1,5 Celsius-fok feletti felmelegedés esetén fennáll a veszélye annak, hogy olyan heves hőhullámok jönnek, amelyek dacolnak az emberi szervezet hűtési képességével.
2023 volt a Föld valaha volt legmelegebb éve, ami hatalmas különbséggel megdöntötte a korábbi, 2016-ban felállított rekordot. A tavalyi év volt az első, amikor a világ közel 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt az iparosodás előtti átlagnál (1850–1900) – írja a kiderul.hu. A NASA korábbi klimatológusa, James Hansen szerint 2024 lesz az emberiség első olyan éve, amikor a felmelegedés mértéke meghaladja a 1,5 fokot.
A 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokos hőmérsékleti cél nem törik össze az érték első érintésekor. A legtöbb éghajlati fordulópont, amelyek a felmelegedést kontrollálhatatlanná teheti, csak akkor várható, amikor a Föld stabilan átlépi az 1,5 fokos kritériumot. A globális átlaghőmérséklet valószínűleg ismét csökkenni fog, amint a jelenlegi El Nino (az egyenlítői Csendes-óceánra összpontosító természetes ciklus meleg szakasza) lecseng.
A lap szerint 1,5 Celsius-fok felett fennáll a veszélye, hogy az emberiség olyan heves hőhullámokat provokál, amelyek dacolnak az emberi szervezet hűtési képességével.
Ez az a pont, ahol a levegő túl forró és párás ahhoz, hogy az izzadtság képes legyen lehűteni az emberi szervezetet.
A modellezési tanulmányok már kimutatták, hogy a nedves hőmérséklet rendszeresen meghaladhatja a 35 Celsius-fokot, ha a világ túllépi a 2 Celsius-fokos felmelegedési határt. A Perzsa-öböl, Dél-Ázsia és az Észak-kínai-síkság a halálosan párás hőség frontvonalává válhat.
A világ különböző részei eltérő ütemben melegszenek. Egy átlagosan 1,5 Celsius-fokkal melegebb bolygón előfordulhat, hogy a helyi környezet hőmérséklete ennél még többet emelkedik.