David Pressman amerikai nagykövet szerint az Egyesült Államoknak nagyon fontos, hogy Magyarország ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást. Úgy fogalmazott, hogy azt várják, Magyarország gyorsan cselekedjen.
David Pressman amerikai nagykövet több nagykövettársával együtt érkezett a parlament hétfői rendkívüli ülésére, amelyet Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja miatt hívtak össze az ellenzéki pártok kezdeményezésére – írja a 24.hu. Az amerikai nagykövethez csatlakozott a szlovák, a lengyel, a dán és norvég kollégája is.
Az Egyesült Államoknak rendkívül fontos az, hogy a magyar parlament végre jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását
– mondta szűkszavúan az amerikai nagykövet a lapnak az ülést követően.
„Svédország csatlakozása a NATO-hoz olyan kérdés, ami közvetlenül érinti az Egyesült Államok biztonságát és az egész szövetségünk biztonságát. A miniszterelnök azt ígérte, meggyőzi, sürgeti a parlamentet, hogy a lehetséges legkorábbi alkalommal cselekedjen. A mai nap lehetőség volt rá, hogy ezt megtegye. Mi továbbra is közelről figyeljük [az eseményeket], és azt várjuk, hogy Magyarország gyorsan cselekedjen” – mondta Pressman a 444-nek. Az amerikai nagykövet korábban arról beszélt, ez a rendkívül ülés remek lehetőség, hogy Magyarország végre megszavazza a svéd NATO-tagságot.
Mivel Magyarország marad az utolsó szövetséges, aki ratifikálja Svédország NATO-tagságát, az Egyesült Államok üdvözli a február 5-re, hétfőre összehívott rendkívüli parlamenti ülés bejelentését, amely közös biztonságunk e kulcsfontosságú kérdéséről szól. Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy Magyarország az első adandó alkalommal cselekedni fog. A hétfői ülésszak lehetőséget biztosít erre
– közölte az amerikai nagykövetség. A kormánypárti képviselők azonban nem vettek részt a mai rendkívüli ülésén, így a kérdésről nem tudtak dönteni.
„Nem mi leszünk az utolsók, akik jóváhagyják Svédország csatlakozását” – hangoztatta egybehangzóan Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának kormánypárti vezetője. Azáltal, hogy Törökország a skandináv ország társulása mellett döntött, kijelenthetjük: mi leszünk az utolsók, akik jóváhagyják a skandináv ország csatlakozását a katonai szövetséghez. Tavaly nyáron még arról cikkeztünk, hogy a magyar Országgyűlés már egy éve késlelteti a döntést. De milyen út vezetett odáig, hogy az Orbán-kormány ígérete ellenére végül Magyarország ratifikálhatja utolsóként a svéd NATO-csatlakozást?
Finnország és Svédország egymással párhuzamosan jelentette be, hogy csatlakozni akar az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. A két ország akarata egyértelmű válasz és egyben üzenet is volt az Ukrajnát lerohanó Oroszország számára. Finnország csatlakozásának magyar ratifikálása szinte sétagalopp volt a svédek végtelenségbe nyúló kálváriájához képest, hiszen az Országgyűlés már tavaly márciusban a finn csatlakozás mellett döntött, megelőzve Törökországot. Még a finn csatlakozás megszavazása előtt, a „bizalom növelésének” érdekében Hende Csaba vezetésével magyar tárgyalódelegáció is utazott a két országba.
A svéd NATO-csatlakozás késleltetésének legfőbb oka elviekben a kormánypárti frakció bizonytalansága és bizalmatlansága Svédországgal szemben. A kormánypárti frakcióknál elsősorban egy svéd oktatófilm verte ki a biztosítékot, ami „negatív színben tüntette fel Magyarországot”. A videóban a magyar demokrácia és a jogállamiság helyzetével foglalkoztak.
Súlyos vádakat, hamis információkat terjesztenek Magyarországról a svédországi iskolákban, ami nem segíti a skandináv ország NATO-csatlakozásának ratifikációs folyamatát
– írta tavaly szeptemberben svéd kollégájának, Tobias Billströmnek küldött levelében Szijjártó Péter. Az elmúlt egy évben a magyar ellenzék többször is szorgalmazta, hogy rendkívüli ülésen tárgyalják a kérdést, de a kormánypártok elvetették a kezdeményezést, miközben Németh Zsolt azt sugalmazta, hogy nincs jelentős akadálya a csatlakozás ratifikálásának.
Kezdjük azzal, és szögezzük le: a svéd NATO-tagságot Magyarország támogatja. A kormány ezt a szervezet elmúlt két csúcstalálkozóján is kinyilvánította. Innentől kezdve kizárólag technikai kérdés, hogy mikor kerül sor a ratifikációra. Egy dolog biztos: nem Magyarországon fog múlni. Folyamatosan tárgyalunk és egyeztetünk Törökországgal, jó viszonyt ápolunk velük. Még a törökök előtt megtörténik a ratifikáció, és ismétlem: nem Magyarországon fog múlni a csatlakozásuk. A svédekkel erősebb lesz a NATO, márpedig a szervezet jövője Magyarország számára is kulcsfontosságú kérdés
– fogalmazott a Külügyi Bizottság kormánypárti vezetője. Egy hónappal később Novák Katalin köztársasági elnök Brüsszelben tárgyalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. „Svédországnak a NATO tagjává kell válnia, amilyen gyorsan csak lehetséges. Egyetértek Novák Katalinnal abban, hogy Svédország csatlakozása erősebbé és egységesebbé teszi a szövetségünket” – mondta a találkozóról Jens Stoltenberg Brüsszelben, miután találkozott a magyar államfővel. Ma már tudjuk, hogy a találkozó nem hozott érdemi előrelépést.
Az ügy frissebb fejleményei közé tartozik, hogy miközben Törökország megszavazta a svéd NATO-csatlakozást, Orbán Viktor levelet írt Ulf Kristersson svéd miniszterelnöknek, amelyben Magyarországra invitálta kollégáját. „A kormányfői tárgyalások témája a meghívólevél szerint Svédország NATO-csatlakozása, valamint a magyar–svéd kétoldalú kapcsolatok erősítése a kölcsönös bizalom elmélyítésével” – fogalmazott Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Meggyőződésem, hogy a Svédország és Magyarország közötti bármilyen politikai vagy biztonsági megállapodás alapjának az egymás iránt táplált, kölcsönösen erős bizalomnak kell lennie. A magyar kormány ennek szellemében javasolta a Magyar Országgyűlésnek, hogy ratifikálja Svédország NATO-csatlakozási kérését. A kölcsönös bizalom a parlamenti vitáink során is kiemelt szempont volt
– írta Orbán Viktor Ulf Kristerssonnak. A meghívást elutasították, a svéd külügyminiszter szerint jelenleg nincs miről tárgyalni, a NATO-főtitkára pedig abban bízik, hogy Magyarország minél hamarabb ratifikálja Svédország társulását a katonai szövetséghez. Következő lépésként Orbán Viktor a közösségi oldalán arról számolt be, hogy telefonon egyeztetett Jens Stoltenberggel, a NATO-főtitkárával. A beszélgetés alkalmával megerősítette, hogy Magyarország támogatja Svédország NATO-csatlakozását, és felszólította a magyar Országgyűlést, hogy a lehető leghamarabb zárják le a ratifikációt.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt írta ma közösségi oldalán, hogy a rendes parlamenti ülésszaknak „mindjárt az elején” sor kerülhet a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára, de ehhez szükséges a két miniszterelnök budapesti találkozója. „Ha a svédeknek fontos a csatlakozás, akkor idejönnek, ahogy Törökországba is elmentek” – fogalmazott posztjában Kocsis.
A svéd lapok kiemelten foglalkoztak a mai szavazással, már jócskán annak kezdete előtt. Azt előzetesen is leírták, hogy miután a kormánypártok jelezték távolmaradásukat, ezúttal nem számíthattak a svédek magyar igenre.
(Borítókép: David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete részt vesz az ellenzék által összehívott parlamenti ülésen 2024. február 5-én. Fotó: Marton Monus / picture alliance / Getty Images)