A magyar forradalmárok szívében és lelkében 1956-ban mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy, az ő lelkületükkel és akaratukkal kell ma is kiállni a magyarok jogaiért és érdekeiért – írta a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Simicskó István az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója alkalmából úgy fogalmazott: a világ egyik legnagyobb, akkoriban fél Európát megszállva tartó hadseregével szembeszállni nem sok jót ígért 1956-ban, mégis a magyar forradalmárok szívében és lelkében mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy. Összekapaszkodtak, és a kilátástalannak hitt harcot is vállalva csodát alkottak.
Egy kis ország Európa közepén megmutatta a világnak, hogy igenis dacolni lehet, és meg lehet mutatni a megszálló hadaknak és kommunista kiszolgálóiknak, hogy Magyarország nem lehajtott fejjel nézi a saját sorsát, hanem bátran, valamint büszkén áll ki a függetlenségéért, szuverenitásáért, és a magyar nép mindenki számára egyértelművé tette, hogy a saját útját akarja járni
– tette hozzá a frakcióvezető.
Kiemelte, ezzel a lelkülettel és akarattal kell ma is, az állandóan változó környezetben kiállni önmagunkért, a magyarok jogaiért és érdekeiért.
„Egy békés, kiszámítható és rendezett jövőért kell küzdenünk, hogy az utánunk jövő nemzedékek is továbbvihessék a lángot, amelyet a pesti srácok lobbantottak fel a legnagyobb elnyomás évtizedeiben” – zárta a közleményt Simicskó István.
Gelencsér Ferenc az október 23-a alkalmából közzétett videójában kijelentette: „Minden rendszer olyan, amilyenek az emlékművei. A hazug rendszerek hazug emlékműveket állítanak. Igazságtalanul és sok mindent elfedve emlékeznek meg a múltról azok a rezsimek, amik embertelen politikát folytatnak és rengeteg embert hagynak cserben.”
Ma Magyarországon még mindig állnak olyan emlékművek, amelyeket az igazságtalan kommunista rezsim emeltetett, és a történelmet egyoldalúan, azaz a sok szenvedést és tragédiát elfedve akarják láttatni. Ma Magyarországon még mindig állnak olyan emlékművek, amelyek nem többek egy propagandakiáltványnál
– hangsúlyozta a Momentum elnöke, hozzátéve: „a leghíresebb ilyen a Szabadság téren álló szovjet obeliszk, ami azt üzeni, 1945-ben a szovjet csapatok felszabadították Magyarországot. Ez az emlékmű azonban csak a valóság egy apró szeletét mutatja meg. Ha ez lenne a teljes valóság, akkor nem emlékeznénk minden egyes évben 1956. október 23-ára.”
Gelencsér Ferenc szerint a múlt rendbetétele nem felesleges munka, hanem üzenet a jelennek és a jövőnek. „Azt üzenjük vele, hogy a történelem, a társadalom végül igazságot tesz. Minden igazságtalan és embertelen rendszer a történelem szemétdombjára kerül, működtetői pedig a nemzeti emlékezetben nem hősök, hanem bűnözők lesznek.”
Az ellenzéki politikus kitért arra is, „elfogadhatatlan, hogy Putyin utasítására úgy mutatják be az orosz történelemtankönyvekben a magyar szabadságharcot, mintha 1956-ban lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak volna fegyvert”.
„A magyar a szabadság nyelve. Ez a közös nyelvünk, ezt beszéljük, ezt értjük, ezen énekelünk, álmodunk és imádkozunk. Aki valóban lényegileg is érti a magyart, az soha nem fog behódolni elnyomó diktatúráknak. Ma ünnepeljük azt, ami megkérdőjelezhetetlenül összeköt bennünket” – fogalmazott Novák Katalin Melbourne-ben.
A köztársasági elnök hangsúlyozta:
Október 23-ban benne vannak az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarok is. Ezen a napon van mit éltetnünk és van mit siratnunk. Éltetjük magyarságunkat, éltetjük szabadságszeretetünket és éltetjük a magyar nemzet határok feletti, magától értetődő összetartozását. Siratjuk azokat, akik életüket és vérüket adták a mi szabadságunkért. A pesti srácok és lányok az egész világ számára egyértelművé tették, hogy a kommunizmus ki- és megjavíthatatlan. 1956 olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is építhetjük.
Novák Katalin leszögezte, köztársasági elnökként a világ magyarságával alkotmányos feladata és felelőssége foglalkozni.
A magyar forradalmárok szívében és lelkében 1956-ban mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy, az ő lelkületükkel és akaratukkal kell ma is kiállni a magyarok jogaiért és érdekeiért – írta a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Simicskó István az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója alkalmából úgy fogalmazott: a világ egyik legnagyobb, akkoriban fél Európát megszállva tartó hadseregével szembeszállni nem sok jót ígért 1956-ban, mégis a magyar forradalmárok szívében és lelkében mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy. Összekapaszkodtak, és a kilátástalannak hitt harcot is vállalva csodát alkottak.
Egy kis ország Európa közepén megmutatta a világnak, hogy igenis dacolni lehet, és meg lehet mutatni a megszálló hadaknak és kommunista kiszolgálóiknak, hogy Magyarország nem lehajtott fejjel nézi a saját sorsát, hanem bátran, valamint büszkén áll ki a függetlenségéért, szuverenitásáért, és a magyar nép mindenki számára egyértelművé tette, hogy a saját útját akarja járni
– tette hozzá a frakcióvezető.
Kiemelte, ezzel a lelkülettel és akarattal kell ma is, az állandóan változó környezetben kiállni önmagunkért, a magyarok jogaiért és érdekeiért.
„Egy békés, kiszámítható és rendezett jövőért kell küzdenünk, hogy az utánunk jövő nemzedékek is továbbvihessék a lángot, amelyet a pesti srácok lobbantottak fel a legnagyobb elnyomás évtizedeiben” – zárta a közleményt Simicskó István.
Orbán Viktor idei október 23-i beszédét sem a fővárosban tartja, ezúttal az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Veszprémre esett a kormányfő választása. A miniszterelnök 15 órakor áll színpadra.
Budapesten több oktatási szervezet közös tüntetése lesz 16.30-tól, amelynek vége egybefonódik a fővárosi megemlékezéssel, ahol Karácsony Gergely főpolgármester is beszédet mond.
A részletes programot itt találja.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A zászlót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar, a 32. Testőrezred, a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály és a Nemzeti Lovas Díszegység.
Az ünnepségen katonai és állami szervezetek képviselői is jelen voltak, a Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 1956-os lyukas zászlók lengtek.
Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es Alaptörvény is megerősített.
A Momentum a Karmelita előtt akciózott hétfő reggel, Sebők Éva, Bedő Dávid, Lőcsei Lajos és Tóth Endre – a Momentum parlamenti frakciójának politikusai – vérvörös festékkel öntötték le a kordonokat október 23-án.
Vérvörös festékkel öntöttük le a hazugság kordonjait a Karmelita előtt október 23-án. Vérvörös festékkel öntöttük le, mert Orbán Viktor újra elárulta és szembeköpte 1956 hőseinek emlékét
– írták a Facebook-oldalukon.
A párt szerint azzal köpte szembe, hogy október 23-a előtt néhány nappal Vlagyimir Putyinnal mosolygott.
„Azzal a háborús bűnössel, aki beleíratta az orosz tankönyvekbe, hogy ’56 fasiszta forradalom volt, és akinek a parancsára az orosz katonák újra kárpátaljai magyar katonákat ölnek. Mi a Momentumban egy igazságos rendszerért küzdünk, amelyben nem lehet elhazudni nemzetünk szabadságharcait. Egy rendszerért, ami emberséges politikát folytat és senkit nem hagy cserben” – közölte a párt.
Indul az Index percről percre frissülő hírfolyama az október 23-i nemzeti ünnep megemlékezéseiről és legfrissebb eseményeiről.
Tartsanak velünk, és értesüljenek elsőként a legfontosabb eseményekről!