Napirend előtt szólal fel kora délután Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapján. A kormányfő rendszeresen helyzetértékelést tart ilyenkor a parlamentben a képviselőknek az elmúlt időszak történéseiről és a következő hónapok várható kihívásairól. Cikkünkben felsoroltuk a miniszterelnök 2013-ban, 2018-ban és 2022-ben elmondott beszédének főbb üzeneteit, és azt is elemeztük, mi lehet a mostani vezérfonal.
Ahogyan a világ is változott, úgy változtak Orbán Viktor parlamenti évadnyitó beszédei. A miniszterelnök hétfő kora délután tartja meg újabb napirend előtti felszólalását az Országgyűlés előtt, amelynek – tavaszi és az őszi ülésszakának – nyitónapján már rendszeres megszólalónak számít. Ennek apropóján pedig összevetettük a tíz, öt és egy évvel ezelőtt elmondott beszédeit, egy politikai elemzővel pedig azt is próbáltuk meghatározni, hogy mi lehet a mai megszólalás legfőbb üzenete.
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint Orbán Viktor rendszeres beszédeit két nagyobb blokkba lehet sorolni, például az évértékelők, a gazdasági évadnyitók és a tusványosi beszéd elsősorban a választópolgároknak szól, ezeknek a beszédeknek a jellemzője, hogy baráti vagy legalábbis a kormányfővel szemben inkább jóindulatú közönség foglal helyet. A másik csokorba tartozó – és szintén szokásos – parlamenti őszi, illetve tavaszi évadnyitó beszéd annyiban tér el a fentiektől, hogy a kommunikációs zörej hiba esetén felléphet, például azért, mert a politikai ellenfelek, vagyis az ellenzéki frakcióvezetők rögtön a felszólalás után bírálhatják Orbánt, és közbekiabálásukkal, okos, átgondolt érvelésükkel zavarba is hozhatják őt – fejtette ki az Indexnek az elemző, aki szerint amennyiben az ellenfelek ügyesen meg tudnák zavarni a kormányfőt, akkor nem a beszédnek a tartalma lesz később az érdekes, hanem a malőr. Ebből adódóan tehát nagyobb a kockázat Orbán Viktor számára. Ugyanakkor Nagy Attila Tibor hozzátette: a NER korszakának eddigi parlamenti eseményei azt mutatják, hogy az ellenzék részéről alig sikerült kellemetlen perceket okozni a kormányfőnek, így bár a szereplés nem kockázatmentes a miniszterelnök számára, de a kockázat kezelhető.
Tíz éve:
Mozgalmas hónapokról számolt be a kormányfő, beszédének a fő ívét még a gazdasági válság utóhatásai adták. Például a legnagyobb eredményekként felsorolta a miniszterelnök, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az állam visszafizette az IMF-hitelt, megvédték a nyugdíjakat és a bankadót, illetve bevezették a gyed extrát és a rezsicsökkentést. Szintén fontos volt még a devizahitelek végtörlesztésének lehetővé tétele is.
Öt éve:
Ebben az évben a gazdasági növekedés, az ennek megfelelően várható nyugdíjprémium, a béremelkedés és a kiemelt beruházások – mint az akkoriban bejelentett debreceni BMW-gyár –, valamint az ingyentankönyvek voltak ünneplendők Orbán szavai szerint.
Tavaly:
Ekkor már több mint fél éve tartott a háború, így nem meglepő, hogy e körül jártak a kormányfő gondolatai. A főbb eredmények között szerepelt az ország energiaellátásának biztosítása, az olajembargó alóli kivétel kiharcolása és a határvadász alakulatok felállítása, de ugyanilyen fontos volt, hogy ismét tudtak 13. havi nyugdíjat fizetni és a rezsicsökkentést is fenn tudták tartani az átlagfogyasztásig.
Tíz éve:
Öt éve:
Tavaly:
Tíz éve:
A pedagógusok béremelése már ekkor is téma volt, akárcsak az egészségügyben dolgozók fizetésének rendezése. A gazdasági válság utáni első években ugyanakkor nem is lehetett nagyobb cél, mint az ország függetlenségének növelése. Ezenfelül Orbán már ekkor is az infláció leszorítását, illetve a családok biztonságát és a rezsicsökkentés fenntartását tartotta szem előtt.
Öt éve:
Mivel az illegális migráció volt az egyik legnagyobb gond 2018-ban, így az ez, illetve a Brüsszel által bevezetendő kvóta elleni fellépés volt kiemelt feladat a kormányfő szerint. Ehhez kapcsolódóan a szuverén határőrizet fenntartása és a jogállamisági eljárás elleni küzdelem is szóba került. De a miniszterelnök azt is meghatározta célként, hogy 2030-ra Magyarország az unió öt legjobb és legélhetőbb országa között legyen.
Tavaly:
A mielőbbi béke már egy éve is terítékre került, ebből a magyar kormány azóta sem engedett, ahogyan a szankciók megszüntetését is már tavaly ilyenkor követelte a miniszterelnök. Szintén fontos célkitűzés volt az energiaválság kivédése a kormányfő szerint. A háború miatt előtérbe kerültek a hadiipar- és a hadseregépítési programok, ezekből azóta már több meg is valósult, de emellett a beruházások támogatása és a közlekedési hálózatok fejlesztése is célként jelent meg.
Nagy Attila Tibor lapunknak rámutatott: a fő célja nem lehet más, mint a kormány válságkezelésének az aktív választópolgárok minél nagyobb arányával való elfogadtatása. Ezen a téren van teendő, mert a legtöbb közvélemény-kutatás immáron látható népszerűségvesztést mér a Fidesz számára, igaz, a csökkenés nem drámai, de figyelmeztető annyiban, hogy további kormányzati és kommunikációs erőfeszítésekre van szükség.
Az eddigi beszédekből a felelősség áthárítása várható Nagy szerint. Ebben a narratívában a válságért, a romló életszínvonalért, a csökkenő reálbérekért nem a magyar kormány, hanem az orosz–ukrán háború és az Európai Unió, azaz Brüsszel szankciós és háborúpárti politikája felelős.
„Izgalmas lesz megfigyelni, hogy ezen narratívához tud-e, akar-e új elemet hozzátenni a kormány vezetője, lesz-e új ellenségkép, vagy maradnak az eddigiek (Soros, Brüsszel, Ukrajna vezetése). A válságmagyarázatból nem maradhat ki a Magyarország érdekeinek megvédéséért küzdő magyar kormány képe sem, amely megakadályozta a szankciók Magyarországra vonatkozó legsérelmesebb részeit, vagyis a teljes olajimport-tilalmat, és ha kell, megakadályozza az ukrán gabona Magyarországon való eladását, védve ezzel a magyar gazdák érdekeit” – emelte ki az elemző.
Nagy Attila Tibor szerint feltehetően az uniós pénzek brüsszeli blokkolását is szóba hozhatja a kormányfő, mely során az ellenzéknek tartania kell attól, hogy a kormányfő támadást intéz ellenük.
Nem lenne meghökkentő ezek után, hogyha a miniszterelnök a »dollárbaloldal« helyett az »euróbaloldal« kifejezést is használná. Ám itt nem csak az ellenzék támadása a lényeg, a hallgatóságnak éreznie kell, hogy a kormány a magyarság érdekében cselekszik.
Az eddigi beszédekben és Kossuth rádiós interjúkban a kormány reményt adó szerepbe is helyezte magát, vagyis arra biztatta a lakosságot, hogy hamarosan jobb lesz (például ismét elkezdenek majd emelkedni a reálbérek). Vélhetően a parlamenti beszédben sem lesz másképp. Beszélhet arról is a kormányfő, hogy a foglalkoztatottsági adatok továbbra is jók. Dicsérni fogja az atlétikai világbajnokság sikeres megrendezését, ez is reményt adhat a magyarok számára.
„Az elmúlt 13 évben előfordult az is, hogy a kormányfő hónapokra szóló, többpontos intézkedési tervet ismertetett az Országgyűlésben – ez szerintem most is elképzelhető, hiszen a kormányfő maga mondta el, hogy gondolkozik a benzinársapka visszaállításán, ami választási ajándéknak sem hangozna rosszul” – mondta Nagy.
Összegzésül az elemző kiemelte: az ilyen nagyívű beszédek célja az is – most, hogy közeleg az EP-és önkormányzati választás –, hogy a miniszterelnök kormányzásra való kompetenciáit bizonyítsa a „szedett-vetett” ellenzékkel szemben. Az ellenzéki frakcióvezetők pedig ellenpontként a közszolgáltatásokban bekövetkezett zavarokat (lásd a MÁV-ot) vethetik a kormányfő fejére. Ezenfelül még a közelgő szlovákiai és lengyelországi választás is szóba kerülhet, mert azok kimenetele a magyar kormányfőnek sem közömbös az európai politikai mozgástere szempontjából.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, 2022. szeptember 26-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)