A napokban jelent meg a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása, amelynek talán egyik legérdekesebb eredménye, hogy a volt Jobbik-elnök, Jakab Péter által frissen alapított és vezetett Nép Pártján népszerűségben megelőz (3 százalékra mérték) három parlamenti ellenzéki pártot: az MSZP-t (2 százalék), az LMP-t (2 százalék) és a Párbeszédet (0 százalék).

„Kire szavazna egy most vasárnapi országgyűlési választáson?” – tette fel a kérdést a Nézőpont Intézet. A kutatásuk szeptember 4. és 6. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. „A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint” – olvasható az intézet oldalán.

Még kérdés, mire viszi Vona Gábor

A felmérés még azelőtt készült, hogy Vona Gábor bejelentette: Második Reformkor néven pártot alapított. Azóta megtartották már a zászlóbontó kongresszusukat is, és megfogalmazták az új párt célkitűzéseit. Vona Gábor hosszú éveken át vezette a Jobbikot, a 2018-as országgyűlési választás után mondott le, majd 2019-ben a pártból is kilépett. 2018 óta többféle új formációt is létrehoztak az anyapártból kiszakadt, kilépett jobbikosok. Ezek közül a legsikeresebb alternatíva a Toroczkai László vezette Mi Hazánk, amely a Nézőpont Intézet kutatása szerint is a legerősebb ellenzéki párt (9 százalék) a DK után (10 százalék). 2022-ben a Mi Hazánk bejutott a parlamentbe, és önálló frakciót állított fel.

Bár a Nézőpont Intézet még nem számolhatott Vona Gábor új pártjával, arról kérdeztük Mráz Ágoston Sámuelt, hogy mekkora lehet még a vonzása az egykori Jobbik-elnöknek a volt és még aktív jobbikosok körében; kire lehet veszélyesebb a politikus visszatérése: a Jobbikra, a Mi Hazánkra vagy a Jakab-féle pártra. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan befolyásolhatja Márki-Zay Péter pártpolitikai céljait Vona Gábor újraaktiválódása, hiszen a hódmezővásárhelyi polgármester által létrehozott Mindenki Magyarországa Néppárt alapítói között korábbi jobbikos parlamenti képviselő is van.

Vona Gábor új pártja fenyegetés lehet a Jobbik utódpártjaira, amelyek jelenleg néhány százalékpontos támogatással rendelkeznek. Az azonban, hogy a virtuális esély valós elszívóhatássá válik-e, a volt pártelnök teljesítményén és az utódpártok helyzetkezelésén múlik. Automatikusan nem fog semmi sem történni, még Vona Gábor relatív népszerűsége a volt Jobbik-szavazók körében is kevés a teljesítmény nélküli átalakuláshoz

– fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel az Indexnek. Azt is hozzátette: adatok nélkül nehéz Vona Gábor vonzóképességét megbecsülni, de egyértelmű, hogy a személyes népszerűség nem azonos a pártszavazattal. „Ahhoz, hogy egy pártra szavazzanak is, a potenciális választóknak éreznie kell a leadott szavazatuk hasznosulásának esélyét” – szögezte le az elemző.

Mráz Ágoston Sámuel szerint feltételezhetően a Jobbik számára a legveszélyesebb Vona Gábor visszatérése, „hiszen politikai önképe a balliberálissá átmaszkírozott Gyöngyösi Mártonhoz áll legközelebb”, és így ugyanahhoz a választói csoporthoz próbálnak beszélni. Ugyanakkor az elemző rámutatott, hogy a Mi Hazánk a nemzeti radikálisokhoz, míg a Jakab-párt a kisvárosi és proletár protesztszavazókhoz próbál szólni.

Korábbi cikkünkhöz Horn Gábort, a Republikon Intézet vezetőjét és Nagy Attila Tibor politikai elemzőt kérdeztük arról, hogy milyen esélyekkel indul Vona Gábor új pártja. Horn Gábor szerint a Fidesz masszívan tartja a saját bázisát, onnan nem várhat szavazókat a Második Reformkor, illetve a kutatások alapján a nem Fideszben gondolkodó, de bizonytalan szavazók is inkább azt szeretnék, ha egységes, a győzelem reményét megjelenítő, erősebb párt vagy pártok szövetsége jönne létre, nem egy sokadik párt.

Nagy Attila Tibor szerint azzal, hogy a Második Reformkor nem kíván ideológiailag állást foglalni, eleve lemond arról, hogy tömegével támogatókat szerezzen az ideológiailag elkötelezett, a más pártokhoz szorosabban kötődő választópolgárok körében. Az elemző azt is hozzátette az Indexnek, hogy szerinte Vona Gábor új pártja „jelenleg Orbán Viktornak és a Fidesznek segít”, mert megalakulásával tovább darabolja a Fidesszel szembeni ellenzéki politikai piacot.

A Jobbikban vakarhatják a fejüket

A Második Reformkor zászlóbontó kongresszusán Vona Gábor újfent tisztázta a jobbikos, illetve a nemzeti radikális múlthoz való viszonyát. Hangsúlyozta, hogy pártja nem ideológiák és nem oldalak mentén szeretne politizálni. Sajtónyilatkozataiban azt is egyértelművé tette, hogy a Második Reformkor nem a Jobbik utódpártja, tagjaik jelentős része fiatal, új arcokat hoznának a közéletbe, és a párt személyzeti politikáját nem volt jobbikosokra szeretnék alapozni.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik – Konzervatívok jelenlegi elnöke közleményben üdvözölte Vona Gábor visszatérését, még azt is hozzátette: „vártuk, bíztunk benne, és számítottunk is rá”. Az bizonyosra vehető, hogy a jobbikos közösséget élénken foglalkoztatja legmeghatározóbb elnökük visszatérése a pártpolitikába, és az is, hogy ez mit jelent a Jobbik számára. Ander Balázs, a Jobbik – Konzervatívok alelnöke és országgyűlési képviselője a privát Facebook-oldalán, de nyilvános bejegyzésben kérdezte meg ismerőseit, hogy mi a véleményük Vona Gábor pártalapításáról.

Szotyori-Lázár Zoltán, a Jobbik – Konzervatívok szolnoki elnöke a Facebook-oldalán azt írta, hogy a pártban eltöltött évei alatt jó néhány kivételes embert ismerhetett meg, de igazi baráti viszonyt Vona Gáborral és Gyöngyösi Mártonnal alakított ki.

És most itt áll ez a két ember két külön párt élén, én pedig nem hiszem el, hogy ez valóság, mert annyira szürreális a szituáció. Ha nem állt volna a feje tetejére a világ, ennek a két kiváló elmének ugyanabban a pártban kellene szolgálnia, nem egymás ellen – minden bizonnyal –, ugyanarra a szavazói rétegre ácsingózva. Szóval kedves Marci és Gábor, sürgősen térjetek észhez, és kössétek össze azt, ami összetartozik...

– írta Szotyori-Lázár Zoltán.

Vona Gábor már bejelentette, hogy pártja, a Második Reformkor elindul a 2024-es európai parlamenti választáson. Azt még nem árulta el, hogy kik lesznek rajta a párt listáján, de meglepő lenne, ha nem ő vezetné. A Jobbiknak 2019-ben már csak egy mandátumot sikerült nyernie, Gyöngyösi Márton ült be az Európai Parlamentbe. Idén márciusban a Magyar Hangnak adott interjúban azt mondta: lemond az elnökségről, ha pártjának nem sikerül a jövő tavaszi európai parlamenti választáson képviselői mandátumot szereznie. A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint 5 százalékon áll a párt, ez alapján akár meg is lehet az egy képviselői hely, de hónapokkal a választás előtt ezt még korai kijelenteni.

Márki-Zay Péter pártja, a Mindenki Magyarországa Néppárt szintén a 2024-es európai parlamenti választásra készül. Mráz Ágoston Sámuel szerint a hódmezővásárhelyi polgármester sem örülhet Vona Gábor visszatérésének. „Bár az utóbbi idők belső vitái miatt a volt miniszterelnök-jelöltnek nincs is sok szavazója, akit Vona elcsábíthatna, de mindkettőjükben közös a »középen álló« ellenzéki szavazók megszólításának kísérlete” – vélekedett a Nézőpont Intézet vezetője az Indexnek.

Az EP-választás vízválasztó lehet

Az MSZP, az LMP és a Párbeszéd – Zöldek helyzetéről is kérdeztük Mráz Ágoston Sámuelt. A Nézőpont Intézet megállapítása szerint a három kis párt önálló indulása „jelenleg végzetes lenne mindegyikük számára”, így a közeljövőben várható, hogy közülük többen is fel fogják vetni – az MSZP társelnökéhez, Kunhalmi Ágneshez hasonlóan – a közös listaállítás ötletét az európai parlamenti választás előtt.

Külön-külön nem tudjuk megfékezni a Fideszt sem itthon, sem Európában! (...) A helyzet világos. A következő EP-választások tétje, hogy képes-e a hazai ellenzék csökkenteni a Fidesz képviselőinek számát az Európai Parlamentben, ezzel segítve az európai demokraták (szocialisták, zöldek, liberálisok) többségének fenntartását is, fékezve a szélsőjobb előretörését, ahová Orbán is húz. Erre csak akkor van esélyünk, ha együtt, egy EP-listán indulunk. Így akár nemcsak hogy a Fidesz újabb kétharmadát akadályozhatnánk meg, de közel ugyanannyi mandátumot is szerezhetnénk, mint a Fidesz. Ma ez óriási eredmény lenne, és ami még fontosabb, hogy nem veszne el már 2024-ben a 2026-os országgyűlési választás is. Külön indulással könnyen kétharmada lesz itt is a Fidesznek, már csak egy mandátum választja el őket ettől. Ezt nem szabadna hagyni!

– írta egy augusztus végi Facebook-bejegyzésében Kunhalmi Ágnes.

A Nézőpont Intézet vezetője szerint a 2022-es hatpárti közös lista egyik tanulsága, hogy az egyes pártok közös indulása nem jelenti a szavazótáboruk összeadódását, ezért ez például az MSZP, az LMP és a Párbeszéd – Zöldek összefogásával sem történne meg automatikusan.

Az EP-lista estében ráadásul két-három mikropártnak abban is egyet kellene értenie, hogy ki legyen az az egyetlen képviselő, akit be szeretnének juttatni a brüsszeli és strasbourgi parlamentbe. Ugyanakkor a nagyobb pártok sem érdekeltek abban, hogy néhány mandátumreményüket megosszák a kisebbekkel. A DK várhatóan inkább az EP-választás után, a többi baloldali mikropárt romjain tervezi további építkezését

– fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel.

A HVG-nek adott interjúban Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a Demokratikus Koalíció az egyetlen reménye Magyarországnak.

A pártpolitikai versenyben – Charlie slágerét kijavítva – nem szégyen azt mondani, hogy »az légy, aki nagy«. Jobb kedvvel, nagyobb reményekkel lehet csatlakozni egy növekvő párthoz, mint egy leépülőhöz. Közben nagy empátiával figyelem a többiek küzdelmét

– mondta a DK elnöke a lapnak. Megismételte, amit egyébként már korábban is kifejtett: a választási rendszer úgy lett kitalálva, hogy két tábornak kell megküzdenie egymással, és az ellenzéknek a DK most a gravitációs pontja.

Bár a Párbeszéd – Zöldek Pártja és az LMP – Magyarország Zöld Párja is megnevezte már az európai parlamenti listavezetőjét (előbbinek Jávor Benedek, utóbbinak Ungár Péter lesz, de mandátumszerzésnél Schmuck Erzsébetnek adná át a helyét), és az MSZP-nél valószínűsíthető egy név (Tüttő Kata), tavasszal a két zöldpárt nem zárta ki a közös lista lehetőségét.

Áprilisban Ungár Péter, az LMP társelnöke az Indexnek azt mondta: vannak beszélgetések a Párbeszéddel arról, hogy a zöldpolitikának hogyan lehet megteremteni az egységes képviseletét akár az Európai Parlamentben, akár az önkormányzatokban. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arra a kérdésre, lesz-e az LMP-vel közös lista a 2024-es európai parlamenti választáson, lapunknak azt válaszolta:

Csak annak van értelme, hogy egy zöldlista legyen. Ennek egyértelműen a Párbeszéd – Zöldek és az LMP köré kell szerveződnie, de nem kizárólag a két pártot kell, hogy jelentse. Szeretnénk bevonni a magyarországi zöldmozgalmakat és más civilszervezeteket is.

Egy nemrégiben ismertetett Závecz-felmérés szerint a két zöldpárt eredményesebb lehetne együtt az európai parlamenti választáson, mint külön-külön, sőt „egy eredményes kampánnyal az egy EP-mandátum bizonyos, de a két mandátum is elérhető egy zöld közös lista számára”.

Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek Pártja társelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy nincs értelme az LMP-vel egymást akadályozva, külön indulniuk az európai parlamenti választáson. „Sokkal jobb volna egyesíteni az erőinket és a választóinkat” – jelentette ki a politikus.

Ungár Péter a Partizánnak adott interjúban azonban azt mondta, hogy az LMP-nek nagyon komoly vitája van a többi párttal a rendszer természetét illetően és az erre adott ellenzéki válasz miatt. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ellenzéki politikát „túszul ejtette” egy „gyűlöletszekta”, amely azt várja el, hogy az ő gyűlöletét jelenítse meg az ellenzék. Ungár Péter szerint fontos, hogy a választók érzelmeit megjelenítsék az ellenzéki politikában, de a gyűlölet megjelenítésére van „49 ezer párt”, és az LMP az egyetlen, amely azoknak a pártja, akik nem akarnak több gyűlöletet. Különbséget tett a higgadt és a radikális ellenzéki politizálás között, és azt is kiemelte, hogy az LMP az előbbit képviseli.

A Párbeszéddel (és a Szikra Mozgalommal) való összefogás kérdésében Ungár Péter azt mondta: a Párbeszéd még nem döntötte el, hogy a radikális ellenzék része vagy nem, szerinte „a Párbeszéd sokszor O1G-dolgokat csinál”. Azt is hozzátette: jelenleg a Párbeszéd előtt van egy dichotómia, hogy a Momentummal vagy az LMP-vel induljanak közösen. Ungár Péter úgy véli, a Párbeszédet az köti össze a Momentummal, hogy „az az állításuk, igaza van Gyurcsány Ferencnek abban, hogy nincsenek ügyek, csak Orbán Viktor van, de ők nem Gyurcsány Ferencek”. Hogy merre leng ki az inga inkább, az LMP társelnöke úgy fogalmazott, hogy az majd a következő néhány hétben derül ki.

A közvélemény-kutatások szerint a kis pártok számára a túlélés reményét jelentheti, ha sikerül európai parlamenti képviselői mandátumhoz jutniuk 2024-ben. Az Indexnek adott áprilisi interjúban Ungár Péter igennel válaszolt a kérdésre, hogy az európai parlamenti választás tisztázhatja-e, hány pártra van szükség az ellenzéki térfélen.

(Borítókép: Index)