Az új jobboldali erők idén még nem lesznek képesek új politikai tömböt létrehozni Európában – állítja Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója, aki a hagyományostól eltérő konzervatív erők szerepét tanulmányozta. A politológus szerint annak köszönhető az orbáni politika által inspirálódó új jobboldali erők térnyerése, hogy az európai fősodor nem hajlandó szembenézni a társadalmi elégedetlenségekkel, és csupán ideológiai alapon politizál.
Egyre közeledik az európai parlamenti választások időpontja, és a magyar miniszterelnök egyedüli, mondhatni, unikális álláspontot képviselt az Európai Tanács legutóbbi ülésén Ukrajna ügyében, amikor egyedül maradt a 26 tagállam egyöntetű véleményével szemben. Köztudott, hogy nem ez az első és nagy valószínűséggel nem is az utolsó eset, amikor Orbán Viktor nyílt konfliktust vállal, és szembemegy az európai fősodorral. De miben gyökerezik a kormánypártok fősodorral ellentétes álláspontja? 2024-ben teret nyerhetnek-e Európában azok az új jobboldali pártok, amelyek sok esetben az orbáni politika által is inspirálódnak?
Orbán Viktor álláspontja szokatlannak tűnhet, azonban sem az Európai Unió történelmében, sem a magyar történelemben nem egyedi. Ha a magyar történelem tükrében nézzük az eseményeket, akkor a jelenben megismétlődni látszó örökös küzdelmet látunk. Vagyunk mi, magyarok, akik védekezünk keleti irányba, és a Nyugat nem fogad be, nem is ért meg minket. Korábbi politikusaink szándéka is az volt, hogy a Nyugat ismerje el az érdemeiket, és egyenlő partnerként kezelje őket. Ez az akarat tükröződik a mai magyar politikában is, amikor a kormány több tiszteletet követel az Európai Uniótól. A két fél számára létezik találkozási pont, hiszen vannak olyan kérdések, amelyekben egyeznek az érdekek, de azt is látnunk kell, hogy a felek nagyon eltérő perspektívából szemlélik a világot
– mondta Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója, aki szerint a magyar miniszterelnök álláspontja mélyen a magyar politikai kultúrában gyökerezik, a történelmi hagyományainkra épül, és éppen ezért sok hazai választónak ismerős, otthonos lehet, miközben egy külföldi számára teljesen ismeretlen és emiatt érthetetlen.
A politológus úgy véli, hogy csak abban az esetben közeledhet a magyar vezetés és a nyugati fősodor álláspontja, ha kölcsönösen belátják: a két szemlélet teljesen eltérő, más történelmi tapasztalatokból építkezik, ezért más az Európáról alkotott felfogásuk is.
„Az orbáni felfogás az, hogy az unió megváltozott ahhoz képest, amikor Magyarország csatlakozott, és ez egy negatív irányba történő változás volt, amit korrigálni kell. Korábban csekélyebb volt az ideológiai azonosulás elvárása, sokkal inkább a közös gazdasági érdek tartotta egyben a tagállamokat. De arra is ráébredt, hogy létezik egy jelentős társadalmi kiábrándultság az Európai Unióból, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Orbán Viktor amiatt érezheti úgy, hogy győzhet, mert van valami, amit a másik fél nemes egyszerűséggel nem ért. Az, hogy a »felhasználói élmény« finoman szólva nem azonos a tagok számára” – tette hozzá a politológus.
Lakatos Júlia úgy véli, hogy a magyar kormányfő érzékeli az Európai Unióban végbemenő változásokat, azt a fejlődési folyamatot, ami az utóbbi harminc évben jellemezte, miközben azt is látja, hogy a választók jelentős része úgy érzi, hogy a tagállamok politikailag és gazdasági értelemben sem egyenrangú felek az Európai Unióban, annak ellenére, hogy a regionális különbségek csökkentése az uniós integráció egyik alapelve.
Az Európai Unió egy ideológiai közösséggé vált, ahol az európai értékek elfogadása már nem politikai viták tárgya. De mi másként látjuk az európai értékeket, vitatkozni szeretnénk róluk. Meg akarjuk vitatni, hogy mit jelentenek az európai értékek, mert ennek nem csak egyféle megközelítése létezhet. A politikai vita abban csúcsosodik ki, hogy az egyik fél úgy véli, erről nem lehet vitatkozni, a másik fél pedig ezt teszi meg politikájának lényegévé: meg akarja változtatni az Európai Uniót. Egy korábbi irányba térítené vissza, amikor sokkal nagyobb viták voltak a tagállamok között, mint napjainkban
– fogalmazott Lakatos Júlia, hozzátéve, hogy a magyar kormány nem fél vállalni a konfliktusokat az európai fősodorral szemben, mert minél nagyobb a vállalt konfliktusok mértéke, annál többet profitál belőle a hazai közéletben.
A Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója szerint a 2024-es európai parlamenti választásokhoz közeledve egyre nagyobb figyelem irányul az európai jobboldali pártokra, mert alig van baloldali vezetésű ország Európában, az új típusú jobboldal sikere pedig kényszerítő hatással lehet az Európai Néppárt politikájára.
A politikai fősodor megfogalmazása szerint a populista erők vagy szélsőjobboldali erők csak úgy megszülettek, vagy rossz politikusok rossz döntései által, a választók megtévesztésével jöttek létre. A Méltányosságban mi ezzel nem értünk egyet, úgy gondoljuk, hogy az új jobboldal felemelkedése egy reakció a ténylegesen létező társadalmi igényekre, amelyeket a fősodor figyelmen kívül hagy
– fogalmazott az elemző, aki szerint a Nyugat az újonnan csatlakozó kelet-közép-európai régiónak a sajátjához hasonló életszínvonalat, felzárkóztatást ígért, de ebben tömegek csalódtak, hiszen a hidegháborús időszak lezárása és a globalizáció egészen új helyzetet teremtett a világpolitikában. Megszűnt a jóléti társadalom eszménye, és a piaci logika teljesen megváltoztatta, ahogyan az állam és az állampolgárok viszonyáról gondolkodunk.
Lakatos Júlia szerint a folyamat megértéséhez remek példa, hogy a 2008-as világgazdasági válságot követően Dél-Európában az elitellenes, euroszkeptikus szélsőbaloldal tört előre, amely a Fideszhez hasonlóan kritizálta az Európai Uniót, az egyenlőtlenségekre és az unió hibáira irányítva a figyelmet. „Erre nem reagált megfelelően az európai fősodor. Ugyan az unió több intézkedést is bevezetett, hogy csökkentse a gazdasági egyenlőtlenségeket, de mégsem sikerült konszolidálnia a helyzetet, hiszen most az új jobboldal vette át a radikális baloldal szerepét. Azt látjuk, hogy eltelt egy évtized, de a problémák nem oldódtak meg, csak egy másik politikai erő kezdte el képviselni, hogy vannak olyan társadalmi igények, amikre nem tud reagálni az Európai Unió” – tette hozzá.
A politológus úgy véli, az új jobboldali erők 2024-ben még nem tudnak annyira megerősödni, hogy egy új politikai tömb jöhessen létre Európában, annak ellenére, hogy a liberális és a hagyományos konzervatív erők visszaszorulása volt megfigyelhető az elmúlt tíz évben.
Nem várok drasztikus átalakulást, inkább részletkérdésekben fog megváltozni a közbeszéd az Európai Unióban. Nemcsak a hagyományos konzervatív oldal sokszínű, hanem az új jobboldalt is sokféleség jellemzi, annak ellenére, hogy alapvető kérdésekben (az európai kultúra keresztény alapjai, migráció, hagyományos családi értékek) egyetértenek. Azt, hogy mennyire életképesek ezek az új jobboldali pártok, még nem látjuk, de van egy jelző funkciójuk. Megmutatják, hogy valami nem stimmel a rendszerben, amivel a fősodornak foglalkozni kell
– mondta, hozzátéve, hogy a jelentős geopolitikai változások közepette sokan fenyegetésnek látják az új jobboldali pártok előretörését, ahelyett, hogy azt próbálnák megfejteni, mi az, ami elkerüli a figyelmüket.
Az elemző szerint az átalakuló globális erőviszonyok adott esetben háttérbe szoríthatják azokat az irányzatokat, amelyek hosszú időn keresztül elfogadottak voltak, és meghatározták a főbb irányvonalakat. „Úgy gondolom, ha ezt szeretnénk megakadályozni, akkor nagyon gyorsan el kell gondolkozni azon, hogy hogyan lehet vonzóvá tenni ezt az úgynevezett liberális demokratikus világot, amit a 90-es években a történelem végével adottnak hittünk” – mondta Lakatos Júlia.
(Borítókép: Lakatos Júlia 2023. augusztus 22-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)