Az izraeli–palesztin háborúval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: az EU-n belül különböző álláspontok vannak, ezek markánsan különböző vélemények. Magyarország azt mondja, hogy stratégiai érdekünk fűződik Izrael stabilitásához, vagyis joga van megvédeni magát, és mindent megtenni azért, hogy ne ismétlődjön meg még egyszer ellene terrortámadás. Orbán Viktor szerint a többi uniós országnak nincs stratégiai döntése Izrael ügyében.
Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúról elmondta, arra nem tud válaszolni, hogy milyen békemegállapodást kell kötni a háború után. Ha valaki azt gondolja, hogy először meg lehet állapodni arról, hogy mi lesz a béketárgyalások eredménye, majd utána kezdenek tárgyalni, az félreérti a politika természetét. A kormányfő leszögezte, először tűzszünet kell.
Európát fenyegeti egy veszély. Ha Európa nem lép be és nem kezd tárgyalásokat, akkor az oroszok az amerikaiakkal fognak megegyezni Európa feje fölött. Ez a veszély fennáll a második világháború óta. Azóta egy véres valóság az európaiaknak, hogy Európa sorsáról nem az európaiak döntenek, hanem két, Európán kívüli nagyhatalom. Ezt a krími válság esetén sikerült elhárítani, az egy nagy bravúr volt
– vélekedett a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ha a sor végén álló kérdésről spekulálnak, az megakadályozza őket az első lépésben, ami a tűzszünet.
Orbán Viktor elmondta azt is, hogy Magyarországnak nincs víziója másik országra vonatkozóan, Magyarországra összpontosítanak. A határon csak egy gondolattal terjeszkednek túl: az fontos, hogy Oroszországnak ne legyen határa Magyarországgal. Az Magyarország érdeke, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen valami, egy államilag rendezett terület, „minden másról a nagyfiúk megegyeznek”.
Külföldi újságírói kérdésre Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy mit jelent és mit értett azon, hogy az ukrán uniós tagság „olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”. Majd kifejtette: az ukrán uniós tagság nem realisztikus, de realisztikus javaslat kell. Felvetette kérdésként, hogy miért nem lehet stratégiai partnerséget kötni, és így támogatni az ukránokat, mert az uniós tagság szép politikai gesztus, de az nem segít az ukránoknak.
A svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról elmondta: nincs török–magyar megállapodás az ügyben, a két ország egymástól függetlenül hoz döntéseket, a szavazás időpontját a magyar parlament fogja meghatározni. Majd megjegyezte, hogy a (parlamentben) „nincs nagy gusztusuk a döntéshez”, mert amikor a finnek tagságát megszavazták, akkor másnap egy másik ügyben beperelte Finnország Magyarországot.
Orbán Viktor stílusbeli kérdésként tisztázta: kivonulni egy uniós csúcsról a német kancellár és a francia elnök tud, a magyar miniszterelnök kimenni tud, ahogy ő is tette.
Lehetővé tettem, hogy Magyarország fenntartsa az álláspontját, ne értsen egyet a meghozandó döntéssel, de a döntés megszülessen. Ennek vannak előképei, mások is kerültek már ilyen helyzetbe
– mondta Orbán Viktor a kávézásáról.
A miniszterelnök elárulta, nyolc órán keresztül próbálta meggyőzni a tagállami vezetőket, intellektuális szempontból is figyelemreméltó vitának tartja, ami történt, és amit úgy összegzett, hogy Magyarország nem tart igényt a Kasszandra-szerepre. De vannak tapasztalatok, így álltak egymással szemben a migráció ügyében is.
A kormányfő szerint majd rendkívül sok energiát kell mozgósítani azoknak a bajoknak az elhárítására, amit ezzel a döntéssel előidéznek. Mégsem tudta meggyőzni a többi tagállami vezetőt, sőt, belátja, hogy voltak robusztus érveik. Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnát a magyar parlament döntése nélkül nem lehet felvenni az EU-ba. Az a 26 ország viszont joggal várta el, hogy Magyarország ne akarja megvédeni őket saját maguktól. Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia a rossz döntésért, meg kellett találnia a kiutat. Orbán Viktor hálás a német kancellárnak, hogy felvetette a kivonulási javaslatot, amiben megállapodtak.
A pénzügyi kérdésben viszont nem közeledtek az álláspontok, Magyarország a költségvetésen kívül adná oda ezt a pénzt, mások azon belül, de arra van lehetőség, hogy huszonhat tagállam összeálljon ez ügyben.
Hozzunk jó döntést, ez egy rossz döntés lenne. Az nem kérdés, hogy Magyarország akaratát jó néhány ponton ki lehet kerülni. Néhány ügyben viszont nem lehet kikerülni. Nem az a célunk, hogy nemeket mondjunk Brüsszelben, mi igeneket akarunk mondani, jó megállapodásokat akarunk
– szögezte le Orbán Viktor.
Orbán Viktor úgy látja, a zsarolás nyilvánosan beismert tény, „az, hogy Magyarországot megzsarolják, nem egy magyar agyszülemény”, hanem olyan tény, amit „a zsarolók maguk is beismernek”, ők az Európai Parlament tagjai. Az a kérdés, hogy mit tudnak tenni ezzel szemben, az Európai Parlament azzal zsarolja a bizottságot, megbuktatja Ursula von der Leyent. Magyarország próbál együttműködni, az EP megzsarolja a bizottságot, a tanács pedig széttárja a kezét és néz – ez Orbán Viktor helyzetértékelése.
Kérdésre Orbán Viktor a hetes cikkely aktiválásának veszélyével és az uniós pénzekkel összefüggésben elmondta: előbbi nem fenyeget, hanem az alatt áll Magyarország, „eljárás alatt vagyunk”, emellett indítanának egy másikat. Nyilvánvaló, hogy nincs ok erre, a magyar igazságügyi rendszer rendben van, tehát nem tart egy új eljárás aktiválásától.
A kormányfő kiemelte: az ukránoknak adandó támogatást nem akarják összekötni a Magyarországnak járó uniós pénzek kérdésével. Emlékeztetett az Erasmus-ügyre, és megjegyezte, hogy a zsarolás a magyar lélektől idegen, rendkívül hitvány dolognak tartja. Ha valakivel vitánk van, azt velük intézzük el. Az ukránokkal akkor tudunk megállapodni, ha van értelmes javaslat, és az az uniós költségvetésen kívül van. A magyarok pénze a költségvetésben van, az nekünk jár. Ha módosítják a költségvetést, akkor az alapján fog tárgyalni Magyarország.
Orbán Viktor a februári uniós csúcsról elmondta, hogy külön tudnak választani két kérdéskört, amelyek összekeverednek. A miniszterelnök szerint van az a kérdés, ami arról szól, hogy adjanak-e pénzügyi forrást Ukrajnának, és ha igen, mennyit, hogyan.
A kormányfő kifejtette, az a javaslat, hogy adjanak 50 milliárd eurót négy évre, de azt is mondja az EU, hogy ez a pénz jelenleg nincs meg. Az Európai Bizottság közös hitelfelvételt javasol, ahogy azt is, hogy ezt tegyék be a költségvetésbe, és azon keresztül adják Ukrajnának. A magyar álláspont az, ha pénzt akarnak adni Ukrajnának, ne adjanak öt évre, mert ennyire nem látnak előre, értelmes időkeretet jelöljenek ki, a mértékét pedig aszerint határozzák meg, hogy az Egyesült Államok mennyit vállal a teherből.
Az is a része a kormány álláspontjának, hogy ne a költségvetésen keresztül adják a pénzt, mert így egy bizonytalan tétel szétzilálja azt, ahelyett, hogy azt mondanák, mindenki tegye le a költségvetésen kívül, amit szán erre. A magyar kormány egyébként sem akar közös hitelfelvételt, korábban a koronavírus-járvány idején megtették, hogy gyorsan, célzottan, jelentős mennyiségű pénzt adjanak a tagállamoknak, de több tagállam ebből még egy fillért sem kapott, Magyarország sem. A kormány véleménye, hogy közösen pénzt felvenni, miközben politikai viták vannak, nem észszerű dolog. Adhatnak pénzt oda, ahova akarnak, de nem akarnak más uniós tagállamokkal együtt közös hitelbe belépni, és közös adósokká válni.
Orbán Viktor szerint a másik része a vitának, hogy tagállamok álltak elő költségvetési módosítási igényekkel. A magyar kormány eddig kimaradt ebből, de ha elkezdődik egy ilyen folyamat, akkor Magyarország is lépni fog, hogy a számára fontos szempontokat beemelje.
Újságírói kérdésre a migrációval és a migrációs paktummal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: az EU tagállamainak minősített többsége elfogadta a migrációs csomagot, amelynek a kiinduló pontja hibás, sokat vitatkoztak rajta. A migrációt csak úgy lehet megállítani, hogy ha aki be akar lépni az EU-ba, a rá vonatkozó döntésig az EU-n kívül vár, minden más csak toldozgatás-foltozgatás. Amíg ezt a „testtartást” nem veszi fel az EU, kudarc lesz a vége a migráció kezelésének; „a hegyek vajúdnak, és egerek fognak születni”. A magyar szabályozás a minta.
A lengyel közmédiával kapcsolatban azt mondta: minden lengyel a barátunk, azok is, akik nem tekintenek a barátainknak, tanulságos vita az, ami most Lengyelországban van. A kormányfő elmondta: látunk furcsa dolgokat a nyugati demokratikus világban, van olyan mintademokrácia, ahol gáncsolják egy jelölt indulását. Lengyelországra utalva hozzátette: rendőri erőszakkal foglalják el a televíziót, Orbán Viktor szerint „valami kór rágja a nyugati demokráciákat”; megjegyezte: ha ilyen lenne Magyarországon, akkor már a NATO-csapatokat is behívták volna.
Orbán Viktor azzal kezdte, hogy ilyenkor zárják az évet, és tájolják magukat a következő évre. A kormány 2023-at a nagy küzdelmek évének látja: háború, növekvő terrorfenyegetés, infláció, migráció, Brüsszel. A háborúból ki akartak maradni, a terrorfenyegetést távol akarták tartani Magyarországtól, a migrációt fékezni, az inflációt letörni. A nagy küzdelmek a családokra is jellemzők voltak, a szankciók következtében az áremelés veszélybe sodorta például a nyugdíjakat és a béreket, de a nyugdíjakat sikerült megvédeni, valamint év végére a béreket is.
A cél 2024-et illetően az, hogy a küzdelmek helyett a családok legyenek a politika középpontjában. Azt remélik, hogy az előrelépés érdekében dolgozhat az egész ország. Amit a kormány tenni tud, az részben bejelentésre került, ilyen a csok+, elfogadták a minimálbér-megállapodást is, a nyugdíjak értékét pedig garantálják. Hároméves bérfejlesztési programot is indíthatnak a tanárok és óvónők esetében.
A politikai célokról Orbán Viktor elmondta, annak középpontjában az európai parlamenti választások állnak.
Brüsszelben a bürokraták egy buborékban élnek, ezért Brüsszel vak, nem látja a valóságos életet, elrugaszkodik a valóságos problémáktól. A választásnak az a célja, hogy kinyissuk Brüsszel szemét
– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: 2024 a nagy tervek éve.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszol az újságírók kérdéseire. Köszöntjük olvasóinkat!