Véget ért Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tájékoztatója. Köszönjük olvasóink figyelmét!
Gulyás Gergely szerint „hídpénzbotrány” közepette próbál magyarázkodni a főváros a Lánchíddal kapcsolatban, ami példátlan az elmúlt évtizedek fővárosi beruházásaiban. A miniszter úgy fogalmazott, hogy „a fővállalkozótól a fővárossal így-úgy, de vélhetően valamilyen összeköttetésben álló emberek kaptak pénzeket” ellenszolgáltatás nélkül. Gulyás Gergely szerint a legfontosabb, hogy feltárják az ügyet, ha kell, a nyomozó hatóságok.
Az európai országokban lévő gazdatüntetésekről Gulyás Gergely elmondta: Európa nem követi azt a bölcsességet, hogy zöldpolitika igen, de zöldideológia nem. Európa hosszabb ideje egy zöldideológiát igyekszik ráerőltetni a polgáraira; a gazdáknak nehéz elmagyarázni, hogy a rosszabb minőségű ukrán gabonát, amely szétveri a nemzeti mezőgazdaságokat, azt vigyázzba állva kell elfogadniuk.
A kormányülésen szó volt a Magyarországon fogva tartott olasz nő ügyéről is. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy egy antifasiszta bűnözői csoport egy tagjával kapcsolatosan jelentek meg valótlan állítások. A miniszter hangsúlyozta, biztosítani kell az emberi méltóságot, az érintett nő fogva tartásának körülményei megfeleltek az uniós és a magyar előírásoknak. Leszögezte, hazugság, hogy a cellában patkányok lettek volna, és bár nem luxusban élnek a börtönökben, de általánosságban tisztaság van. A híreket minden alapot nélkülöző, Magyarország elleni lejárató akciónak minősítette Gulyás Gergely.
Elfogadták Lázár János beszámolóját a kormány és a főváros tárgyalásairól. A megállapodás, amelyet kötöttek, mindenkinek előnyös. Gulyás Gergely szerint a megállapodással nyernek a vidékről ingázók, az agglomerációból ingázók, a kisdiákok, valamint a nagy diákok is, ahogy a budapesti felnőttek is.
Gulyás Gergely elmondta: 2 hét alatt 140 ezer tanár kapta meg az okiratokat a béremeléshez. Legkésőbb a hétfői napon már a megemelt illetményeket fogják megkapni a pedagógusok. Világos a kormány szándéka: 32,2 százalékos béremelés történik, mindenkinek nőni fog a fizetése. 46 százalékkal nőtt ebben a ciklusban a pedagógusbér.
Kiszámíthatóbbak a keretek az oktatásban, egy pedagógusnak 25 tanórát kell tanítania, és évi 50 nap szabadságot kap, a magyar állam a rendszerváltás óta először becsüli meg igazán anyagilag a tanárokat; az ország sikere azon múlik, hogy milyen a közoktatás színvonala.
A magyar adófizetők pénzéből finanszírozzák a béremelést, az EU-tól ígéret van az utófinanszírozásra, ha ez megtörténne, 12 százalékát fizetnék a béremelésnek. A miniszter megemlítette, hogy sokan vannak, akik mindent megtesznek azért, hogy az EU ne adja meg a béremeléshez szükséges pénzeket.
Részletkérdések még vannak azokkal a tanárokkal kapcsolatban, akik tavaly év végéig jelezték, hogy nyugdíjba vonulnak. A kormány a pedagógus-szakszervezetek kérését vette figyelembe, de ez a miniszter szerint problémát okozott. Megjegyezte a miniszter, hogy nem mindig lehet tudni, hogy a szakszervezetek a pedagógusok érdekei mellett vagy ellen szólalnak fel. A Belügyminisztérium mindenesetre dolgozik azon, hogy a nyugdíjba vonulók szerződését is rendezzék.
A kormány tárgyalt az SMA-szűrésről is, megállapították, hogy volt egy 14 hónapos program, 2023. december 31-ig az újszülöttek esetén bevezették a szűrést. Az ehhez szükséges további forrásokat a költségvetés ezt követően is biztosítani fogja, idén 450 millió forintot adnak az SMA-szűrés folytatására, továbbra is az eddigi három intézmény végzi a szűréseket.
Gulyás Gergely azzal kezdte a Kormányinfót, hogy tegnap a kormány számtalan döntést hozott, de ezt megelőzően elemezték az uniós helyzetet. A miniszter szerint van egy alapvető nézőpontbeli különbség a tagállamok többsége és Magyarország között. Magyarország nincs egyedül az álláspontjával, de a leghatározottabban mondja ki, hogy a háború nem jelent megoldást, azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, viszont a miniszter szerint a többség a háború pártján áll.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, ez önmagában nem jelentené azt, hogy ne alakíthatnának ki közös álláspontot, ezért is fogadták el az Oroszország elleni szankciókat, azokat, amelyek Magyarországra nézve nem voltak jelentősen hátrányosabbak.
Most azt látjuk, hogy nem a nézetkülönbségek megoldására törekszik a nagy tagállamok többsége, hanem a Magyarországgal szembeni zsarolás durva és elfogadhatatlan formáit próbálják alkalmazni.
A kormány úgy látja, Európában változásra van szükség ahhoz, hogy a hangnem megváltozzon, a június 9-i EP-választáson ez demokratikus keretek között érhető el. Orbán Viktor az uniós csúcson egyeztetéseket folytat, utána teljes körű tájékoztatást ad az ott történtekről, a nemzeti érdekek érvényesítésére törekszenek, de nem biztos, hogy lesz megállapodás.
Január 31-én éjféltől volt az idei vagyonnyilatkozatok éjszakája, összefoglalónkat itt találja.
Február 1-jén rendkívüli EU-csúcsot tartanak, miután a legutolsó, decemberi találkozón Orbán Viktor magyar kormányfő vétója miatt nem sikerült megállapodni a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret (MFF) felülvizsgálatában, ami többek között új, 50 milliárd euró támogatást adna Ukrajnának.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tájékoztatója 10:30-kor kezdődik, köszöntjük olvasóinkat!