Újabb, 3,6 magnitúdójú utórengés követte a hétvégi Szarvas környéki földrengéseket szerdára virradó éjjel, 00 óra 35 perckor – közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma az MTI-vel.
A földrengést Szarvason, Békésszentandráson, Csabacsűdön és Örménykúton érezték, továbbá a környező településeken is érezhették.
Szerda délelőtt aztán újabb rengésről érkezett jelentés. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint a Szarvas környékén mért utórengés 1,9-es magnitúdójú volt.
Mint írják, a lakossági bejelentés Örménykútról érkezett.
Szombaton délelőtt Gyomaendrőd közelében a Richter-skála szerint 4-es erősségű földmozgást regisztráltak, majd pár perccel később Túrkeve közelében, majd csaknem másfél óra múlva Szarvasnál is földrengés történt. Ezt több utórengés követte, vasárnap a szakértők azt közölték, további utórengések várhatók a környéken.
Hétfő este 19 óra 40 perckor újabb 2,5 magnitúdójú utórengés követte a hétvégi Szarvas környéki földrengéseket. A földmozgást Csabacsűdön érezték, továbbá a környező településeken is észlelhették.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium ezt követően elmagyarázta, hogy mi okozta a magyarországi földrengéseket. Mint írták:
A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza–Dácia-egységeket folyamatosan a stabil európai platformnak préseli, és azokban feszültséget halmoz fel.
Ezek leginkább a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok, és a hegységkeret mentén pattannak ki, de előfordulhatnak a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben is – tették hozzá.