Október 29-én ismét át kell állítani az órákat. Ahogyan azt a korábbi években már megszokhattuk, tavasszal és ősszel rendre felmerül a kérdés: vajon az ide-oda váltogatás nem árt-e többet, mint amennyit használ. Még ha a többség támogatná is az egységesítést, a vita ezzel még nem ér véget: azt is el kell dönteni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon.
Vasárnap éjjel kezdetét veszi a téli időszámítás. Az órákat hajnali háromról kettőre kell állítani, ami azt jelenti, hogy egy picivel többet aludhatunk. Bár ez a tény elsőre talán jól hangzik, a többség szerint nincs minek örülni, az óraátállítást már rég el kellett volna törölni.
Mint ismert, az Európai Parlament (EP) 2019-ben meg is szavazta ezt a javaslatot, így egy darabig abban a hitben élhettünk, hogy 2021-ben végleg elbúcsúzunk az előre-hátra ugrálástól. Nem sokkal a döntés után azonban beköszöntött a koronavírus-járvány, ami számos ügyet lesöpört az asztalról, így végül az óraátállítás eltörlése sem valósult meg, és azóta is csak időhúzás látható a területen – noha egy, az Európai Unióban végzett kutatás szerint a válaszadók döntő többsége támogatná a kivezetést, és a magyarok 90 százaléka szintén egyetért a törekvéssel.
A kormány álláspontja szintén egyértelmű. Gulyás Gergely a legutóbbi a Kormányinfón is beszélt arról, hogy a fő szempont az egységesség, ez az, amit a leginkább szem előtt kell tartani, hiszen máskülönben akár külön időzónába is kerülhetünk a szomszédainkkal.
Egyedül nehéz meglépni, de ha születik ilyen döntés, akkor a kormány támogatná, hogy csak nyári időszámítás legyen
– fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Annak ellenére, hogy ebben a kérdésben nem dönthetnek külön-külön az országok, a parlamenti képviselők időről időre tesznek ilyen irányú törekvéseket, különösen aktív ez ügyben a Jobbik. 2016-ban Kepli Lajos nyújtott be határozati javaslatot, majd idén szeptemberben Balassa Péter követte a példáját. Álláspontja szerint a kormánynak mihamarabb lépnie kell annak érdekében, hogy Magyarországon csak nyári időszámítás legyen.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett, hogy a nyári időszámítást először az I. világháború idején vezették be, és ugyan 1957-ben megszűnt, 1980-ban az 1973-as nagy olajválság hatására ismét elrendelték. Úgy véli, az újbóli bevezetés nagy sikert aratott, és ma már az eredeti, vagyis a téli, megint másképpen a standard időszámításhoz már nem is érdemes visszatérni.
A több természetes fény vitathatatlanul kedvező hatást gyakorol a szorongásra, a depresszióra, így csökkenteni lehetne az öngyilkosságok számát is. A szakértők figyelmeztetnek, hogy az óraállítás miatti cirkadiánritmus-zavar több egészségügyi problémát is okozhat, ilyen a szívroham és a szélütés kockázatának növekedése, de elég csak az alvási szokások megváltozására és az abból fakadó mentális problémákra, kialvatlanságra gondolni
– fejtette ki.
Az alváskutatók, illetve az idő biológiájával foglalkozó szakmai szervezetek többsége a nyári időszámítás állandósításával azonban nem ért egyet. Többek között a Magyar Alvás Szövetség is a téli időszámítás mellett tette le a voksát, arra hivatkozva, hogy évmilliók óta ez határozza meg az élővilág működését.
Korábbi állásfoglalásukban ugyanakkor rávilágítottak arra is: az, hogy vajon mi jobb az embernek, függ attól is, ki hogyan él. Van, aki szeret később lefeküdni, következésképp tovább aludni, és van, akinek a reggel korán kezdődik. A nyári időszámítás mellett szólhat az is, hogy az emberek vágynak a melegre, a tavaszi, nyári hosszabb nappalokra.
„A kérdéskör komoly nemzetközi gazdasági és társadalmi megfontolást és egyeztetést igényel, az, hogy például a szomszédos országokban különböző időszámítás legyen, nem fordulhat elő – hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
A legutóbbi, tavaszi óraátállítás alkalmával egy kvízt is készítettünk a témában, a tudását ide kattintva tesztelheti. Arról pedig, hogy miként érinti az óraátállítás a MÁV és a Volán járatait, itt írtunk.
(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)