„Mi az első három szó, ami az európai értékekről eszükbe jut?” – ez volt a vita első kérdése. Bedő Dávid a szabadságot, az egyenlőséget és a demokráciát említette, majd rögtön odaszúrt Rétvári Bencének: „Három olyan érték, amelyben a kormány az elmúlt tizenhárom évben nem remekelt”.

Rétvári Bence úgy látja, ami Európát Európává tette, azok a keresztény alapok, nemcsak a hit, hanem a kultúra területén is, „több nemzet van Európában, máshogy gondolkodnak, más a kultúrájuk, más a habitusuk, de mégis mindegyik európai. Mi köti össze őket, ha mind mások?”. Az államtitkár szerint az európai kultúra azért európai, mert itt a kereszténység volt az, ami a kultúra alapjává vált.

Bedő Dávid is úgy gondolja, hogy a kereszténységnek van helye Európa jelenében és jövőjében, „az egyik fontos európai alapérték a szabadság, ez a vallás szabadságára is vonatkozik”. A Momentum politikusa leszögezte, fontos megtartani az alapértékeket, „az alapértékek nélkül Európa nem Európa. A kereszténységnek is van helye Európában, ahogy más vallásoknak is. Annak kell lennie a közösnek, hogy az alapértékeket mindenki elfogadja”.

Rétvári Bence megjegyezte, épp azért férnek el más vallások Európában, mert a kereszténység az alapérték, „azért ez a legélhetőbb kontinens, mert keresztény alapok vannak”. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy légüres tér a történelemben még soha nem maradt, ha valami meggyengül, vagy kiszorítják, akkor benyomul a helyére más, „Európa próbálja magát légüressé tenni, hiszek abban, hogy ez nem sikerül. Jelenleg a migrációval az iszlám világ az, amelyik ide beérkezik, és könnyen lehet, hogy elnyomja ezt, ha nem vagyunk észnél”.

„Mi erre azért másképp emlékezünk, de nem hoztam idézetgyűjteményt”

A beszélgetés második témája a migráció volt. Bedő Dávid ezt olyan meghatározó kérdésnek tartja Európában, amelyre közös európai választ kell adni, „ezt egy ország nem tudja megoldani, így Magyarország sem”.

A kormány számára ez kiemelt téma, de úgy gondolom, hogy kettős beszédet folytatnak. Ha valóban olyan fontos lenne megállítani a migrációt, akkor nem engedtek volna szabadon 1300 embercsempészt Magyarországon, vagy ahogy ti hívjátok, reintegrációs őrizetbe

– szúrt oda Bedő Dávid, hozzátéve: az elmúlt időszakban számtalan híradás jelent meg arról is, hogy az embercsempészek „járnak-kelnek a határkerítésen keresztül”.

Rétvári Bence erre válaszolva kifejtette, sokszor hangzik el Brüsszelben a „közös fellépés” szófordulat, de szinte nincs olyan tanácsülés, amelyen ne kellene részvétet nyilvánítani egy terrorcselekmény után, „ilyen világot hoztak létre a migrációs politikával Nyugat-Európában”. Az államtitkár szépnek tartja a közös megoldást, de távol állnak egymástól, a magyar kormány megállítaná a migrációt, nyugaton legalizálnák, de „azt elvárnánk, hogy legalább a saját életünket megvédhessük ettől a veszélytől”.

A kormánypárti politikus az embercsempészek ügyében kifejtette, több mint hetven ország állampolgárai voltak a magyar börtönökben, egyik ország sem vette át a saját állampolgárait, és uniós forrásokat sem kapott a kormány erre.

Nem fizethetik ezt tovább a magyar emberek, ezért azt mondtuk, hogy kirakjuk őket az országból. A magyar embercsempészek magyar börtönökben ülnek, a külföldiek üljenek külföldön, de ne a magyar emberek pénzéből

– fogalmazott Rétvári Bence, aki elárulta azt is, volt olyan, hogy embercsempészek próbáltak beépülni a határvadászok közé. Beszélt arról is, hogy idén közel 500 millió forintot költöttek a határkerítés javítására, de ehhez sem kaptak uniós támogatást.

Bedő Dávid kérdésre világossá tette, hogy ők soha nem szólaltak fel a határkerítés ellen, mire Rétvári Bence azzal vágott vissza, hogy „mi erre azért másképp emlékezünk, de nem hoztam idézetgyűjteményt”.

„Az a kormány, amelyik szuverenitást hirdet, valójában nem annyira szuverén”

A vita napirendjén volt a szuverenitásvédelem is, az erről szóló törvényjavaslat a parlament előtt van, a részleteiről itt számoltunk be.

„Az első dolog, ami eszembe jut, az a kettős beszéd, amit a kormány ezzel kapcsolatban folytat. A parlament elé hozták a szuverenitásvédelmi törvényt, amit mi elkereszteltünk megfélemlítési törvénynek. Más célja nincs ennek. Ismét elverünk több tízmilliárd forintot egy konzultációra, amit a választók 20 százaléka fog kitölteni, és plakátokra” – vágott bele Bedő Dávid.

Az a kormány, amelyik szuverenitást hirdet, valójában nem annyira szuverén. Ennek a legjobb példája, hogy akkor emelnék a tanárok bérét, ha megérkeznének az uniós források. Milyen szuverén ország az, amelyik nem tudja biztosítani a saját tanárai számára az érdemi fizetést?

– tette fel a kérdést a Momentum politikusa, megemlítve az orosz és kínai befolyást is.

„Azon senki nem lepődött meg, hogy a baloldali pártok, amelyeknek a kampányát, médiáját külföldről finanszírozták, ezen felháborodtak. Külső legitimáció van, a pénzt onnan kapják, most mindenhova el fognak rohanni. Kicsit furcsa, hogy évente temetik a magyar demokráciát, a baloldal jövőre is eltemeti a demokráciát, most épp a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt” – válaszolt Rétvári Bence, aki úgy látja, hogy az elmúlt százötven évben akkor nőtt az emberek szabadsága és jóléte, amikor az ország függetlenebb volt, a szuverenitás ezért „a legféltettebb kincs, minden ember érdeke”, most pedig, ha nem is katonai, de gazdasági és politikai értelemben, valamint a médiában megnyilvánul a nyomásgyakorlás, aminek ellen kell állni.

Az államtitkár a tanári bérekre vonatkozó felvetésre jelezte, várja, hogy egy momentumos politikus azt mondja Brüsszelben, „nem szeretjük a kormányt, leváltanánk, köszönjük az eurókat”, de a tanárok béremelését érintő forrást a többitől különítsék el, és folyósítsák, hogy ne csak háromszor tíz százalékos emelést kapjanak a pedagógusok.

A magyar baloldal hagyományosan úgy gondolja, az a szuverenitás, hogy eldönthetjük, kinek a csatlósai leszünk, kinek a politikáját fogadjuk el egy az egyben. Válasszon mindenki oldalt, hogy kinek az árnyékában fogunk politizálni. Mi azt mondjuk, hogy nem. Elmondjuk a véleményünket, és mindenhol ugyanazt mondjuk. A szuverenitás nem azt jelenti, hogy elfogadom valamelyik geopolitikai pólus álláspontját, és azt követem, hanem megnézem, mi az én érdekem, így lesz, amikor ezzel a pólussal értek egyet, lesz, amikor azzal

– fejtette ki az államtitkár.

Bedő Dávid azzal vágott vissza, hogy

az elmúlt évtizedben ti vagytok azok, akik elsősorban oldalt választottak. A konzultációban tizenegy kérdésből tizenegy úgy kezdődik, hogy Brüsszel, folyamatosan az Európai Unió van támadva. A saját szövetségeseinknek betartunk, közben orosz érdekeket képviselünk az EU-ban. Semmi érdemi lépés nem történt annak érdekében, hogy függetlenedjünk az orosz gáztól. Ti vagytok azok, akik oldalt választottak, ti szidjátok az EU-t, és van egy egyértelmű választás részetekről a keleti autokráciák irányába.

A Momentum politikusa abszurdnak nevezte, hogy képviselőik Brüsszelben a tanári béremelés ellen tiltakoznának, majd feltette a kérdést: „Miért nem emeli a kormány azonnal a tanárok fizetését? Sok mindenre van pénz, propagandára, Vodafone-ra, reptérvásárlásra, erre miért nincs?”.

„Költségvetési forrásból 30 százalékos az emelés, de 75 százalékkal szeretnénk emelni. Ha van lehetőség, hogy uniós forrásból is lehessen béremelést fizetni, akkor miért ne legyen két és félszer akkora béremelés, mint amit a költségvetésből fizetnénk? Az tűnik pedagógusellenesnek, amikor az egyik momentumos politikus a Karmelita előtt azt mondja, hogy újabb feltételeket fog követelni az uniós források kifizetéséhez” – közölte Rétvári Bence.

Az államtitkár kitért az uniós források ügyére is:

Minden befizetési kötelezettségünket teljesítettünk, betartjuk a közös jogszabályokat. Ha valaki ellen kötelezettségszegési eljárást kellene indítani, az az Európai Bizottság, amiért beszedik a vámokat, elfogadják a befizetésünket, de ami nekünk jár, azt nem fizetik ki.

A kormánypárti politikus az orosz gázfüggőségről leszögezte, „a földrajzzal nem lehet vitatkozni, Árpádék úgy gondolták, hogy itt telepednek le, itt vagyunk, ez egy földrajzi meghatározottság”, a függetlenedésért pedig mindent megtettek, hat interkonnektor van, egy még épül is, de vagy azokon is orosz gáz jön, vagy máshonnan négyszer annyiért jön. Rétvári Bence úgy látja, ha az összes európai vezető fellépne a békéért, akkor hónapokban lehetne számolni, hogy mennyi időre lenne szükség a békéhez.

A gyermekvédelmi törvény háttere

Bedő Dávid a gyermekvédelmi törvényről úgy fogalmazott, hogy az inkább „propaganda- vagy homofóbtörvény”, ráadásul

sem a jogalkotók, sem a végrehajtók, sem akiken végre kellene hajtani, nem tudják, hogyan értelmezzék. Ezt azért fogadták el, hogy a magyar kormány elmondhassa, mennyire védi a gyermekeket, és fellép az úgynevezett LMBTQ-lobbi ellen.

Rétvári Bence úgy vélekedett, minden birodalomnak kell egy vezető eszme, az Európai Unió kihúzza az előterjesztésekből is a kereszténységet, de kell egy ideológia, ami azt mutatja, hogy egy birodalomról van szó, „az LMBTQ az új államvallás Brüsszelben, ami mindent meghatároz. Ha valaki ennek ellentmond, akkor kiközösítik”.

Az államtitkár szerint azon érdemes elgondolkodni, hogy a Fidesz–KDNP-re körülbelül hárommillióan szavaztak 2022-ben, de a gyermekvédelem ügyét ennél is többen támogatták, ez messze túlmutat a kormánypártok szavazótáborán, mélyebben van a magyar emberek gondolkodásában, „ez is lehetett volna nemzeti minimum”. Rétvári Bence azt is leszögezte, hogy lehet élcelődni egy törvényen, de a jogértelmezés előbb-utóbb kialakul.

Bedő Dávid is úgy gondolja, nemzeti minimum, hogy a gyermekeket meg kell védeni, „csak az a kérdés, mitől. Az oktatás az, ahol igazán meg lehet teremteni egy gyermek jövőjét, az az a pont, ahol meg lehet határozni, hogy legyen előrelépési lehetőség. Nem azért nem tetszik az EU-nak a gyermekvédelmi törvény, mert ránk akarják erőltetni – ahogy ti mondjátok – az LMBTQ-propagandát, hanem azért, mert a törvény diszkriminatív”, el akarja tüntetni az érintett csoportot az irodalomból és a televízióból, mintha az nem is létezne.

Rétvári Bence tisztázta, hogy a törvény nem a felnőttekről szól, mindenki olyan életmódot folytat, amilyet akar, de egy gyerek sokkal sebezhetőbb, ezért védik többletjoggal. Nem szeretnék, ha a szexualitással kapcsolatban az iskolákban presszionálnák a gyerekeket. Az államtitkár kitért arra is, hogy 2010-ben, amikor elkezdték a kormányzást, egy PISA-mérés szerint 26 százalékban határozta meg a hátrányos helyzet az iskolai teljesítményt, ez azóta 19 százalékra csökkent.

A kormánypárti politikus a törvény születésének hátteréről elmondta, az ügy onnan indult, amikor a Meseország mindenkié könyvből egy egyesület küldött az iskolákba anélkül, hogy azok kérték volna, az államtitkár megemlített egy tanári módszertani könyvet, valamint képzést is, „az ebből induló folyamatot akartuk megállítani”.

A nyári Tranziton Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, amelyről itt számoltunk be.

(Borítókép: Rétvári Bence. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)