Ahogy arról beszámoltunk, február 21-én kezdődött a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának kétnapos kihelyezett frakcióülése Balatonalmádiban, ahol megtárgyalták azt is, hogy kit jelölnek köztársasági elnöknek. 

A frakcióülés utáni sajtótájékoztatón Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be, hogy Sulyok Tamást jelölik a kormánypártok államfőnek, aki a kegyelmi botrány miatt lemondott Novák Katalint követheti az államfői székben.

Kocsis Máté továbbá azt is bejelentette, hogy február 26-án dönt a Magyar Országgyűlés az új köztársasági elnökről, és ha Sulyok Tamást megválasztják, akkor március 5-étől már köztársasági elnök lehet, mivel az Alaptörvény 11. cikk (6) bekezdés szerint „a megválasztott köztársasági elnök a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba” – szúrta ki a hvg.hu.

Sulyok Tamást az Országgyűlés 2016 novemberében választotta az Alkotmánybíróság elnökévé. Államfőnek való jelölésével – elnökhelyettes hiányában – megválasztott vezető nélkül marad az Alkotmánybíróság, ezért az elnöki hatásköröket a testület korelnöke gyakorolja.

Ez azt jelenti, hogy az új elnök megválasztásáig a 76 éves Salamon László hívja össze és vezeti a grémium teljes üléseit, határozza meg a napirendet, illetve jelöli ki az új ügyek előadó alkotmánybíróit is. Az Index értesülése szerint az alkotmánybírósági elnökségre id. Lomnici Zoltán a legesélyesebb.

Az Alkotmánybíróság honlapján eddig még nem közölték, hogy Sulyok Tamás lemondott volna az elnökségéről és alkotmánybírói tisztségéről, ugyanakkor ennek hétfőig meg kell történnie. Arról, hogy miképp reagáltak Sulyok Tamás jelöltségére az ellenzéki pártok, ebben a cikkben írtunk részletesebben.