fél hónap maradt. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogviszony, illetve munkaviszony 2023. november 30-ával szűnik meg úgy, hogy előtte egy hónap a felmentési idő. Egyházi és magánintézményekben felmondási idő van, amely alatt munkavégzési kötelezettség nincs. 

A távozóknak végkielégítés az alábbiak szerint jár:

• kevesebb mint 20 évnél 1 havi,
• 20 és 30 közötti évnél 2 havi,
• 30 év után 3 havi.
• Ha valaki 30 napon belül új jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, akkor végkielégítésre nem jogosult.
• Amennyiben az érintett 31. és 60. nap közötti időszakban létesít új jogviszonyt vagy munkaviszonyt, 1 havi végkielégítésre jogosult,
• míg ha csak a 61. és 90. nap közötti időszakban jár el így, megkaphatja a kéthavit.

Így alakulnak a bérek

• Gyakornok esetén: alapvetően a kormány által rendeletben megállapított összeg, az átmeneti rendelkezésekből viszont kiderült, hogy a pótlékok nélküli garantált illetmény esetükben nem lehet kevesebb 400 ezer forintnál.
• Pedagógus I. esetén 410 ezer forinttól 1 065 000 forintig terjedhet,
• Pedagógus II. esetén 430 ezer forinttól 1 135 000 forintig terjedhet,
• Mesterpedagógus esetén 520 ezer forinttól 1 365 000 forintig terjedhet,
• Kutatótanár esetén 640 ezer forinttól 1 470 000 forintig terjedhet.

Az illetmény pontos összegét több szempont alapján határozzák meg, ilyen a szakmai gyakorlati idő, az iskolai végzettség, szakképzettség, idegen nyelv ismerete, a többletfeladatok mértéke, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, a munkáltató rendelkezésére bocsátott forrás összege, a pedagógus által oktatott tárgyak száma, valamint az is, hogy mennyire van hiány egy adott tanárból.

A törvénybe az utolsó kanyarban egy olyan rendelkezés is bekerült, mely lényegében kimondja, hogy a bér bizonyos esetekben – „a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével”, „a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv alsó határára tekintet nélkül” is meghatározható.

A szövegből kiderült az is – bár ez sem újdonság –, hogy az illetményemelést július 1-jéig visszamenőleg kell megállapítani, az új bért szeptember 15-éig kell közölni, és az novembertől járna a tanároknak, így az első emelt fizetés decemberben érkezne. Ehhez csapnák hozzá a július 1. és. november 1. közötti illetménykülönbözetet is.

Apró változás a munkaidő ügyében

• Bár a benyújtott tervezetből kikerült, a kihirdetett törvénybe visszakerült az a mondat, hogy a teljes napi munkaidő a napi nyolc órát meghaladhatja, de csak egy olyan kitétellel, miszerint a napi tizenkét és a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg.
• A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, ebből az igazgató 15 nappal rendelkezhet.
• A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony egy éve fennálljon. 
• A tanév akár egy hónappal is meghosszabbítható. Erre akkor nyílik lehetőség, ha tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap.
• A tanár átvezényelhető, annyi kitétellel, hogy erre csak az adott járáson belül van lehetőség, és meghatározott élethelyzetben a pedagógus hozzájárulása is kell hozzá. 

A BM szerint ebben nincs semmi különös

• A munkáltató betekinthet a tanárok laptopjába, táblagépébe, számítógépébe, Pintér Sándor korábban ugyanakkor arra hívta fel a pedagógusok figyelmét, hogy „ez így van minden munkahelyen”.
• Visszakerül a fegyelmi eljárás intézménye, ami a Belügyminisztérium szerint szintén egy előnyös gyakorlat, eddig ugyanis nem volt ilyen közbenső lépés, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén.

Minden évben visszajelzést kapnak a tanárok

A javaslat kimondja:

• A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus-szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét.
• Gyakornok esetén a teljesítményértékelést nem kell lefolytatni.
• A teljesítményértékelést írásba kell foglalni.

Kinek a szavára ad a kormány?

A törvényben meghatározták azt is, hogy

• „a Nemzeti Pedagógus Kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógusok önkormányzattal rendelkező köztestülete.
• A Kar kötelező tagsági jogviszony alapján működik.
• A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus a kinevezéssel válik a Kar tagjává.” Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyházi fenntartású és magánintézményekben dolgozók nem tartoznak a Nemzeti Pedagógus Kar alá.

A szakszervezetek rendkívül aggályosnak tartják, hogy a módosítók nyomán bekerült egy olyan mondat a dokumentumba, mely alapján az érdekképviselettel egyeztetésre kötelezett a köznevelésszakmai javaslatokat – a kormány által létrehozott – Nemzeti Pedagógus Karral” kell megvitatni, míg a szakszervezetekkel a foglalkoztatott munkaügyi és szociális érdekeit érintő javaslatokat tárgyalnák meg, ez utóbbinál a kötelezettség ugyanakkor nem jelenik meg. 

A PDSZ úgy véli, a kormány így akarja őket kiszorítani az egyeztetésből, de úgy vélik, a döntéshozók egyértelmű célja az érdekvédelmi szervezetek egymás ellen fordítása is, ami úgy lehetséges, hogy a törvény alapján csupán „a legnagyobb tagsággal rendelkező szakszervezet rendelkezik véleményezési, egyetértési és konzultációs joggal”. 

Minimálisan módosultak a felmentés szabályai

• A törvényben a tervezettel összhangban megmaradt, hogy „a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót mentesíteni a munkavégzés alól”.
• A nyugdíjasok vonatkozásában ugyanakkor bekerült egy olyan új rész, hogy „amennyiben a felek megállapodása alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül közöttük ismételten köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy óraadói megbízási szerződés létesül, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló írásba foglalt kérésére a felmentési idő teljes időtartama alatt munkavégzésre kerül sor”.

• A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató rendkívüli felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
• A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén, ha a jogviszonyt a munkáltató rendkívüli felmentéssel szüntette meg, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló továbbfoglalkoztatását nem kérheti.
• Bár a tervezetben még az volt, hogy nyugdíjasoknál a munkáltatónak a felmentési idő végét úgy kell meghatározni, hogy a felmentési idő letelte és társadalombiztosítási nyugdíjellátásról szóló törvényben megfogalmazott feltétel teljesülése egy időpontra essen, mire kihirdették, ez a rész a szakszervezetek javaslatával összhangban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint módosult.
• Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán „nem felelt meg” minősítést kapott, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya vagy munkaviszonya e törvény erejénél fogva a minősítővizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlését követő hónap első napján megszűnik.

Le lehet szólni fentről

• A tankerületi központ igazgatója magához vonhatja azt a munkáltatói jogot, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a kötött munkaidőben a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. Ennek során indokolt esetben mérlegelési jogkörében a szabad felhasználású munkaidő tekintetében is előírhatja az intézményben történő munkavégzést.
• A hivatal vagy az oktatási központ a pedagógus számára a közalkalmazottak jogállásáról, a közszolgálati tisztviselőkről vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvénytől eltérően részben vagy egészben hazai vagy európai uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítására célfeladatot akkor is kitűzhet és céljuttatást akkor is megállapíthat, ha az adott feladat nem tartozik a hivatal vagy az oktatási központ közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladatai közé.

Az Indexnek korábban a PSZ és a PDSZ is arról beszélt, hogy a létező összes jogi fórumon megtámadják a törvényt, a részletekről itt írtunk bővebben.

(Borítókép:  Marijan Murat / picture alliance / Getty Images)