Vona Gábor 2018-ban szállt ki a pártpolitikából, csütörtökön viszont bejelentette, hogy az általa létrehozott alapítvány – a Második Reformkor – párttá alakul. Elemzőket kérdeztünk az új politikai formáció születéséről.
Vona Gábor a 2018-as országgyűlési választások után mondott le a Jobbik elnöki pozíciójáról, valamint országgyűlési mandátumáról és vonult ki a pártpolitikából. A közéleti szereppel viszont nem szakított: az általa alapított Második Reformkor Alapítvány törvényjavaslatokat fogalmazott meg, a leköszönt pártelnök közéleti aktualitásokról mondott véleményt különböző műsorokban, publicisztikái jelentek meg lapunkban, valamint könyveket is írt – a legutóbbi Mondj igent az emberre címmel jelent meg, amelynek apropóján interjút készítettünk a szerzővel.
A második reformkorért nem ideológiai ketrecekben, nem oldalak mentén lehet tenni, hanem ezek felett állva, ezeken túllépve, elismerve azt, hogy minden ideológiának és minden oldalnak vannak értékei, de arra, amire szükség van, ezek felett áll. Ezért mi nem ideológiák mentén, nem oldalak mentén gondolkodunk, hanem egy politikai szemlélet mentén. Ennek nevet is adtunk, úgy hívjuk, hogy reformkoriság
– fejtette ki Vona Gábor abban a videóban, amiben bejelentette, hogy a Második Reformkor pártként folytatja.
Horn Gábor arra hívta fel a figyelmünket, voltak jelei annak, hogy Vona Gábor valamire készül, mert kivonult azokból a műsorokból, amelyekben közéleti aktualitásokat kommentált, „az viszont, hogy újabb párt jön létre, olyan értelemben meglepett, hogy ennél kicsit megalapozottabbnak láttam Vona Gábor mozgását”.
A Republikon Intézet vezetője arra a kérdésünkre, hogy lehet-e igény a politikai piacon egy olyan pártra, amely a kormányoldallal és az ellenzéki pártokkal sem kíván együttműködni, kifejtette:
A Mi Hazánk Mozgalom és a Kutyapárt is hasonló, kint is vagyunk, bent is vagyunk projektet visz, nem teljesen sikertelenül. A Fidesz masszívan tartja a saját bázisát, onnan nem látom, hogy leszakadnának szavazók. A kutatások alapján a nem Fideszben gondolkodó, de bizonytalan szavazók inkább azt szeretnék ha egységes, a győzelem reményét megjelenítő erősebb párt, vagy pártok szövetsége jönne létre, nem egy sokadik párt.
Horn Gábor a bejelentés időzítésére vonatkozó kérdésünkre úgy vélekedett, ha a 2024-es európai parlamenti, valamint önkormányzati választásokat tartjuk szem előtt, közjogilag és kommunikációs szempontból sem rosszul megválasztott az időpont, „de nem látom sok esélyét annak, hogy egy újabb párt, egy jobbközép, civil ügyeket felvállaló alakulat komoly eredményt érhetne el akár az EP, akár az önkormányzati választáson”.
Nagy Attila Tibor annyiban meglepőnek tartja a bejelentést, hogy „Vona Gábor augusztusban még az új könyvét reklámozta, ezt a promóciós kampányt megtöri az új párt bejelentése. Annyiban viszont nem meglepő, hogy néhány napja már nyilvánosan utalt rá, fontolgatja a pártalapítást”.
Nem azzal van a baj, hogy kevés a párt, ellenkezőleg: túl sok párt van a Fidesz-KDNP-n túli oldalon. Azzal, hogy a Második Reformkor nem kíván ideológiailag állást foglalni, eleve lemond arról, hogy tömegével támogatókat szerezzen az ideológiailag elkötelezett, a más pártokhoz szorosabban kötődő választópolgárok körében. Mintha a bizonytalanokhoz vagy a pártot nem választókhoz szólna a politikába visszatért Vona, ezt már nagyon sokan megpróbálták az elmúlt 33 évben, kevés eredménnyel
– kezdte a politikai elemző, hozzátéve: „Például a Centrum Párt 2002-ben – Vonához hasonlóan – szintén az ellentétek feloldásának szükségességéről beszélt, de nem jutott be az Országgyűlésbe, hamarosan el is halt a tevékenysége. A Fidesz nagyon erős ideológiai karakterrel bír, ez a tartós sikerének egyik oka. Vagyis valójában nincs nagy választói igény egy ideológiailag semleges, az ellentétek elkenését hirdető pártra. Jakab Péter is erre az útra lépett korábban, csak ő plebejusabb stílusban, mint Vona Gábor. Jakab eredménye sem meggyőző”.
Nagy Attila Tibor arra is rámutatott, ahogy közeledünk az országgyűlési választásokhoz, minden pártnak egyértelműen állást kell foglalnia: „Akarja-e Orbán Viktor leváltását vagy sem? Ha ezt a kérdést elmaszatolja egy adott párt, kikerül a politikai verseny középpontjából”.
Az elemző úgy látja, „Vona Gábor új pártja jelenleg Orbán Viktornak és a Fidesznek segít, mert megalakulásával tovább darabolja a Fidesszel szembeni ellenzéki politikai piacot. Ha nem sikerült tömegével új, eddig nem szavazókat bevonnia az új pártnak, az ellenzéki torta tovább szeletelődik, ahelyett hogy inkább a koncentráció felé indulnának el a folyamatok. Emellett, az új párt azt is üzeni, hogy az ellenzéken belül teljes a zűrzavar – hiszen egyre több és több párt alakul –, ehhez képest ott van a stabil és erős Fidesz-KDNP”.
Az időzítés szerencsés annyiban, hogy az új politikai félév elejére esik, a nyaralók visszajöttek szabadságukból, többen figyelhetnek a bejelentésre. Nem szerencsés annyiban, hogy túl sok, túl nagy feladathalmaz áll az új párt előtt a jövő júniusi EP- és önkormányzati választásokig: széles, lehetőleg országos pártszervezet, sok helyi szervezettel. Sok pénzt kellene gyűjteni, komoly programot és annak kommunikációját kellene kidolgozni. Ennek a feladathalmaznak az elvégzésére kevés az idő
– zárta véleményét Nagy Attila Tibor.
(Borítókép: Vona Gábor 2023, augusztus 8-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)