A kormánynak és az ellenzékének is van válasza arra, hogy Magyarország mit várhat a világban zajló átrendeződéstől, és milyen stratégiát kell követnie. A miniszterelnök kifejtette a saját értékelését, és most az ellenzék is. Egyezések akadnak, de az ellentétek a hangsúlyosabbak.
Tusnádfürdőn Orbán Viktor kiemelten beszélt az Egyesült Államok és Kína nagyhatalmi rivalizálásáról, amely meghatározza a következő években a világpolitikát. A miniszterelnök szerint „Kína elmozdította a világ egyensúlyát”, a jelenlegi folyamatok pedig neki kedveznek, a távol-keleti ország „egy termelési erőmű lett”, és „valójában már megelőzte az USA-t, vagy éppen ezekben a percekben előzi”. Azt is kifejtette, hogy most van a legveszélyesebb pillanatban a világpolitika: az Egyesült Államok és Kína napról napra halad az összeütközés felé, a kérdés az, hogy a két nagyhatalom el tudja-e kerülni Thuküdidész csapdáját.
A kérdést nem csupán a magyar miniszterelnök teszi fel, az Egyesült Államok és Kína vetélkedése, annak következménye, kimenetele, illetve eszkalációjának veszélye a világ többi részén is téma. Az ellenzéki pártok csak röviden reagáltak Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére, és leginkább azt vetették a kormányfő szemére, hogy nem foglalkozott a magyar valósággal, mondandóját „semmitmondónak” vagy „kiábrándítónak” nevezték.
Az Index azonban arra volt kíváncsi, miként látják a parlamenti ellenzéki pártok a világrend átalakulását, a világban zajló nagyhatalmi rivalizálást; álláspontjuk szerint ez milyen mértékben és hogyan hat Magyarországra; milyen stratégiát kellene követni a következő években. Válaszaik érkezési sorrendje szerint ismertetjük az álláspontjukat.
Az LMP szerint Magyarország és a magyar emberek alapvető érdeke, hogy „a nagytőke feltétel nélküli kiszolgálásának véget vessünk”, jöjjön az Keletről vagy éppen Nyugatról. „Ha új világrendről beszélünk itthon, akkor erről kell elsősorban beszélnünk” – olvasható a párt közleményében.
„Mind a már hazánkban lévő, mind a behívott multinacionális nagytőke ugyanattól a szabadkereskedelem-vezérelt globális piactól, ugyanazoktól a globális ellátási láncoktól függenek. Ebben semmiféle kioltó hatás nincs, hiszen a kínai akkugyár a német BMW-nek adja el az akkumulátorát, ugyanazok az érdekeik, ugyanazokat a függéseket növelik. És ugyanazért gyakorolnak majd nyomást a magyar kormányra, ha a helyzet úgy kívánja” – közölte az LMP.
Egyébiránt a zöldpárt álláspontja az, hogy
a NATO garantálja ma a védelmünket, Magyarországnak a NATO-ban van a helye, de ez nem jelenti azt, hogy Európának nem kellene erősítenie saját védelmi képességeit, és az úgynevezett stratégiai autonómiára törekednie.
Az MSZP is úgy látja, hogy az elmúlt évtizedben jelentős globális változásokat éltünk át, az 1990 utáni egypólusú világrend felbomlásának folyamatát.
„Az USA globális katonai elsőbbségét nem veszítette el, a gazdasági és technológiai vezető szerepen azonban már Kínával osztozik. Az utóbbi területen az Európai Unió is ott verseng a dobogóért, miközben India, Oroszország és más hatalmak is hatással vannak egyes globális vagy regionális politikai kérdések kezelésére. A többpólusúvá átalakuló, új világban élesedik a küzdelem a befolyási övezetekért és az erőforrásokért, ami elkerülhetetlenül a nemzetközi politikai, gazdasági, katonai szembenállás fokozódásához, konfliktusok kialakulásához vezet. Az MSZP ellenez minden erőszakos, háborús cselekedetet. Elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját” – közölte a szocialista párt.
Az Indexnek küldött válaszukban hozzátették: Magyarország az euroatlanti szövetség tagja, a NATO- és EU-tagságunkat népszavazás útján döntöttük el, a magyar társadalom elsöprő többsége pedig a mai napig támogatja az ország tagságát.
Ahogy eddig is, az MSZP álláspontja az, hogy a globális változások kihívásaira – a magyar érdekeket is kiemelten figyelembe véve – közös megoldásokat kell találni az ország szövetségeseivel.
Közösen, a kialakuló új hatalmi központok egyikévé kell formálnunk egy megerősödő, egységesülő Európát. Európa csak szuverén, példaértékű modellként vehet részt az új globális rendszer alakításában. A fojtogató egyenlőtlenségek, a szegénység, a klímaválság negatív következményeinek leküzdésében és a háborús helyzet megoldásában Európának jelentős szerepet kell vállalnia. Összetartóbb Európára van szükség. Meg kell valósítani a szociális Európát! Szociáldemokrata alapértékeinkből adódik, de geopolitikai érdekünk is a szegénység, a kiszolgáltatottság elleni küzdelem, mint ahogy a tisztességes bérek, munkakörülmények, szociális és környezeti normák kialakítása és a partnerség központi elvárássá tétele is alapvető érdekünk
– olvasható az MSZP közleményében.
A szocialista párt szerint nem lehet, hogy az európai társadalmak szétszakadjanak, illetve állampolgáraik kiszolgáltatott helyzetben éljenek, mert ez a populista politika melegágya, ami aláássa a stabil, egységes Európa megerősítését, és így a fenntartható békét is. Az MSZP leszögezte, hogy elkötelezett támogatói az EU további bővítésének, a cél „egy békésebb, igazságosabb és biztonságosabb jövőt ígérő világ kialakítása”.
A Momentum szerint a gazdasági rivalizálás a jelenlegi világrend alapvető mozgatórugója, így teljesen természetes, hogy folyamatos a verseny a világ vezető nagyhatalmai között, gazdasági és technológia kérdésekben is.
„Hazánk egyértelmű érdeke, hogy azon együttműködési rendszerek, amelyekben Magyarország is benne van, minél előkelőbb helyen szerepeljenek a gazdasági termelékenységi, fogyasztási és jóléti listákon. Az elmúlt évek magyar külpolitikája sajnos tévútra vezetett minket. Ennek eredménye az, hogy szövetségeseink bizalmatlanok a magyar kormánnyal szemben, fenntartásokkal kezelik a Magyarországnak szánt fejlesztési forrásokat. Továbbá pedig a kormány által körbetáncolt keleti országok többnyire csak túlárazott, még el nem készült és környezetszennyező beruházásokat hoztak hazánkba, ilyen például Paks II., Budapest–Belgrád vasútvonal, kínai akkugyárak, orosz gázbiznisz” – közölte az ellenzéki párt, amely azt is megjegyezte, hogy a felsoroltak és „a folyamatosan ellenséges politikai kommunikáció” miatt állítják:
bizonyos esetekben az Orbán-kormány trójai falóként tevékenykedik az EU-ban és a NATO-ban.
A Momentum álláspontja az, hogy Magyarország érdeke egy szilárd és prosperáló szövetségi rendszer fenntartása. A párt azonban hozzátette: bezárni sem szabad az ajtót az olyan befektetők előtt, akik valóban érdemesek lehetnek arra, hogy értékteremtő beruházásokat hozzanak Magyarországra.
A Párbeszéd – Zöldek is azon az állásponton van, hogy a globalizáció és a technológiai fejlődés miatt jelentős gazdasági átrendeződésnek lehetünk tanúi.
A különböző besorolásokban eltérő módon kategorizált ázsiai, távol-keleti vagy esetleg a Globális Dél országainak relatív pozíciói fokozatosan erősödnek, miközben az országokon belüli társadalmi különbségek nőnek. A nagyhatalmi, főként geopolitikai rivalizálás elsősorban az USA és Kína között zajlik, de a legfrissebb elemzések szerint gazdasági szempontból ez korántsem lesz olyan heves és hirtelen, mint ahogyan azt akár néhány éve gondolták. Az úgynevezett »nyugati« világ még mindig a legnagyobb gazdasági erővel bír, és ez vélhetően sokáig így marad, a NATO pedig a világ legerősebb védelmi szövetsége. A teljes fordulat nem valószínű
– olvasható a zöld párt közleményében.
Akárcsak az MSZP, a Párbeszéd – Zöldek is amellett érvel, hogy az Európai Uniónak vezető nagyhatalommá kell érnie: nagy vásárlóerővel bíró piaca és szabályozásai révén normatív hatalomként így is jelentős hatást fejt ki, mint például a környezetvédelmi, emberjogi vagy technológiai kérdésekben. Ugyanakkor a párt szerint ez kevés, hosszú távon az EU-nak az USA partnerévé kellene nőnie, amihez két dolog elengedhetetlen: az egységes külpolitika és a stratégiai védelmi képességek (közös hadsereg) erősítése a NATO-n belül.
„Magyarországnak mindebben a céljai: erős Európa – hiszen ez védelmet, tőkét és piacot egyaránt jelent nekünk –, tudásintenzív gazdaság és zöldátállás. Azonban bármilyen nagyhatalmi átrendeződés zajlik is, nem sokat ér, ha közben tombol az ökológiai és klímaválság, az emberiség pedig jó úton halad afelé, hogy felélje a Föld erőforrásait. Ebben a helyzetben az aktuális nagyhatalomnak is csak a legrosszabb juthat” – tette hozzá közleményében a zöldpárt.
A Párbeszéd – Zöldek szerint fontos lenne, hogy a nagyhatalmak együttműködjenek, együtt tegyenek az ökológiai és klímaválság mielőbbi kezeléséért.
A Mi Hazánk szerint teljesen nyilvánvaló, hogy Kína a közeljövőben gazdaságilag lehagyja az Egyesült Államokat.
Ez mindenképpen bekövetkezett volna, de az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugati szankciós politika felgyorsította ezt a folyamatot, hiszen Kína olcsón jut hozzá az orosz energiaforrásokhoz. Katonailag még sok idő kell Kínának, de ezen a téren is igyekszik felzárkózni, Oroszország pedig továbbra is egy atomhatalom, amelyet egyáltalán nem tudtak térdre kényszeríteni. A BRICS már mutatja is, hogy kik lesznek a tagjai az új erőközpontnak. Szükségszerűen kétpólusúvá válik a világ, amely a világháború lehetőségét is magában hordozza, de arra is van esély, hogy békésen alakul át a világrend, hiszen a nemzetközi pénzügyi körök és persze a Világgazdasági Fórum is mindkét szövetségi rendszerrel üzletel
– közölte az ellenzéki párt.
Álláspontjuk az, hogy Magyarországnak egyensúlyozni kell a két nagy tömb között, és meg kellene teremteni a saját adottságaira és a magyarságra építve a saját nemzetgazdaságát, „hogy legyen egy erős alap, amelyre lehet támaszkodni, nem úgy, mint most, amikor a globális nagyvállalatokra és vendégmunkásokra akar építeni a kormány”.
Közleményében a Jobbik – Konzervatívok emlékeztetett rá, hogy a nyugat, és azon belül az Egyesült Államok hanyatlásáról több mint száz éve írnak jelentős, illetve kevésbé jelentős szerzők, „azonban az amerikai demokrácia még a jelenlegi megpróbáltatások ellenére is él és virul”.
Az Egyesült Államok mind gazdaságilag, mind technológiailag, és katonailag is a világ vezető hatalma. A Jobbik szerint ezen a három területen csak Kína tudta megközelíteni, de megelőzni az elkövetkező évtizedekben nem lesz képes.
„Kína valóban elképesztő gazdasági fejlődésre volt képes egészen a 70-es évektől. Ez a gazdasági csoda nagyrészt nem a kommunista államberendezkedésnek, hanem a kínai piac részleges megnyitásának volt köszönhető. Ahogy egyre szabadabbá vált a piac, úgy fejlődött elképesztő iramban a kínai gazdaság. A fejlődés gyors volt, és a GDP-adatok elhomályosították a társadalmi problémák jelentős részét” – közölte az ellenzéki párt. Hozzátették, hogy még a magyar miniszterelnököt is „megbabonázták a kínai csoda eredményei”, de „egyre jobban kiütköznek a problémák”.
„Az egy főre jutó GDP még mindig jóval alacsonyabb, mint bármely nyugati ország esetében. A kínai lakosságnövekedés, amire a gazdaság épült, megállt, visszájára fordult. A társadalom elöregedőben van. 2050-re Kína lakossága majdnem a felére fog csökkenni. Hszi Csin-ping elnök közben egyre inkább ráteszi a kezét a gazdaságra és a gazdasági élet szereplőire. Az a szabadság, ami megnyílt a kínai üzletemberek előtt, egyre inkább beszűkül. A gazdasági növekedés megállni látszik, és előtérbe kerülnek az elöregedő és még mindig rendkívüli mértékű társadalmi különbségekkel rendelkező ország szociális problémái. Katonai tekintetben Kína meg sem közelíti az Egyesült Államokat. Kína jelenleg egy vezető hatalom, ez kétségtelen, de nem olyan szinten, mint azt Orbán Viktor és a világ általában kegyetlen és elnyomó diktátorai vizionálják. Orbán tusványosi beszédében a tényeket egyáltalán nem vette figyelembe” – olvasható a Jobbik közleményében.
A párt szerint a „magyar ember büszke és egyenes”, „nem rúgja hátba szövetségeseit”. Magyarország a Nyugat és a nyugati szövetségi rendszer része, az Egyesült Államok szövetségese, de Orbán Viktor „azt hiszi, hogy árulóknak osztanak lapot” a nemzetközi politikai térben.
Ki kell ábrándítanunk a miniszterelnök urat. Az árulókat mindenki megveti. Magyarország sajnálatos sorsa, hogy ezt a megvetést kénytelen most elszenvedni a nagyvilágban, és ezért kizárólag a miniszterelnök a felelős. Orbán teszi mindezt úgy, hogy Magyarországnak semmilyen előnye nem származott eddig a bensőséges kínai kapcsolatokból. Egy bizonyos pénzügyi körnek volt eddig ez hasznos, ez a kör pedig Orbán Viktorhoz kötődik. Ezért a miniszterelnök hazaáruló, a magyar érdekeket a saját vagyonosodása érdekében háttérbe szorító politikáját mélyen elítéljük
– szögezte le a Jobbik.
Közleményük végén az áll, hogy elkötelezettek a keresztény értékeken alapuló demokratikus Európa és a nyugati szövetségi rendszer mellett, és elítélik „a keleti despota hatalmakhoz való dörgölőzést”.
A Demokratikus Koalíció röviden válaszolt az Indexnek, jelezték, hogy korábbi nyilatkozataik, megszólalásaik „hű képét mutatják”, mit gondolnak az évek óta zajló világpolitikai átrendeződésről, Magyarország világpolitikai helyéről, helyénvaló ambícióiról, szövetségi politikájukról, Kínához, az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyukról, a kormány e tárgyban követett politikájáról.
A tavaszi ülésszak végén, napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy „borzasztó évünk volt, és a következő, ahogy látjuk, ennél csak rosszabb lesz”. A DK elnöke úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor „radikális szélsőjobboldali kormánya eljátszotta az ország becsületét, felélte az ország tartalékait”. Kijelentette:
Elfogytak a nagy tervek, nincsenek felvillanyozó álmok, közös nemzeti célok; ami maradt, az a magány, a sodródás, a pangás.
Egy korábbi Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy „Magyarország megszűnt nyugatos demokrácia, jogállam lenni”, mert „az orbáni hatalom kibillentette az országot nemcsak a rendszerváltás óta követett útról, de valójában ezeréves történelmünkből is”. A DK elnöke úgy fogalmazott:
Orbán szembemegy az ezeréves történelmi örökséggel és meggyőződéssel, hogy nekünk, magyaroknak Nyugaton van a helyünk.
Egy másik bejegyzésében megjegyezte, hogy pártja nem látja alternatíváját a nyugatos életnek, stratégiai szövetségnek „akkor sem, ha tudjuk, a nyugat sem tökéletes, mint ahogy valószínűleg semmi és senki”. Szintén a Facebook-oldalán fejtette ki, hogy a DK nyugatos Magyarországot akar: „Barátokat, szövetségeseket, nyugalmat, gyarapodást.”
Dobrev Klára, a párt európai parlamenti képviselője és árnyék-miniszterelnöke márciusban a közösségi oldalán azt írta, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években „tudatosan gyengítette” a nyugati kapcsolatokat, „miközben mindent elkövetett, hogy Magyarországot még szorosabb oroszfüggőségbe taszítsa”. Dobrev Klára szerint nem azért fontos az ország NATO-kapcsolatait és nyugati szövetségeit szorosabbá fűzni, hogy „szeressenek minket”, hanem mert ez a nemzeti érdek.
Csak egy erős, jó partneri szövetségben leszünk képesek megfelelően érvényesíteni a magyarok érdekeit – például a biztonságpolitika és az energiapolitika területén
– szögezte le a DK árnyék-miniszterelnöke.
A párt márciusban az energiabiztonság és az új katonapolitikai kihívás témájában tartott konferenciát, Dobrev Klára többek között akkor arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt évek azt igazolták, hogy „soha többé nem dőlhetünk hátra a történelmi karosszékünkben”, a biztonság nem adott, az ukrajnai háború visszahozta a békére leselkedő katonai veszélyt. Hangsúlyozta, hogy felértékelődött az ország szövetségi politikája, továbbá az átgondolt katonai fejlesztések mellett és egy közös európai hadsereg mellett érvelt.
Arató Gergely, a DK árnyékkormányának programalkotásért felelős minisztere januárban stratégiai kérdésekben az Indexnek azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor „ismét a Kelet és a Nyugat közötti senki földjére akarja lökni Magyarországot”.
Az Orbán-kormány stratégiájáról korábban itt írtunk bővebben, a rá adott ellenzéki reakciókról itt. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a magyar stratégiai gondolkodásról tartott előadást Tusnádfürdőn; kijelentette: ha visszatér a világba a hidegháborús logika, és birodalmi központokból mondják meg, hogy kivel hogyan kereskedjenek, akkor a magyar gazdaság kitörési lehetőségeit elzárják, ezért Magyarország a béke és a kölcsönösen előnyös kereskedelem mellett érvel.
A magyar–amerikai kapcsolatokról azt mondta, a kormány nem Amerika-ellenes pozíciót visz, és nyitott arra, hogy Amerikával katonai, technológiai, gazdasági oldalon további kapcsolatokat építsen, de bírálta az amerikai Demokrata Párt által erőltetett identitásalapú külpolitikai doktrínát.
Az amerikai és a magyar külpolitikai érdekekről nemrégiben hosszabb cikket közöltünk az Indexen.
(Borítókép: Orbán Viktor kormányfő (k), Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j) a miniszterelnök előadása előtt, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 22-én.Fotó: Papajcsik Péter / Index)