Egy podcastműsorban adott interjút Orbán Balázs a WSJ főszerkesztőjének, Gerry Bakernek. A műsor felvezetésében Baker azt mondta, a politikai baloldal és az európai és amerikai hatalom számára Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz veszélyt jelent a demokráciára. Orbán Viktor arra használta fel választási győzelmeit, hogy megszilárdítsa pártja hatalmát az igazságszolgáltatásban, a médiában és másutt.

Sok konzervatív számára azonban hős, aki ellenáll az Európai Unió bevándorlással kapcsolatos nyitott határpolitikájának, agresszívan családbarát intézkedéseket hoz, és arra törekszik, hogy a hagyományos keresztény értékek újra elfoglalják helyüket a nyugati identitásban. És egy európai vezetőhöz képest szokatlan módon nagy rajongója Donald Trumpnak

– fogalmazott Baker, aki hozzátette, hogy Trump szintén kedveli Orbánt. Úgy fogalmazott, ő az egyetlen nyugati vezető, aki kezet fogott Putyinnal Oroszország ukrajnai inváziója óta, ellenzi a Kijevnek nyújtott uniós támogatást, és több mint egy évig húzta az időt Svédország NATO-felvételének jóváhagyásával, míg végül a magyar parlament végül csak ezen a héten járult hozzá a szövetség bővítéséhez. A műsorvezetőnek határozottan sok kérdése akadt a felsoroltakkal kapcsolatban, melyhez Orbán Balázst hívta segítségül, miután tisztázta, a politikai igazgató nem rokona a miniszterelnöknek.

Orbán Balázs az interjúban elmondta:

• Svédország NATO-csatlakozásának kérdése alapos megfontolást igényelt, majd kitért rá, hogy nem volt felhőtlen a viszony a két ország között. „A svéd liberális politikai elit folyamatosan támadta Magyarországot sok területen: demokrácia, jogállamiság, ilyesmi” – sorolta. Hozzátette, már a kezdetektől fogva támogatták az ország csatlakozását a NATO-hoz, és beszélt az újonnan megkötött szerződésekről is.
• A politikai igazgató kifejtette: „sokszor volt katonai konfliktus Svédország és Oroszország között, és ez egy komoly elkötelezettség magyar részről, hogy készek vagyunk egymást megvédeni, és készek vagyunk támogatni a balti államokat és a skandináv országokat.” Elmondta, sokan jelentéktelen országként tekintenek Magyarországra, akinek csak alá kell írni, amit eléje raknak, de hangsúlyozta, Magyarország szuverén külpolitikát folytat, és komolyan veszi a döntéseket.
• A magyar kormány szerint a NATO és Oroszország nem áll háborúban egymással – mondta, kiemelve, hogy ennek így is kell maradnia. „A NATO sokkal erősebb Oroszországnál. A magyar érdek is nyilvánvaló. Kell egy ország, egy ütközőzóna vagy valami Magyarország és Oroszország között” – vélekedett.
• A magyar álláspont összetett, de nem bonyolult – vélekedett Orbán Balázs, aki kiemelte, a kormány szerint a NATO-nak pozitív szerepet kell játszania Európa biztonságában. „Tehát nem úgy működik, hogy csak az Egyesült Államok garantálja az európai országok biztonságát. Az európai országoknak is ki kell venniük ebből a részüket.”
• Az ukrajnai háború ellentétes az európai országok és Magyarország érdekeivel. Erre nincs katonai megoldás – hangsúlyozta. „Vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz, amilyen gyorsan csak lehet.”
• Elmondta, Magyarország naponta több ezer menekültet fogad be. „Az európai gazdaság hanyatlik, a versenyképességünk csökken, az áramárak az egekbe szöknek, az emberek szenvednek nemcsak Ukrajnában, hanem az egész régióban. A gazdák minden egyes közép-európai országban tiltakoznak. Ez tehát rövid távon igazi kihívás számunkra” – vélekedett.
• „Mi az első pillanattól kezdve azt mondjuk, hogy ez egy indokolatlan támadás Ukrajna ellen, ez a nemzetközi joggal ellentétes” – mondta. Humanitárius területen, gazdaságilag, energetikai szuverenitás szempontjából is támogatjuk Ukrajnát. Fegyvereket azonban nem küldünk. „Az ukrán hadsereg sajnos most nagyon rossz állapotban van, és a rá nehezedő nyomás egyre nő.”
• Orbán Balázs úgy látja, a tárgyalásokat még nem akarják elkezdeni, de „minél hamarabb elkezdjük, annál jobb lesz mindenkinek”. „Nem tudok semmit Putyin szándékáról vagy Putyin stratégiájáról, vagy arról, hogy hajlandó-e leülni, de azt látom, hogy a nyugati vezetők között sincs egyetértés ebben, ahogy az Európai Tanácsban és az Egyesült Államokban sem” – fogalmazott.
• „Magyarország nem a demokráciára, hanem a liberális politikára jelent veszélyt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormány azon dolgozik, hogy „a liberális progresszív nyugati kormányok nemzeti konzervatív alternatíváját építse ki”. Szerinte az összes társadalmi és gazdasági tényező azt mutatja, hogy ez sikeresen működik. „Magyarországon ez a konzervatív kormány már régóta hatalmon van, és a magyar emberek nagy többsége támogatja. Tehát a Magyarországgal szembeni vádak nemcsak hamisak, hanem ebben az értelemben antidemokratikusak is” – vélekedett.
• A Magyarország ellen indított uniós eljárások szerinte a politikai boszorkányüldözés részei, amelyeknek semmi közük nincs a jogállamisághoz. Szerinte azok, akik követik a politikát, mind látják, hogy ez az uniós szerződésekkel való visszaélés.
• Az interjúban szóba került még a migráció és a katonai fejlesztések, majd a szabad sajtó kérdése. Ezzel kapcsolatban elmondta, „a szabad sajtó azt jelenti, hogy nagyon sokféle véleményt lehet találni, nagyon különböző véleményeket, nagyon különböző oldalakon. És ez az, ami Magyarországon megvan. És ez az, amit sok konzervatív kritizál, hogy a nyugati társadalmakban ez már nem így van”. Szerinte a magyar sajtó szabadabb, mint a nyugati.
• Elmondta, a világrend pedig változik, és – véleménye szerint – csak azok az országok lehetnek sikeresek ebben a környezetben, amelyek szuverén, független és látható stratégiával állnak elő.

Orbán Balázs végezetül kijelentette, „mi, magyarok, nem akarunk egy kínai típusú politikai rendszerben, vagy egy orosz típusú politikai rendszerben élni, de nem is akarjuk a mi rendszerünket népszerűsíteni. Tehát mi csak a saját utunkat akarjuk megtalálni a túléléshez”.