Korábban már többször írtunk arról, hogy magyar katonák mehetnek Csádba 2024-ben.

Erről is döntést hozott hétfőn a parlament. A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat három pontból áll:

• Az Országgyűlés hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Honvédség egy, legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense a Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása érdekében – szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködésben – 2025. december 31-ig állomásozzon és szükség szerint alkalmazásra kerüljön.
• A hozzájárulás kiterjed nemzetközi jogi mandátum vagy állami meghívás esetén és annak birtokában a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatainak támogatására vonatkozó, az 1. pont szerinti magyar szerepvállalással összhangban álló, a Csádi Köztársasággal határos államok területén – az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásának érdekében – végzendő katonai feladatokra is.
• Az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy döntéseiről és intézkedéseiről, valamint a kontingens működéséről az Országgyűlés külügyekkel foglalkozó állandó bizottságát, valamint honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságát igény szerint tájékoztassa.

A javaslatban megemlítik a Csádi Köztársaság elnökének 2023. szeptember 19-én N'Djamenában kelt meghívólevelét is.

Az MSZP már a szavazás előtt közölte, hogy „a kormány nem volt hajlandó részletes tájékoztatást adni az Országgyűlés tagjainak, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságnak arról, milyen feltételek és körülmények között, hogyan tervezi a csádi katonai missziót végrehajtani, ezért az MSZP – bár a misszió céljával egyetért – a javaslatot a szükséges információk hiányában nem tudja támogatja, ezért nem vesz részt az erről szóló szavazásban”. Korábbi cikkünkben kérdeztük az ellenzék pártjait álláspontjukról.

Ezzel érvelt a honvédelmi miniszter

A javaslat előadója Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Az indoklásban arról olvashatunk, hogy

a kormány az Afrika-stratégiáról szóló kormányhatározatban kiemelte, hogy a szubszaharai térséggel kapcsolatos külgazdasági és külpolitikájának alapvetése, hogy az onnan érkező migrációt az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a megélhetés helyben történő biztosításával lehet hatékonyan kezelni; ezért egyetért azzal, hogy új alapokra szükséges helyezni Magyarország külpolitikai és külgazdasági jelenlétét az afrikai kontinensen, különös tekintettel a szubszaharai régióra. Csádi jelenlétünk további koncepcionális pillérei a Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló kormányhatározatban is részletesen definiált déli és keleti stratégiai irányból eredő fenyegetések kezelésének összefüggésében értelmezhetőek, amely stratégiai igény – jelenleg – a magyar védelempolitika egyik fő prioritásának tekinthető.

Az indoklás szerint ennek megfelelően Magyarország a csádi szerepvállalással „a terrorizmus elleni harc mellett hozzájárul az illegális migráció kiváltó okainak megszüntetéséhez is, tekintettel arra, hogy az egyes afrikai államok romló biztonsági helyzete Európára, ezáltal Magyarországra is negatív hatással lehet a terrorizmus és a migráció révén. E fellépés illeszkedik azon törekvéseink körébe, hogy a biztonsági problémákat azok keletkezési helyén, a forrásországokban szükséges kezelni, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt”.

A parlament hétfői ülésén döntés született arról is, hogy meghosszabbítják a veszélyhelyzetet.