A magyar kormány határidőre benyújtotta a strasbourgi bíróságnak észrevételeit. Azt kérik, hogy nyilvánítsák elfogadhatatlannak Karsai Dániel, a súlyos ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász eutanáziára vonatkozó kérelmét. Karsai Dániel sajtótájékoztatón reagált a kormány álláspontjára.
A súlyos betegségben szenvedő ügyvéd sajtótájékoztatóján kiderült, az Emberi Jogok Európai Bírósága 2023. november 2-ig adott lehetőséget Karsai Dánielnek arra, hogy írásban nyújtsa be a magyar állam észrevételeivel kapcsolatos állásfoglalását.
A beavatkozásra feljogosított Dignitas és az European Centre for Law and Justice nevű szervezetnek is az említett határidőig kell az üggyel kapcsolatos írásbeli állásfoglalását eljuttatnia az uniós testülethez. Karsaiék november 6-ig kértek erre haladékot a strasbourgi testülettől, ás éppen a sajtótájékoztató közben érkezett a hír, hogy erre vonatkozó kérelmüket jóváhagyták.
A kormány által hivatkozott határozat (lásd lentebb – a szerk.) valóban létezik, nem meglepő, hogy valamilyen szinten beleállnak az ügybe, de nem tekintem ellenséges lépésnek állásfoglalásukat. A legfontosabb, hogy megindult egyfajta társadalmi diskurzus a méltóságteljes életvégi döntések kérdésében, ami nem magánügy, hanem nyolcmilliárd ember ügye. Csak Magyarországon emberek tízezrei vannak egészségi állapotuk miatt megalázó, kiszolgáltatott helyzetben. Bízunk benne, hogy Strasbourgban győzünk, ha mégsem, aszerint fogunk továbblépni
– mondta az állapota ellenére még mindig aktív 46 éves jogász. Karsai arra is kitért, hogy ő is tagja a svájci Digitas szervezetnek, amely az orvosilag asszisztált öngyilkosságban nyújt segítséget. Ugyanakkor leszögezte: a tagság semmiféle kötelezettséggel nem jár, magyarként nem a svájci hegyek között halnék meg. „Nagy különbség van aközött, hogy az ember kirándulni vagy meghalni megy Svájcba” – tette hozzá.
Arra is kitért, hogy november végén sem turistaként utazik Strasbourgba, hanem bízik az európai testület pozitív döntésében, a nyilvános tárgyaláson ezért személyesen kíván részt venni.
A kormány észrevételeiről elmondta, hogy a dokumentumban hivatkoznak a Btk.-ra is, ami álláspontjuk szerint összhangban van az Emberijogi Egyezménnyel. A magyar törvények egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik az öngyilkosságban való közreműködést, függetlenül attól, hogy ez hol történik meg.
Karsai arról is beszélt, hogy a barátait semmiképp nem hozná ilyen helyzetbe. Éppen ezért azt szeretné elérni, hogy Magyarország eltörölje a súlyos betegek esetében ide vonatkozó szabályokat. A strasbourgi testület Magyarországra vonatkozó döntése akár már januárban megszülethet. Az alkotmányjogász ugyanakkor hozzáfűzte, Magyarországnak nem kell megvárni a Európai Bíróság határozatát, akár korábban is módosíthat az aktív eutanáziát érintő jogszabályon.
Mint megírtuk, Karsai Dániel ismert ügyvéd és alkotmányjogász a közelmúltban Facebook-posztban jelentette be, hogy tavaly augusztusban ALS-t diagnosztizáltak nála, azt a motoneuron-betegséget, amelyben Stephen Hawking legendás fizikus is szenvedett.
A 46 éves alkotmányjogász korábban aktív életet élt, elmondása szerint kétszer is teljesítette a kéktúrát, naponta 40-50 kilométert kerékpározott, ma már kerekesszékkel közlekedik és a fürdéshez is segítségre van szüksége. A ritka betegség 100 ezerből 5 embert érint, szórványosan 40-60 éves kor között jelentkezhet és az egész testet érintő visszafordíthatatlan izomsorvadáshoz vezet.
Karsai Dániel közösségi oldalán megjegyzi, hogy a gyógyíthatatlan betegség a mentális képességeket nem érinti, így az érintettek tiszta tudatállapotban élik végig teljes lebénulásukat.
Az ügyvéd szerint a betegség utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, amely számára nemcsak értelmetlen, hanem méltatlan is. Karsai úgy véli, egy embernek joga van az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét, erre azonban Magyarországon nincs mód.
Éppen ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol az ügyben november 27-én és 28-án nyilvános tárgyalást tartanak. Az első napon szakértőket is meghallgatnak: Regis Aubris palliatívellátás-szakértő és Sándor Judit bioetikus szólal fel.
Az eljárás részeként a magyar államtól is hivatalos állásfoglalást kértek, a kormány határidőre benyújtotta az uniós testületnek ellenkérelmét Észrevételek néven. A dokumentum szerint a „Pretty kontra Egyesült Királyság” ügyre hivatkozva kéri a magyar kormány az Európai Bíróságot, hogy Karsai kérelmét „nyilvánítsák elfogadhatatlannak”. Mint írták, az ügyben maga a testület adott választ olyan kérdésekre, amelyekkel Karsai kereste meg őket.
A magyar kormány szerint nem a magánszférába tartozik, hogy az egyén eldönthesse, mi történik vele élete végén.
A brit Diane Pretty a 2000-es évek elején küzdött azért, hogy az Egyesült Királyságban megváltoztassák az eutanáziára vonatkozó törvényt. A negyvenes éveiben járó nő a végzetes motoros neuronbetegsége miatt nagy fájdalmaktól szenvedett. Miután Nagy-Britannia legfelsőbb bírósága, a Lordok háza elutasította ügyét, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi testülethez benyújtott fellebbezése szintén sikertelen volt, ítéletükben arra hivatkoztak, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem biztosít jogot a halálhoz.
Karsai Dániel a pert emberijogi ügyvédként karrierje legnagyobb kihívásának tartja, most ez a küzdelem tartja benne a lelket. Tiszteletben tartja az életvégi döntéseket illető eltérő álláspontokat, amiket az elkövetkező hetekben jogászokkal, egyházi személyekkel fog az ország különböző pontjain megvitatni. Sajtótájékoztatóját végül azzal zárta, hogy eddig semmiféle életvégi döntést nem hozott.
Lehet, hogy az utolsó leheletig végigcsinálom, ha találok valami értelmet a teljes inaktivitásban, a választás szabadságát azonban megtartanám magamnak.
(Borítókép: Dr. Karsai Dániel. Fotó: Németh Kata / Index)