Az ellenzéki pártok a közvetlen államfőválasztás mellett érvelnek, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint akkor lennének hitelesek, ha ez 2010 előtt is eszükbe jutott volna. Kunhalmi Ágnest, az MSZP társelnökét, Szabó Tímeát, a Párbeszéd – Zöldek ügyvezető társelnökét és Arató Gergelyt, a Demokratikus Koalíció kormányprogramért felelős árnyékminiszterét azután kérdeztük, hogy pártjaik a Momentummal együtt bejelentették: február 25-re tüntetést szerveznek a Parlament elé.
A korábbi, 2022-es ellenzéki összefogás pártjai – Demokratikus Koalíció, MSZP, Momentum, Jobbik, Párbeszéd – Zöldek, LMP – közvetlen államfőválasztást szorgalmaznak, továbbá parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték az elnöki kegyelem gyakorlatával kapcsolatban.
A pártoknak nem lesz közös jelöltje, a Momentum és a DK jelezte, hogy nem vesznek részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában. Ezzel szemben a Párbeszéd – Zöldek és az LMP élt a jelölés lehetőségével, előbbi Kaltenbach Jenő jogtudóst, egyetemi oktatót, utóbbi Hack Péter jogtudóst, egyetemi oktatót ajánlja új köztársasági elnöknek.
Mivel a hivatalos jelöléshez negyven országgyűlési képviselői aláírásra lenne szükség, jelen állás szerint – a DK és a Momentum támogatása nélkül – nem lesz ellenzéki jelölt.
A másik négy ellenzéki pártnak összesen együtt sem lenne meg a negyven aláírás (a Mi Hazánk is tett ajánlatot az új köztársasági elnök személyére, Csath Magdolna közgazdászt támogatják, de önmagukban nekik sincs esélyük arra, hogy hivatalosan jelöltet állítsanak; a párt egy Alaptörvény-módosítást is benyújtott a közvetlen köztársaságielnök-választás érdekében).
A Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – Zöldek ugyanakkor együtt szerveznek tüntetést a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett február 25-re a Parlament elé. Másnap, február 26-án kezdődik az Országgyűlés tavaszi időszaka, amelyben Novák Katalin lemondásáról is szavazni fognak. A Jobbik-Konzervatívok szintén közvetlen államfőválasztást szeretne, és be is nyújtottak egy erre irányuló Alaptörvény-módosítást, amelynek támogatására szólítottak fel, valamint rendkívüli parlamenti ülést is szerettek volna a témában, de alapvetően nem akarnak közösködni a többi ellenzéki párttal. A napokban közölték, hogy nem asszisztálnak „a pártok elnökválasztási színjátékához”.
Ahogy a Jobbik, az LMP is igyekszik megkülönböztetni magát az ellenzéki oldalon (például a párt nem utasítja el élből az Orbán Viktor által bejelentett – az elnöki kegyelemmel – összefüggő Alaptörvény-módosítást, inkább azt módosítaná); Ungár Péter, a párt társelnöke szerint, noha támogatandó a közvetlen államfőválasztás, most nincs realitása, és inkább azon kell dolgozni, hogy „olyan köztársasági elnöke legyen Magyarországnak, aki őrzi, és nem szétfeszíti a nemzeti közös pontjainkat”. Ungár Péter biztos benne, hogy ez a személy Hack Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezetője. Levelet írt minden frakcióvezetőnek – ellenzékinek és kormánypártinak egyaránt –, mert állítása szerint abban bízik, hogy képviselőtársai, „felismerve a politikai válság mélységét, a jelenlegi helyzetben az intézmény és az ország iránti felelősségük tudatában” hozzák meg a döntésüket, és nem részérdekek alapján. A pártok eddig megismert reakciói alapján csekély esély van arra, hogy az LMP jelöltje mögé sorakozzanak fel.
A kormánypártok asztalán több név is van (az Index elsőként írta meg, hogy kik jöhetnek szóba), akik közül kiválaszthatják, hogy ki követi Novák Katalint az államfői poszton a Sándor-palotában. Az már biztos, hogy a kormány és a Fidesz nem támogatja a közvetlen államfőválasztást.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádióban a közvetlen államfőválasztás témájában azt mondta, abba a „játékba” furcsa lenne belemenni, hogy „amikor a baloldal kormányoz, ők választják az elnököt, amikor nem, akkor meg válassza a nép”. A kormánypárti politikus szerint akkor lenne hiteles ez a követelés, ha eszükbe jutott volna akkor is, amikor ők adták a parlamenti többséget.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az Indexnek azt mondta, hogy Kocsis Máté vagy nincs tisztában minden információval, ami a rendszerváltás óta történt Magyarországon, vagy tudatosan vezeti félre a közvéleményt. „Mind a kettő nagy baj” – tette hozzá a szocialista politikus.
Lapunknak felidézte, hogy
az MSZP 1989 óta közvetlen államfőválasztást javasol, 1990-ben az MSZP kezdeményezésére népszavazást tartottak a kérdésben, 1995-ben pedig a Horn-kormány idején az Igazságügyi Minisztériumban dolgozták ki és javasolták a közvetlen elnökválasztás koncepcióját.
2004-ben Medgyessy Péter miniszterelnök javasolta, hogy az európai parlamenti választással egy időben lehetne népszavazást tartani a kisebb parlamentről és közvetlen államfőválasztásról (ez akkor leginkább a SZDSZ miatt vérzett el, de a Fidesz sem támogatta, pontosabban sem akkor, sem előtte, és utána sem). Az MSZP most ismét kezdeményezi a közvetlen államfőválasztást, és ezért nyújtott be Alaptörvény-módosítást a parlamentnek.
Kunhalmi Ágnes a korábbiakban többször is orbáni autoriter rendszerről beszélt, hasonlóan a párbeszédes Szabó Tímeához, aki pártállami diktatúrát emlegetett. Nemrégiben Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában világossá tette: pártja „illegitimnek” tekinti a jelenlegi parlamentet az államfőválasztás ügyében.
A kérdésünkre válaszolva, nincs-e ez ellentmondásban azzal, hogy az ellenzéki pártok Alaptörvény-módosítást kezdeményeznek a parlamentben a közvetlen államfőválasztás ügyében, Kunhalmi Ágnes lapunknak kifejtette: ennek az autoriter rendszernek az a sajátossága, hogy minden ilyen típusú kezdeményezést az ellenzék csak alternatívafelmutatásra használhat fel, hiszen a parlamenti és egyben kormánypárti többség jelenleg mást nem tesz lehetővé. Hangsúlyozta azonban, hogy
egy ilyen autoriter rendszerben, mint az orbáni, a nagymértékben korlátozott nyilvánosságnak van még némi ereje.
Kunhalmi Ágnes azt is mondta, nem tartja szerencsés érvelésnek a parlament illegitimitásáról beszélni, hiszen az ellenzéki politikusok is az Országgyűlésben ülnek, de szerinte az államfőjelölés és választás jelenlegi folyamatában már erkölcsileg, illetve politikailag is illegitimmé vált.
Azzal, hogy a Fidesz pártkatonákat ültet a Sándor-palotába, folyamatosan degradálja a legfőbb közjogi méltóság intézményét
– jelentette ki az MSZP társelnöke.
Arról is beszélt, hogy egy közös köztársaságielnök-jelölt a demokratikus ellenzéki pártok részéről egy erőt, a társadalomnak alternatívát mutató lehetőség lehetett volna, de a DK és a Momentum ezt elvetette. Kunhalmi Ágnes rámutatott, egyedül egyetlen frakció sem tud hivatalosan jelöltet állítani az ellenzéki oldalon, mert nincs meg hozzá a szükséges negyven képviselői aláírás. Éppen ezért a társelnök szerint nem is érdemes belemenni elnökjelölti castingba, mert csak komolytalanná teheti az ellenzéki követeléseket.
Mindenkinek szíve joga jelölni, de egy nagyon stabil, erőszakos Fidesszel szemben egy egységes alternatívát kellett volna felmutatnia az ellenzéknek
– vélekedett Kunhalmi Ágnes.
Az MSZP egyébként jelenleg is több kérdésben összefogáspárti; még januárban jelentették be, hogy március 15-ig százezer támogató aláírását szeretnék összegyűjteni az ellenzéki pártok közös európai parlamenti és önkormányzati indulása mellett. A szocialisták azt is javasolták, hogy a demokratikus ellenzéki pártok közösen ünnepeljék március 15-ét.
Kocsis Máté kijelentéseire reagálva Arató Gergely országgyűlési képviselő, a DK kormányprogramért felelős árnyékminisztere az Indexnek azt mondta: a 2010-es kormányváltás előtt senkinek eszébe nem jutott volna, hogy a Parlament olyan államfőt válasszon, mint amilyen Schmitt Pál volt a rendkívül problémás doktori disszertációjával, vagy olyat, aki pedofilok mentegetőjének ad kegyelmet. A DK árnyékminisztere azt is hozzátette, hogy
a 2010 előtti Országgyűlésben az államfőválasztás még valóban egy nyitott választás volt, de azóta Orbán Viktor egy személyben jelöli ki a köztársasági elnököt.
Arató Gergely szerint éppen a 2010 óta kiépült fideszes pártállam miatt kellenek erősebb garanciák arra, hogy a köztársasági elnök valóban a nemzet egységét képviselje, és valóban erkölcsileg is olyan személy legyen, aki nem párt-, hanem a nemzeti érdekeket képviseli. Arról, hogy Gyurcsány Ferenc „illegitimnek” nevezte a jelenlegi parlamentet államfőválasztás ügyében, a DK árnyékminisztere azt mondta, pártja nem véletlenül nem Alaptörvény-módosítást kezdeményezett, ugyanis az Alaptörvényt se tekintik legitimnek, mert azt „nem legitim módon fogadták el”. A DK azonban benyújtott egy országgyűlési határozatot, amelynek teljesítéséhez többek között Alaptörvény-módosítás is kell.
Ez a parlament jelen formájában egy dolgot tehet, azt, hogy minél több hatalmat visszaad a népnek. Mivel ez a parlament nem legitim, ezért kezdeményezzük azt, hogy a parlament adja vissza az államfőválasztás kérdésében a döntés lehetőségét a népnek
– hangsúlyozta lapunknak Arató Gergely.
A kérdésre, hogy egy ilyen kezdeményezéssel mit lehet elérni a jelenlegi parlamenti és belpolitikai keretek között, Arató Gergely azt válaszolta: a Fidesz szép szóra soha nem mond le a hatalmának egyetlen darabkájáról sem, de a kellően erős társadalmi tiltakozás erre rákényszerítheti.
„Novák Katalint és Varga Juditot sem akarták lemondatni, mégis rákényszerültek, mert olyan erős volt az ellenállás és a tiltakozás” – jelentette ki a DK árnyékminisztere, majd megjegyezte, hogy pártja ezért is indított a közvetlen államfőválasztásért aláírásgyűjtést, amit eddig már több tízezren támogattak (a párt legutóbbi tájékoztatása szerint már több mint ötvenezren).
Az utcákon és az online térben is azért gyűjtjük az aláírásokat, és azért szervezünk más pártokkal együtt február 25-re egy nagy tüntetést, mert azt gondoljuk, ilyen eszközökkel rá lehet kényszeríteni a Fideszt arra, hogy végrehajtsa a szükséges változásokat
– fogalmazott Arató Gergely.
A DK árnyékminiszterét megkérdeztük arról is, pártja mit szól Kaltenbach Jenő és Hack Péter jelöléséhez.
Kaltenbach Jenőnek nagy tisztelője vagyok, és Hack Pétert is tisztelem, de teljesen egyértelmű a Demokratikus Koalíció álláspontja: ebben a parlamentben semmiképpen nem szabad új köztársasági elnököt választani, és ebben semmilyen módon nem fogunk részt venni
– szögezte le Arató Gergely.
Szabó Tímea, a Párbeszéd – Zöldek ügyvezető társelnöke a lapunknak küldött válaszában azt írta: csak a Fidesz kormányzása idején fordult elő, hogy két köztársasági elnök is morálisan méltatlanná vált a legmagasabb közjogi funkció betöltésére, és a teljes magyar társadalom felháborodásától övezve lemondani kényszerült.
Az ellenzéki politikus szerint erre a válságra azért került sor, mert Orbán Viktor semmilyen személyes autonómiával nem rendelkező bábokat ültet a köztársasági elnöki székbe.
A miniszterelnök és a fideszes kétharmad tehát alkalmatlanná és méltatlanná vált erre a feladatra, így a választást oda kell adni az emberek kezébe. Ez korábban azért nem merült fel, mert sem Göncz Árpád, sem Mádl Ferenc, sem Sólyom László nem süllyesztette az országot ilyen mély morális fertőbe, erre egyedül Orbán Viktor és a Fidesz volt most képes
– közölte Szabó Tímea.
Válaszában azt is kifejtette, az ellenzéki pártok nem azért nyújtanak be javaslatokat, mert azt gondolják, hogy a fideszes többség hirtelen a fejéhez csap, és elkezdi támogatni az ellenzék követeléseit.
„Azért veszünk részt a parlamenti munkában, hogy felhívjuk a választók figyelmét arra: igenis van működőképes, demokratikus alternatíva, lehet tisztességesen, átlátható módon kormányozni vagy éppen vissza lehet adni az emberek kezébe bizonyos döntéseket, mint például a köztársasági elnök megválasztását. Valódi nyomást a kormányra jelenleg a nyilvánosságon keresztül lehet gyakorolni. A parlamenti javaslatainkkal és egyéb lépéseinkkel is ezt célozzuk, és voltak már ebben sikereink, például az Óbudai-sziget megmentése Tiborczék luxuslakóparkos terveitől és háromezer fa kivágásától” – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki hozzátette: az Alaptörvény módosítása a közvetlen választás érdekében csak az egyik eszköz arra, hogy a kormányt lépésre kényszerítsék.
Szabó Tímea azt is megjegyezte, nem a parlamenten belül fogják lerombolni a rendszert – „amely már magától is recseg-ropog” –, de fontos feladata az ellenzéknek, hogy a népharagot úgymond bevigyék a parlament falai közé, és hangot adjanak a társadalom jogos felháborodásának.
Ott is rá kell világítani arra, hogy Orbán Viktor még a legmagasabb közjogi funkciót is korrumpálja, feudális hűbérnek tekinti, és lehúzza a kijárós, »kéz kezet most«, urambátyám mutyizás világába
– válaszoltak lapunknak a Párbeszéd – Zöldek ügyvezető társelnöke, aki szerint ennek csak egy nagyobb demokratikus legitimációval, személyes integritással rendelkező államfő szabhat gátat, függetlenül az ideológiai alapállásától.
A legutóbbi, február 16-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Index kérdésére válaszolva azt mondta: van egy világos alkotmányos rend 1990 óta, ennek megfelelően választották eddig is a köztársasági elnököt, szerinte a baloldalnak akkor van gondja ezzel, ha nem ők vannak többségben az Országgyűlésben. „Ez elég álszent” – jegyezte meg a miniszter, majd újabb kérdésünkre azt is kijelentette: „biztos, hogy nem fog változni” az államfőválasztás módja.
Hack Péter jogtudós, az LMP államfőjelöltje interjút adott az Indexnek, és többek között azt mondta, nem lenne olyan biztos az ellenzék helyében abban, hogy ők jönnének ki jobban a közvetlen államfőválasztásból. Azt is kifejtette, hogy a közvetlen elnökválasztásnak csak elnöki vagy félelnöki rendszerben van értelme, akkor van érdemi választás.
Ha megnézzük az elnök mai jogköreit, semmit nem tud ígérni a választóknak, alapvetően szimbolikus szerepe van, csak véghelyzetben vannak érdemi feladatai
– jelentette ki Hack Péter.
„A jelenlegi hatáskörök mellett mivel tudnának kampányolni a jelöltek egy közvetlen elnökválasztáson? Hogy melyikük tudja szebben átadni a kitüntetéseket, vagy tud ügyesebben vonulni a díszsorfal előtt? Ha egy elnökjelölt például azt mondja, hogy a családok ügyét fogja képviselni, megoldja a lakhatási kérdést, csökkenti az inflációt, vagy segíti a gyerekek helyzetét, akkor fel kell tenni a kérdést: hogyan? Terjeszthet be törvényjavaslatokat, viszont egy ilyen parlamentáris rendszerben ezeket leszavazzák a képviselők. Az elnök a pozíciójából fakadóan odaállhat ügyek mellé, de érdemi változást nem tud keresztülvinni a törvényhozáson. Politikai értelemben az elnöknek egyetlen releváns döntési lehetősége van: szoros választási eredmény esetén eldönti, hogy kinek ad kormányalakítási megbízást” – fogalmazott a jogtudós, aki egyébként úgy gondolja, hogy a közvetlen választás végső soron nem egységet, hanem győzteseket és veszteseket teremt.
(Borítókép: Orbán Viktor 2021. szeptember 20-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)