Az Országgyűlés ma vitázott az Alaptörvény tizenkettedik módosításáról, valamint A nemzeti szuverenitás védelméről címet viselő törvényjavaslatról. Nem született konszenzus a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyitóbeszédében kifejtette, a szuverenitásunk megőrzése az egyik legfontosabb feladat, a törvénymódosítás ebben „sorsfordító jelentőségű”, mert bizonyos nemzetközi erők arra törekednek, hogy beavatkozzanak a magyar választások eredményébe.
Szuverenitásunkat napi szinten éri támadás, ezekkel szemben folyamatosan védekeznünk kell. Erős az a törekvés, hogy a magyarok kezéből vegyék ki az önrendelkezés jogát, Európa egy birodalommá váljon, egy olyan birodalommá, amelyben a nemzetek, így a magyarok is egy masszát képeznek. A nemzetek helyébe az Európai Egyesült Államok lépne, ezt nem hagyhatjuk, hosszú távon óriási károkat okozhat, Magyarország elveszítheti nyelvét, kultúráját, történelmét. Ezt nem hagyhatjuk!
– hangsúlyozta a miniszter.
Tuzson Bence szerint évek óta történnek kísérletek Magyarországon arra, hogy az alkotmányos önazonosságát megsemmisítsék, átalakítsák, és külföldiek befolyást szerezzenek az országban, „hazánknak ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni”.
Példaként a 2022-es országgyűlési választások kampányát említette, a külföldről érkező pénzeket, „aggodalomra adhat okot Magyarországon ez a folyamat, de a kormány kitart Magyarország önazonosságának megőrzése érdekében”. Az emberek véleményére is figyelemmel vannak, ezért indítottak nemzeti konzultációt.
Meg kell akadályoznunk, hogy külföldi szereplők, személyek, szervezetek támogatásokat nyújtsanak pártoknak, és befolyásolják a magyar választók akaratát
– szögezte le Tuzson Bence, hozzátéve: küzdeniük kell, és küzdeni is fognak, ennek érdekében kerültek benyújtásra a javaslatok.
„Az Alaptörvény szuverenitásának védelme alkotmányos szintre kerül, ehhez megfelelő intézményrendszer is párosul, a garanciákat egy másik törvény egészíti majd ki” – részletezte a miniszter, aki úgy látja, másfajta támadások is érik Magyarországot, ezért a honvédséggel kapcsolatban is újításokat vezetnének be.
A javaslat kifejezi azt az államcélt is, hogy erősítsék a digitalizációt, az ügyek jelentős részét emeljék át a digitális térbe. A választójogi szabályozásban is változás jön, bevezetik a huzamos tartózkodásra jogosultság terminológiáját is.
A javaslat biztosítja, hogy Magyarországon a tisztességes választásokat egy olyan szerv ellenőrizze, amely független, és képes arra, hogy hozzájáruljon alkotmányos önazonosságunk védelméhez
– húzta alá Tuzson Bence, rámutatva: a javaslat egyrészt meghatározza Magyarország szuverenitásvédelmének új elemeit, lehetőséget teremt egy új hivatal létrehozására, és megerősíti a magyar emberek biztonságát.
Varga Judit, a Fidesz képviselője azzal kezdte, hogy kifejtette, mit is jelent a szuverenitás: minden államot megillet a politikai és gazdasági szuverenitás, hogy megvédje magát minden belső és külső ellenségtől; a szuverenitás a nemzetközi jogrend egyik legfontosabb alapelve. Varga Judit szerint a magyarság története úgy is leírható, mint egy több évszázados küzdelem az önrendelkezésért; mindennap meg kell harcolni érte a határokon belül és kívül is. Kiemelte, hogy egyszerre kell küzdeni a külső befolyásszerzés ellen, és vissza kell verni a határokon belül is, mert a guruló dollárokkal próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést.
Arról is beszélt, hogy a magyarok közös gondolkodásába 1100 éve be van vésve, hogy csak a magyarok dönthetnek a magyar érdekekről. Emlékeztetett rá, hogy kiderült, a 2022-es választás idején kívülről akarták befolyásolni az eredményt, erről beszélt az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, és ezt igazolta a nemzetbiztonsági vizsgálat is, több millió amerikai dollár érkezett az ellenzékhez, ezeket a forrásokat használták fel, ki tudja, milyen érdekekért cserébe. A dokumentumok rögzítik, hogy kitől érkeztek támogatások, ezek súlyosan sértik Magyarország szuverenitását.
Varga Judit kifejtette: a magyar szabályozás eddig is tiltotta a külföldi kampányfinanszírozást, de az ellenzék megkerülte azzal, hogy civil szervezetekkel és gazdasági társaságokkal használták fel a külföldi támogatásokat. Hangsúlyozta: a külföldi befolyásszerzés kiemelt nemzetbiztonsági kockázat, szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása, „a magyar baloldal kockáztatta hazánk szuverenitását”, ezért is nyújtottak be törvényjavaslatot.
Varga Judit hozzátette: ezzel Brüsszelben és Washingtonban „megint sikerült eltalálni egy ideget”, mert „áll a bál”, és tiltakoznak a tervezet ellen, „ahogy szokták”, pedig a javaslattal csak ismét tiszta vizet öntenek a pohárba. Varga Judit kiemelte: kötelesség a legmagasabb jogi norma szerint biztosítani az ország szuverenitását. A javaslat támogatására szólított fel, a baloldali képviselőknek bátorságot kívánt ahhoz, hogy a nemzetközi pénzemberek és hálózatok elé helyezzék a magyar emberek érdekeit.
Zsigó Róbert nagyon fontosnak tartja a törvényjavaslatokat, egyrészt biztosítanák a demokratikus elszámoltathatóságot, másrészt megteremtenék Magyarországon a külföldi befolyástól mentes választásokat.
A kormánypárti politikus kifejtette, a pártok számára eddig is tiltott volt külföldi támogatás elfogadása, a rendszerváltás óta konszenzus volt erről, nem vontak be külföldi forrást a kampányba „a tavalyi választásokon azonban történt valami, aminek nem lett volna szabad, a baloldal amerikai és más dollárokból származó támogatásokból kampányolt” civil szervezet bevonásával.
Zsigó Róbert úgy látja, a 2022-es kampányban történtekből kiderült, a hatályos szabályozás nem biztosítja megfelelően az ország szuverenitását, amelyre a jogalkotónak is reagálnia kell, a kampányt külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni, „azt a mai napig nem tudjuk, hogy a baloldal mit ígért cserébe”.
Ezt nyugodtan nevezhetjük politikai korrupciónak. Mi azonban nem engedhetjük, hogy a hazai baloldal külföldi érdekeknek szolgáltassa ki Magyarországot
– hangsúlyozta a kormánypárti képviselő. Zsigó Róbert név szerint említette Márki-Zay Pétert és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, valamint Karácsony Gergelyt és a 99 Mozgalmat.
„Az új jogszabály becsukja a kiskaput a választási trükközés előtt, ezután következménye lesz annak, ha valaki külföldi pénzt használ fel a kampányában, akár 3 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat” – hívta fel a figyelmet Zsigó Róbert.
Arató Gergely, a DK vezérszónoka azt mondta: ha a Fidesznek nem megy a kormányzás, akkor előhúz valamilyen szimbolikus ügyet, „gumicsontot”, erről van szó most is. Az ellenzéki politikus szerint a törvényjavaslattal az a cél, hogy újabb szabadságharcot vívjanak, és ne arról kelljen beszélni, hogy elszabadult az infláció, „a gazdaság azért nem zuhan, mert elérte a gödör alját”, negatív folyamatok zajlanak a gazdaságban, elszabadult az államháztartási hiány, „kudarcos a kormányzás”.
A DK politikusa szerint a kormányoldalon azért mesélnek meséket, hogy el tudják érni, az emberek ne a közvetlen, valós problémákkal foglalkozzanak. A mostani „varázsszó”: a szuverenitás, amely bár fontos, de ki veszélyezteti? – tette fel a kérdést Arató Gergely, majd kifejtette, hogy nem az EU.
A DK politikusa kijelentette: a kormány veszélyezteti a szuverenitást az orosz függéssel; veszélyezteti azzal is, hogy Szijjártó Péter „havonta utazik utasításokért Moszkvába”, és nincs olyan diktátor, akinek a kegyeit ne keresnék; kínai vasutat építenek úgy, hogy abból nem lesz haszna az országnak, és 100 évre eladósítják. Arató Gergely azt is mondta, hogy a kormány minden diktátornak, üzleti hatalomnak alárendeli a magyar érdekeket.
Azt is hozzátette: a választás tisztaságának megőrzése tényleg lényeges, de a kormányt miért nem zavarja akkor, hogy több milliárd közpénzt költenek konzultációra, kampányokra? Említette a Megafon finanszírozását is. Arató Gergely megjegyezte: kampányfinanszírozási reformra szükség van, de ennek a legnagyobb akadálya éppen a kormányoldal. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat célja, hogy folyamatosan fenyegetésben tartsanak mindenkit, aki a kormány ellen mer beszélni.
Kijelentette: a javaslat veszélyes, és csak az állampolgárok totális kontrollját szolgálja, de nem szolgálja a nemzeti érdekeket, a szuverenitást. A törvény azt szolgálja, hogy megerősítse a Fidesz hatalmát, megerősítsen egy új oligarchaelitet. „Az egyetlen céljuk a hatalom megtartása” – fogalmazott Arató Gergely.
Simicskó István úgy látja, a szuverenitás nagy érték, könnyű elveszíteni, de nehéz visszaszerezni, ahogy azt a történelmünk mutatja.
Akik nem tudták megvédeni a szuverenitásukat, eltűntek a történelem folyamán. Mi nem szeretnénk ezt, a mi felelősségünk, hogy megvédjük Magyarország szuverenitását
– hangsúlyozta a KDNP frakcióvezetője.
Simicskó István megemlítette, hogy Németországban templomokat zárnak be, két onnan érkező harangot az esztergomi bazilikában fognak használni, „szinte utolsó bástyaként felmutatva Európának”, hogy a keresztény értékek fontosak.
A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy A XXI. század a kihívások, veszélyek évszázada, erre reagálnia kell a magyar államnak és jogrendszernek. A felgyorsult globalizáció és a migráció is alapvető változásokat hozott, de „az mindennek a netovábbja”, hogy választási kampányokba kívülről érkező pénzügyi támogatással szólnak bele.
„Az a kérdés ilyenkor, hogy a népakarat érvényesül-e, vagy engedünk-e annak, hogy külföldről ilyen-olyan módszerekkel baloldali pártokat finanszírozva, esélyesebbként induljanak a választáson? Ezt nem engedhetjük” – fogalmazott Simicskó István, kiemelve: fel kell térképezni, le kell leplezni ezt a folyamatot, meg kell hozni a szükséges törvényi szigorításokat.
„Ez egy védelmi intézkedés, erősíti Magyarország szuverenitását, szükségünk is van rá, a KDNP frakciója támogatni fogja az előterjesztést” – zárta vezérszónoki felszólalását a frakcióvezető.
Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka elmondta: a Fidesz-kormány fabrikált egy törvényt, amelynek semmi köze az országhoz, „pitiáner”, és a legszívesebben „szuteréntörvénynek” nevezné, de inkább szerinte „megfélemlítési törvényről” van szó, és csak a Fidesz hatalmának megtartását szolgálja.
Az a cél, hogy a megfélemlítési törvénytől féljenek, alkalmazott gumiszabályok és tágan értelmezett jogszabályok vannak benne. A megfélemlítési hivatal (a Szuverenitásvédelmi Hatóságra utalt) sérti a jogbiztonság elvét, mert azt bélyegezhet meg és tehet tönkre, akit csak akar. Gurmai Zita szerint ez lehetne az 1984 című könyvnek a folytatása. „Bravó, Orwell Viktor!” – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette: ez nem fikció, hanem a Fidesz így képzeli el az ország jövőjét. Figyelni fogják, hogy aki felszólal a Fidesz hatalma ellen, van-e a zsebében dollár vagy euró, és ha igen, akkor megindul a lejáratás ellene.
„Hát ez nem olyan, mint az 50-es években?” – tette fel a kérdést Gurmai Zita. A szocialista politikus szerint „a Fidesz visszahozza a Rákosi-időszakot”, el akarja némítani a kritikus hangokat.
Már nem elég az ellenzéki pártok és önkormányzatok zaklatása, a teljes közéletet akarják rendszabályozni
– fogalmazott Gurmai Zita. Azt is mondta, hogy a jogállamiság esetében ki lehet tenni a „vége” feliratú táblát. A megfélemlítési törvény egy „politikai bunkósbotot ad a Fidesz kezébe”, „kussoljanak” a tévék, a rádiók, az újságok, a civilek és a pártok; „korlátlan önkényuralomnak hívják ezt”.
Gurmai Zita szerint a cél az ellenzék teljesen ellehetetlenítése, a kormánynak „fontosabb az emberek megfélemlítése, mint a jóléte”. A megfélemlítési törvényt aljasnak és képmutatónak nevezte, „amit vissza kellene dobni a szuterénbe”.
Gelencsér Ferenc szerint „orosz mintájú megfélemlítési törvényt” nyújtottak be, amely újabb akadálya lehet annak, hogy megérkezzenek Magyarországra az uniós források.
A törvény egyetlen célja megfélemlíteni mindenkit, aki nem ért egyet az állampárt vélt vagy valós elveivel. Ez azért nehéz, mert dinamikusan változik. Orbán Viktor azt mondta, hogy ne azt nézzék, amit mond, hanem azt, amit tesz
– emlékeztetett a frakcióvezető.
A Momentum elnöke úgy vélekedett, a miniszterelnök nem veszi figyelembe, hogy mi volt a magyar nemzet szuverén döntése: a NATO és az uniós csatlakozás mellett döntöttek.
„Van ebben az országban egy politikus, aki az egyetemről kiesve beesett az Országgyűlésbe”, ő a miniszterelnök, „és még soha nem volt átvilágítva. Ideje lenne átvilágítani Orbán Viktort, talán megtudnánk, hogy miért megy szembe minden alkalommal a teljes európai konszenzussal” – mondta Gelencsér Ferenc.
A momentumos politikus a Szuverenitásvédelmi Hivatalt „besúgóhálózat és propagandaintézmény szomorú frigyéből keletkezett szörnyszülöttnek” nevezte, azt pedig skandalumnak tartja, hogy a hivatal leendő vezetőit nem kell átvilágítani.
Gelencsér Ferenc Kocsis Máténak azt üzente, hogy „frakcióvezető úr, ön mindenhol ellenségeket lát, van ennek egy klinikai megnevezése, kérem, a képviselőtársaim beszélgessenek az előterjesztővel, hogy a démonjaival meg tudjon küzdeni. A szuverenitásra az állampárt, tehát önök a legveszélyesebbek”.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint elég lenne csak annyit kérdezni:
Miért most állunk itt? Miért most álltak elő ezzel a javaslattal?
Az ellenzéki politikus arról beszélt, hogy hosszú hónapokkal ezelőtt a Jobbik előállt már egy olyan javaslattal, amely kizárt volna bármilyen külföldi finanszírozást. A kormánypártok akkor azonban elintézték, hogy tárgysorozatba se kerüljön a javaslat. Pedig Z. Kárpát Dániel szerint ha elfogadják a jobbikos javaslatot, akkor a mostani törvénycsomag okafogyottá vált volna.
Azt is kijelentette, hogy a jobbikos javaslat „jó volt”, a fideszes képviselők által benyújtott törvénycsomag azonban „a házmesterek korát idézi”. Z. Kárpát Dániel szerint ráadásul mintha direkt olyan javaslatot írtak volna, amit az Alkotmánybíróság el fog kaszálni, de látszik benne a tudatosság, hogy a következő időszakban erről szóljon a közbeszéd.
A javaslatról többek között azt mondta, hogy az gumicsont, politikai bunkósbot, körülhatárolhatatlan és homályos megfogalmazások vannak benne, direkt nincs rendesen megfogalmazva, direkt vállalhatatlan, fenyegeti a magyar szuverenitást.
Szabó Tímea szerint a szuverenitásvédelmi törvény mindenről szól, csak nem Magyarország biztonságának megvédéséről, nem a külföldi hatalmak befolyásszerzési kísérleteinek visszaszorításáról és nem a magyar emberek érdekéről.
Ez egy olcsó cirkuszi előadás a Fidesz–KDNP részéről annak érdekében, hogy eltereljék a figyelmet a valódi problémákról, az unióban legmagasabb inflációról, az egészségügy döglődő helyzetéről vagy az oktatás helyzetéről. Értjük, hogy az utolsó kutatási adatokból látszik, csökken a Fidesz népszerűsége, most megpróbálják valahogy tematizálni a nyilvánosságot
– vélekedett a Párbeszéd frakcióvezetője.
A politikus kifejtette, ez egy „gumitörvény, semmi valós konkrétum nincs megfogalmazva, ez arról szól, hogy lehessen folyamatosan lebegtetni a bárdot mindenki fölött, aki meri kritizálni a kormány munkáját”. Szabó Tímea úgy látja, kínai és orosz mintára „próbálnak teljes diktatúrát bevezetni”.
A kormánynak és kormánypártoknak azt üzente, hogy őket nem félemlíti meg a kormány, nem hagyják abba kritikus munkájukat. Szabó Tímea szerint azt a kormánypártok is tudják, hogy az ellenzéki pártok eddig sem fogadtak el külföldről támogatást, azok civil szervezetek, egyesületek voltak, „az ellenzéki pártok egy forintot sem fogadtak el”.
Szabó Tímea azzal folytatta, jönnek az önkormányzati választások, a Fidesz pedig tudja, hogy „vidéki városokban sokan egyesületi formában kívánnak indulni, önök igyekeznek megakadályozni, hogy ezek az egyesületek belföldi támogatást is elfogadjanak. A törvényjavaslatban megtiltják azt, hogy egyesület akár jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező támogatóktól is elfogadhasson a kampányra felhasználható pénzeket”.
A frakcióvezető a javaslatcsomagot Alaptörvény-ellenesnek tartja, „a jogbiztonságot veszélyezteti, mert az egyértelműség feltételének nem felel meg”. Sőt, Szabó Tímea úgy gondolja, hogy a Fidesz saját maga ellen hozott törvényt, mert az igazi veszélyt „az orosz és kínai befolyásolás” jelenti.
„A legnagyobb veszélyt Magyarország függetlenségére, szuverenitására önök jelentik, Orbán Viktor jelenti” – közölte Szabó Tímea, hozzátéve: nem akarnak „sem orosz, sem kínai gyarmat lenni”, Magyarország pedig akkor lesz „szabad, független és biztonságos, amikor nem önök lesznek kormányon”.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka szerint a szuverenitásvédelem indokolt és szükséges azért, amire „a baloldal vetemedett”, ugyanakkor a Fidesz részéről hiteltelen és álszent, ugyanis a gazdaságpolitikája „maga a szuverenitás feladása”, állami forrásokat használnak pártcélokra.
A képviselő kifejtette, hogy az elmúlt 30 év kormányainak gazdaságpolitikája gyengítette a szuverenitást; a jelenlegi kormány szembemegy a szuverenitásvédelemmel azzal, hogy a német járműiparnak és a kínai akkugyáraknak kiszolgáltatja az országot. Arról is beszélt: az is világos, hogy a kormány időarányosan több támogatást adott a multiknak, mint a 2002 és 2010 közötti baloldali kormányok. A jelenlegi kormány nem a szuverenitás irányába mozdította el a gazdaságot, azonban az ország kiszolgáltatottsága növekedett.
Dúró Dóra kiemelte, hogy következményei lesznek a népességcserének, a KSH adatai szerint a tavalyi évben 50 ezer ember hagyta el az országot, és több 10 ezer vendégmunkást engedtek be, illetve később több 100 ezer vendégmunkást engednek majd be. A politikus szerint néhány évtized múlva nem lehet majd magyar nemzeti kulturális identitásról beszélni. A Mi Hazánk vezérszónoka kijelentette: nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is meg kell védeni a szuverenitást.
A legdurvább külföldi beavatkozásnak nevezte a közösségi média működését, kifogásolta, hogy a Facebookról letörölték a Mi Hazánk oldalát, Toroczkai László tiltást kapott, és még a neve miatt is kaptak már büntetést. Dúró Dóra szerint „ez elképesztő mértékű durva beavatkozás”, ténylegesen befolyásolják a választási rendszert. Kritizálta az algoritmusok működését, szerinte a Momentum tartalmait jobban megtolta a Facebook, miközben a jobboldal tartalmait korlátozzák.
Arra is emlékeztetett, hogy nem a dollárbaloldal képviselőivel teszik meg, hanem a Mi Hazánk képviselőjének nem engedik meg, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság tagja legyen, vagy hogy az iratokba betekinthessen, „ez egy óriási skandalum”. Azt is megjegyezte, hogy a közmédia elhallgatja a Mi Hazánk létezését is.
Dúró Dóra nem hiszi, hogy a törvénycsomagról megkérdezték Kubatov Gábort, merthogy a Kubatov-listák felszámolásával kellene kezdeni a szuverenitásvédelmet. Kifogásolta a CÖF támogatását is (amely állami pénzeket kap), illetve azt is, hogy a kormánypárti politikusok rendre elmenekülnek a választási vitáktól.
Ungár Péter szerint amikor ez a Ház megalakult, az volt a célja, hogy vitákat folytassanak, és Magyarország szuverén módon dönthessen sorsáról. A szuverenitás viszont soha nem volt tökéletes, voltak olyan kompromisszumok, amelyek jók voltak, és olyanok is, amelyek rosszak. Olyan történelmi idők is voltak, amikor nem volt lehetőség kompromisszumokat kötni, elvették tőlünk a szuverenitás lehetőségét.
„Régi vita a politikában, hogy mi korlátozza leginkább az Országgyűlés szuverenitását. Az egyik válasz a világpolitikai aktorokra való mutatás, ez sokszor helyesen történik, a másik a különböző gazdasági körök kihangsúlyozása. Mindkét iskola tartalmaz igazságot” – közölte az LMP társelnöke.
Ungár Péter azzal nem ért egyet, hogy a világban egyedülálló és új folyamat lenne, hogy gazdasági aktorok befolyásolják a szuverenitást, de az más helyzet, „amikor a globális nagyvállalatoknak olyan szintű befolyásuk van, hogy már annak mértékét sem tudjuk felmérni”. „Mit tesz erre a kormány?” – tette fel a kérdést a zöldpárt társelnöke. A válasza: kiválaszt magának sok látványos ellenséget, közben a globális nagyvállalatokkal szemben valódi korlátokat nem állít fel.
Az, hogy az Audi meg a BMW valójában nem fizet Magyarországon közterhet, és az, hogy Németország Angela Merkel vezetésével, de még most is védi Magyarországot, ennek a politikai alkunak mi az ára? Az az ára, hogy Szijjártó Péter azt mondja az Európai Tanács ülésén, hogy Magyarország soha nem fog olyan javaslatot támogatni, amely rontaná a német, azon belül a bajor autóipar helyzetét. Nem a magyar nép szuverenitását képviseli
– emelte ki Ungár Péter, hozzátéve: „Súlyos szuverenitásvesztése a Háznak, ha olyan aktorok, mint a bajor autóipar, irányítják azt, hogy magyar politikusok hogyan és mint járnak el nemzetközi fórumokon.”
A politikus kitért arra is, hogy Magyarország osztott szuverenitást gyakorol az EU-val és a NATO-val, „mindkettő helyes”. A szuverenitás abból a szempontból sem teljes, hogy vannak olyan nemzetközi folyamatok, amely ellen az ország mérete miatt nem tudunk tenni, azért viszont tudnánk tenni, ha valakik itt gazdasági tevékenységet végeznek, legalább az árát megfizessék.
Ungár Péter az ellenzéki finanszírozási ügyről elmondta, Magyarországon a külföldiek finanszíroztak politikát korábban is, „finanszírozták önöket is külföldről”, „kár tagadni, a magyar ellenzék hisztérikus részének az a szándéka, hogy a nyugati konformizmus politikáját képviselje Magyarországon. Ez helytelen”. A pártelnök megjegyezte, ugyanakkor azt állítani, hogy a „nemzetközi háttérhatalmak, amelyek önök szerint minden rosszról tehetnek, belenyúltak a rendszerbe, és megtalálták a magyar politikatörténet legrosszabb miniszterelnök-jelöltjét, és önöknek adták a legnagyobb győzelmet, a CIA-t ennél önök is többre tartják”.
Ungár Péter világossá tette, súlyos probléma, hogy ez megtörtént, ki kell deríteni, hogy kik tették, de ez nem indok arra, hogy egy ilyen törvényjavaslatot beterjesszenek, aminek „kevés köze van a materiális valósághoz, ami van, az meg önellentmondó”. A Szuverenitásvédelmi Hatóság azokra a történelmi korokra emlékezteti, „amikor úgy kellett tenniük, mintha csinálnának valamit. Valójában azért csinálják ezt, mert önök is tudják, hogy ami ellen harcolnak, az ellen nem lehet törvényeket hozni, a szuverenitásunk minden helyzetben másképp alakul, minden helyzetben másképp kell képviselni”.
A vita végén Nacsa Lőrinc az ellenzéki képviselőknek azt mondta,
megint tereltek, megint hazudtak. A lényegről nem beszéltek, amiről kellett volna, amiről szól ez a törvény. Önök négymilliárd forintnyi dollárt fogadtak el a választási kampányban.
Később kiderült, hogy Karácsony Gergely előválasztási kampányához is érkezett támogatás, amelyről azt állítják, hogy adományládákba gyűjtik – folytatta a KDNP-s képviselő.
Nacsa Lőrinc szerint az ellenzékiek azért szólaltak fel a vitában, „mert aggódnak. Azon aggódnak, hogy nem jön külföldi pénz az önkormányzati kampányukba és az EP-kampányukba”.
A kormánypárti politikus úgy látja, az ellenzék a 2022-es kampányban az elmúlt 33 év legnagyobb korrupciós botrányát követte el.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot, ezzel létrehoznák a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, valamint rögzítenék, hogy „a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölőszervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A további részletekről itt írtunk.
Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosítása – ezzel a címmel nyújtott be javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aminek elfogadása esetén az Alaptörvénybe írhatják, hogy „a haza védelme nemzeti ügy”. A honvédséget és a digitalizációt is érinti a csomag, amelyről itt számoltunk be.
(Borítókép: Tuzson Bence az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. november 28-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)