Pedofilbotrány: a megtisztulástól még fényévekre vagyunk

„Sírni tudnék, ha arra gondolok, mi zajlik még ma is a gyermekvédelemben. A bicskei esettel kifolyt egy kis genny egy gusztustalan tályogból, de a megtisztulástól még fényévekre vagyunk” – erről beszélt az Index megkeresésére Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, aki egyike volt azon szakértőknek, akik még Novák Katalin lemondását megelőzően úgy határoztak, hogy az áldozatok és a gyerekek védelme érdekében kiadnak egy nyilatkozatot, jelezvén: mélységesen elutasítják a kegyelmi döntést.

„Amikor nyilvánosság elé tárult az ügy, engem személy szerint szörnyű, már-már szorongató undor fogott el, amellett, hogy megjelent a kiszolgáltatottság érzése is. Az fogalmazódott meg bennem, hogy ezek szerint senki sincs biztonságban, mert az, aki hatalmi pozícióban van, bármit megtehet” – idézte fel a botrány kirobbanásának pillanatát, amely után nem sokkal az is kiderült: felháborodásával nincs egyedül.

Végül a Gyermekjogi Civil Koalíció petícióját száznál is több szervezet és szakember írta alá, ebben

• kijelentették, hogy a K. Endrének megadott kegyelem teljességgel elfogadhatatlan, és az Alaptörvény mellett az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével is összeegyeztethetetlen.
• Hangsúlyozták, hogy az elnöki kegyelmi jogkör alkotmányos keretei felülvizsgálatra szorulnak, a jelenlegi szabályok ugyanis az átláthatóság és a jogbiztonság csorbulásához vezetnek.
• Felhívták továbbá a döntéshozók figyelmét arra, hogy az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiája azt javasolja a tagállamoknak: fejlesszék a gyermekvédelmi rendszerek működését, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a büntetőjogi megközelítésű törvények mellett a prevencióra és az áldozatvédelemre is figyelmet kellene fordítani.

Ez utóbbival kapcsolatban Gyarmathy Éva kijelentette:

„Hatalmas spirituális lehetőség áll N. Katalin előtt, hogy megmutassa: ha az államfői méltóságáról le is mondott, az emberi méltóságáról nem mond le, és minden kritika ellenére hajlandó a tettek mezejére lépni, az áldozatokért és a gyerekekért érdemben cselekedni, nem törődve azzal, hogy ez milyen fényt vet a hatalomra.”

A szakember hangsúlyozta azt is: szándékosan emlegeti Novák Katalint „N. Katalinként”, méghozzá azért, mert a volt köztársasági elnök máig nem állt elő magyarázattal arra vonatkozóan, hogy miért döntött a kegyelem mellett, kinek akart ezzel megfelelni, mi volt a legfőbb motivációja, és főleg, hogy kit véd a hallgatásával.

Amíg ezt nem teszi meg, az én szememben – mint ember – nem tisztázta magát. Ez így egyelőre nem több, mint színjáték

– jelentette ki, megjegyezve, hogy mindezek ellenére még nincs veszve minden.

„Novák Katalinnak most döntenie kell, hogy lojális marad a feljebbvalóihoz, hallgat, titkolózik, és rejtegeti mindazt, ami történt, vagy az emberi méltóságot választja. Ahogyan az áldozatoknak, úgy a lemondott köztársasági elnöknek is joga van elmondani az igazságot. Ez persze nem könnyű feladat, de a legnagyobb felemelkedések jellemzően ilyen mélységekből indulnak” – mutatott rá.

A lemondáson túl

Gyarmathy Évánál érdeklődtünk afelől is: annak, hogy az ügyből ekkora botrány kerekedett, lehet-e bármiféle elrettentő ereje vagy pozitív hozadéka a gyermekvédelemre nézve. Kérdésünkre a szakember egyfajta kettős hatást említett.

• Egyrészt biztos abban, hogy a gyermekvédelmi intézményekben most még, ha csak átmenetileg is, de nagyobb lesz az odafigyelés, ami óvatosságra intheti az elkövetőket, és nagyobb bátorságra, merészségre azokat, akik bármilyen pozícióban akár most is szemtanúi erkölcstelen cselekedeteknek.
• A nap végén ugyanakkor mégiscsak az a helyzet, hogy a lemondással meg nem másítható kegyelmi döntés – tévesen, de – azt üzeni: „nem baj, ha visszaélsz a gyerekek bizalmával, attól még kiengedhetnek a börtönből, nem gond ha hallgatsz, úgysincs értelme beszélni.”

„Tragikus, hogy idáig jutottunk, miközben a gyermekvédelem már eddig is iszonyú állapotban volt. Jelenleg tényleg csak azokban a rendkívül bátor emberekben bízhatunk, akik a lehetséges szembeköpés, elgáncsolás ellenére is veszik a fáradságot, megszólalnak, fellépnek” – mondta a szakember, majd kitért arra: álláspontja szerint a rendszer züllöttségét, a fékek és ellensúlyok teljes hiányát szemlélteti a helyzet, és mindössze látszatot akar kelteni az Orbán Viktor által bejelentett alkotmánymódosító javaslat is, miszerint a jövőben nem kaphatnak elnöki kegyelmet azok a személyek, akik kiskorú személyek sérelmére követtek el szándékos bűncselekményeket.

Alkotmányba kell foglalni, hogy ne kaphasson kegyelmet az, aki árt egy gyereknek? Tényleg itt tartunk?

– tette fel a kérdést, megjegyezve: valójában a világ legtermészetesebb dolgának kellene lennie, hogy ilyet nem teszünk.

„Ha ezt alaptörvénybe foglaljuk, akkor járjunk el így a Biblia összes tanításával és egyéb morális kérdésekkel is? Ezek büntetőjogi kérdések, nem alaptörvényiek. Valójában a büntetés elkerülhetetlensége az igazi elrettentő erő, és ez az, amelyet a jelen eset csorbított” – egészítette ki a klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, aki zárásképpen az áldozatoknak üzent. Mint fogalmazott: még ha a kegyelmi ügy sokakat az ellenkezőjére is engedett következtetni, valójában mindig megéri kiállni és segítséget kérni.

„Hiszem, hogy akik ezt már megtették, másoknak is erőt adhatnak” – zárta sorait.

Mint arról korábban beszámoltunk, ugyan a Sándor-palota Novák Katalin bocsánatkérésével és lemondásával lezártnak tekinti az ügyet, a társadalom egy jelentős része itt nem állna meg.

Péntekre kilenc ismert tartalomgyártó hirdetett demonstrációt a Hősök terére, az Osváth Zsolt, Pottyondy Edina és Baukó Attila (Azahriah) által is jegyzett közös nyilatkozatban azt írták: „Oldalaktól függetlenül fontosnak tartjuk, hogy civil emberként felemeljük a hangunkat az áldozatok védelme, az átláthatóság, az emberi tisztesség és az őszinte társadalmi párbeszéd érdekében.”

Szigorítani, de nem mindegy, hogyan

Mint ismert, lemondását megelőzően Novák Katalin mindössze egy alkalommal szólalt meg a kegyelmi döntés ügyében, a Sándor-palotában tartott sajtótájékoztatón többek között arra emlékeztetett, hogy ő volt az egyik élharcosa a pedofilok elleni szigorúbb fellépésnek, többek között a pedofil-nyilvántartás bevezetésének.

A gyermekvédelmi törvény szigorítása egy olyan ügy, amellyel a kormány is gyakran példálózik. A szakértők ugyanakkor az eddigi intézkedéseket nem tartják elégségesnek, időről időre hangsúlyozzák, hogy a büntetések szigorítása önmagában nem megoldás, megelőzésre és a már traumatizált gyerekek támogatására is nagy szükség lenne.

Ugyancsak gyakran elhangzó kritika, hogy a gyermekvédelmi törvénybe a pedofilellenes intézkedések mellé LMBTQ-ellenes passzusok is bekerültek, ami a fogalmak összemosásához és további félreértésekhez vezetett.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az egy évvel ezelőtti évértékelő beszédében további szigorítást ígért, később Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kérdésünkre azt is előrebocsátotta, hogy „durva európai és hazai viták lesznek”. Az eredetileg 2023 őszére ígért felülvizsgálat egyelőre viszont még várat magára, a részletekről itt írtunk korábban.

(Borítókép: Novák Katalin 2024. február 6-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)