8 órakor országszerte becsengetnek, megkezdődik a 2023/2024-es tanév. Az Indexen már hagyomány, hogy szeptember 1-jén bemutatjuk az iskolához köthető legfontosabb tudnivalókat, így tettünk többek között 2022-ben és 2021-ben is. Idén különösen fontos áttekinteni, mi minden vár a diákokra és a tanárokra, változás ugyanis akad bőven.

Másképp lesznek a szünetek 

Bár többen nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy pénteken kezdődik az iskola, a tanév első napját törvény rögzíti, így az idén változatlanul a szeptember 1-je. Igaz, még messze van az utolsó tanítási nap, az ugyanakkor a korábbiaktól eltérő időpontban lesz, a diákoknak egy héttel tovább, egészen június 21-ig kell majd iskolába járni.

A Magyar Közlöny szerint az első félév 2024. január 19-ig tart, a szülőket és a tanulókat január 26-ig értesítik a bizonyítvány eredményeiről. 

A most következő tanévben a szünetek másképp alakulnak, mint korábban. Ez alapján

• az őszi szünet október 28-tól november 5-ig tart. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő).
• A téli szünet december 22. és január 7. között lesz. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 21. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
• A tavaszi szünet március 28-tól április 7-ig tart, a szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).

Mikor lesz az érettségi és hogyan változik?

Az őszi érettségi írásbeli vizsgáit 2023. október 13. (péntek) és október 27. között rendezik meg. Ami a szóbeliket illeti: az emelt szintű megmérettetések november 9. és 13. között lesznek, míg a középszintű vizsgákat november 20-24-re időzítik.

A tavaszi érettségi írásbeli vizsgái 2024. május 3-án kezdődnek, majd ezt követően jönnek a szóbelik, először emelt szinten június 5–12., majd középszinten június 17 és július 3. között.

Mint ismert, hamarosan teljesen átalakul a hazai érettségi, azok viszont, akik ősszel vizsgáznak, még a régi, 2012-es Nat-ra épülő vizsgakövetelményekkel számolhatnak.

A változás tehát a tavaszi megmérettetést érinti, a részletekről itt írtunk bővebben.

Új felvételi rendszer jön

Az érettségi vizsgák mellett a felvételi rendszer is átalakul. A folyamat már idén elkezdődött, de a hangsúlyos változások csak jövőre lépnek életbe.

A legfontosabbak 2023-ban:

• A jogszabályban meghatározott minimumponthatárokat eltörlik, helyette az egyetemek szakonként határozhatják meg, hogy mi az a legkevesebb pont, amivel felvételt nyerhet egy hallgató. Változatlan marad, hogy egy felvételiző összesen hat helyre jelentkezhet.
• Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük.
• Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények középszintű érettségit is elfogadhatnak emelt helyett.

A legfontosabbak 2024-ben:

• Az intézmények 100 pontot maguk is adhatnak. A tartalékos katonai szolgálatért például továbbra is sok többletpont jár, szolgálati idő függvényében 64 pont is szerezhető.
• Az intézményeknek lehetőségük lesz kijelölni, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok esetében melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít a tanulmányi pontba.
• Az intézmények eldönthetik, hogy az érettségi pont számításához a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése lesz kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt vagy középszintű érettségivel teljesíteni.
• Az emelt szintű érettségi esetén százalékos eredményt vesznek majd figyelembe (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér majd).

Jön az új jogállási törvény, sőt már itt van

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés július 4-én elfogadta a közbeszédben csak státusztörvényként emlegetett, „a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt”, mely alaposan átírja a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését.

Bár a jogváltás csak 2024. január 1-jén történik meg, az erről szóló tájékoztatást 2023. szeptember 15-ig kapják meg az érintettek. A tanárok a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhatnak. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogviszony, illetve a munkaviszony 2023. november 30-ával szűnik meg úgy, hogy előtte egy hónap a felmentési idő.

A jogváltás következtében az alábbi változásokra kell számítani:

• A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, ebből az igazgató 15 nappal rendelkezhet.
• Amennyiben az állami fenntartású köznevelési intézmény működése bármely okból nem biztosítható, az új ellátási helyen a napi munkaidő 8 óráról legfeljebb 12 órára, a heti munkaidő legfeljebb 48 órára emelhető. Ezzel együtt a pedagógusok esetében megszűnik a rendkívüli munkaidő és az azért járó, munka törvénykönyve szerinti díjazás.
• A törvény szerint a tanár átvezényelhető, annyi kitétellel, hogy erre csak az adott járáson belül van lehetőség, és meghatározott élethelyzetben a pedagógus hozzájárulása is kell hozzá.
• Visszatér a fegyelmi eljárás, az érintett pedagógus ennek értelmében kaphat megrovást, akár hat hónapon át tartó 20 százalékos bércsökkentést, de a vezetői megbízását is visszavonhatják, amellett, hogy természetesen el is bocsáthatják.
• A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus- és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével állapítja meg a pedagógus havi illetményét az alábbi bérsávok alapján:
  
  - Gyakornok esetén: a kormány által rendeletben megállapított összeg,
  - Pedagógus I. esetén 410 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig terjedhet,
  - Pedagógus II. esetén 430 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig -terjedhet,
  - Mesterpedagógus esetén 520 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig terjedhet,
  - Kutató tanár esetén 640 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig terjedhet.
• A jubileumi jutalmak a következőképpen alakulnak:
  
  25 év szakmai gyakorlat esetén 2 havi,
  30 év szakmai gyakorlat esetén 3 havi,
  40 év szakmai gyakorlat esetén 5 havi.

Folytatódnak a tiltakozások

Ahogy arról szintén írtunk, az Egységes Diákfront, a Civil Bázis és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szeptember elsején rendkívüli osztálytalálkozót tartanak a Kossuth téren, ezzel kívánják megnyitni az őszi tüntetéssorozatukat. A tervek szerint a legnagyobb – hídfoglalással egybekötött – tiltakozást szeptember 15-én tartják meg, de más szervezetek egyéb akciókkal is készülnek.

(Borítókép: Getty Images)