Bár csak jövő júniusban lesznek az európai parlamenti választások, már megkezdődtek a háttértárgyalások és a politikai helyezkedések. A Fidesz képviselői 2021 márciusa óta függetlenként vesznek részt az Európai Parlament munkájában, de a következő ciklusban az ECR-frakcióban képzelik el a politizálást.
„Meglepne, ha a Fidesz a 2024-es európai parlamenti választások előtt be tudna lépni az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójába” – reagált Deutsch Tamás kijelentésére Nagy Attila Tibor politikai elemző. Az EP-képviselő az Indexnek egy interjúban elmondta: a legnagyobb esélyét annak látja, hogy már a jövő évi választások előtt az ECR pártcsaládjának és frakciójának a tagja lesz a Fidesz.
„Giorgia Meloni, valamint a lengyel Jog és Igazságosság Pártja (PIS) határozottan ukránpárti, illetve oroszellenes politikát folytat. Bizony, ebben a fajsúlyos kérdésben komoly ellentét húzódik a szövetséges pártok és a magyar kormány irányelvei között” – mondta Nagy Attila Tibor. Az elemző úgy vélekedett, hogy Európában az Orbán-kabinet megítélése meglehetősen negatív. Szerinte se Meloninak, se a lengyel PIS-nek egyelőre nem éri meg Orbán Viktorral és a Fidesszel együttműködni.
Mindenki kivár, és az európai parlamenti választások eredményének fényében születnek majd szövetségek az EP-ben
– tette hozzá Nagy Attila Tibor.
„Az EP-n belül a Fidesz számára egy logikus forgatókönyv lehet az ECR frakciója” – nyilatkozta az Indexnek Kiszelly Zoltán politológus. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint – bár a magyar kormányzópártnak jó a viszonya az olasz Meloni-féle Fratelli d'Italiával (Olaszország Fivéreivel) és a lengyel Jog és Igazságosság Pártjával – eltérően viszonyul az orosz–ukrán háborúhoz.
A fegyveres konfliktus végével azonban a közös témák újra előtérbe kerülnek: a szuverenitás, a migráció vagy az agrárium kérdése
– sorolta Kiszelly Zoltán.
A Századvég igazgatója úgy látja, hogy egy politikai vákuum alakult ki az Európai Néppárton (EPP) belül. Manfred Weber, a képviselőcsoport vezetője az utóbbi hónapokban többször találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, hogy a Fratelli d'Italiát átcsábítsa ECR-ból az EPP-be. Ugyanez a terve a cseh miniszterelnökkel, Petr Fialával és pártjával, a Polgári Demokrata Párttal is.
Meloni nem másfél évig akar miniszterelnök lenni, és egy néppárti tagsággal le tudná mosni a posztfasiszta bélyeget magáról és a Fratelli d'Italiáról egyaránt
– vélekedett erről az igazgató. Szerinte az is kérdés, hogy a szlovák Robert Fico és pártja, a Smer–SD hol köt ki. Bár Fico és pártja szocialista, a legtöbb kérdésben osztja Orbán Viktor és a Fidesz nézeteit. Ezért is kérdéses, hogy mi lesz a jövőben a Smer–SD iránya.
„Meloni csalódást okozhat a Fidesznek abban is, hogy az olasz kormány célja egy konstruktív, jó együttműködés Brüsszellel és a EU magállamaival” – mondta Nagy Attila Tibor, aki szerint Deutsch Tamás túlságosan optimista, amikor egy jobboldali európai fordulatról beszél.
Az EP-képviselő az Indexnek úgy fogalmazott, hogy egy jobboldali többséget vagy ahhoz közeli állapotot sem tart kizártnak. Szerinte biztosan gyengülnek a liberálisok, és kevesebb mandátumuk lesz a szocialistáknak és a zöldeknek is. Deutsch Tamás szerint az ECR, az EPP és az ID (Identitás és Demokrácia) a ma még független jobboldali képviselőkkel együtt – fontos kérdésekben a Renew Europe-frakció egy részének támogatásával – akár többséget is alkothat az EP-ben.
a Fidesz 2021 márciusában lépett ki az Európai Néppártból. Az EPP-frakció vélhetően megszavazta volna, hogy a fideszes EP-képviselőktől vegyék el a jogot, hogy megszólaljanak, vagy bármilyen parlamenti pozíciót viseljenek a Néppárt nevében, gyakorlatilag teljesen lenullázták volna a Fidesz mozgásterét az Európai Parlamentben.
(Borítókép: Orbán Viktor és Giorgia Meloni 2022. december 15-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)