A parlament tavaszi ülésszakán fogják megvitatni azt a javaslatcsomagot, amely húsz ponton módosítaná a gyermekvédelmi törvényt. A Gyermekjogi Civil Koalíció 12 pontban vázolta fel a rendszer jobb működéséhez szükséges legégetőbb reformokat. A Tűzcsiholó Egyesület budapesti konferenciáján szakemberek részvételével vitatta meg, hol lenne szükséges mielőbb beavatkozni a családjukból kiemelt, traumatizált gyerekek biztonságának érdekében.
„Heves megyében halálra éheztettek szülei egy gyermeket, Békés megyében egy nevelő szexuálisan bántalmazott két kamasz fiút, Hajdú-Bihar vármegyében egy nevelőszülő egy kétéves kisgyermeket a szófogadatlansága miatt halálra vert. Hogy jutottunk el idáig, biztosan változtatnunk kell” – vetette fel előadása kezdetén a száznál is több gyermek számára csak Anyácskának nevezett Illésné Áncsán Aranka, a 26 évig a tiszadobi gyermekotthonban dolgozó, majd azt igazgató Tűzcsiholó Egyesület alapítvány vezetője. Pályájára visszaemlékezve elmondta, hogy 18 éves volt, mikor a tatabányai gyermekotthonban még képesítés nélküli nevelőként dolgozott, akkor csak a fehér köpeny különböztette meg a bent lakó lányoktól. Azalatt a néhány hónap alatt nem sikerült kiismernie magát a rendszeren, miután elvégezte a főiskolát, rájött hogy a gyermekvédelmi létesítmények eltérő rendelkezések kusza halmaza alapján, intézményenként eltérő belső szabályzatok szerint működnek.
Az 1997-es gyermekvédelmi törvény ezen változtatott, előtérbe került a gyermek saját családjában történő megtartása, és kisebb lakásotthonok jöttek létre. „Végre meg tudtuk tanítani a gyermekeket arra, hogy egy rántottát hogyan kell megfőzni” – sorolta Illésné Áncsán Aranka, aki úgy véli, azóta egy gyermekvédelmi hullámvasúton ülünk. „Akkor száz ember közül választhattuk ki, hogy kit tudunk felvenni arra a két helyre, ma pedig alig vannak jelentkezők” – jegyezte meg az Indexnek. Egy több éve a gyermekvédelemben dolgozó szakember arról számolt be, hogy nettó 320 ezer forintot kap jelenleg, amit hétvégenként vendéglátásból egészít ki, hogy el tudja tartani a családját.
Katonáné dr. Pehr Erika gyermekjogi szakértő, maga is részt vett az 1997-es magyarországi gyermekvédelmi törvény megalkotásában. Elmondta, hogy a jogszabály megalkotásának idején nem titkolt céljuk volt a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek anyagi megbecsülése is.
Most a rendszer egyik legnagyobb problémájának a szakemberhiányt nevezték meg. Szlankó Viola, az Unicef Magyarország gyermekvédelmi igazgatója ismertette: ma 23 ezer gyermek és fiatal él gyermekvédelmi szakellátásban, 70 százalékuk nevelőszülőknél, 30 százalékuk gyermek- vagy lakásotthonokban. „A családjukból kiemelt 12 év alatti gyermekeket nevelőszülőknél kell elhelyezni, de férőhelyhiány miatt sokszor távol, akár 50-100 kilométerre kerülnek vér szerinti családjuktól” – fogalmazott, hozzátéve: az, hogy 1500–2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből rossz helyzetet eredményez, főként a speciális szükségletű gyermekek számára.
Pszichológusból, fejlesztőpedagógusból és gyógypedagógusokból van az elvárthoz képest a legalacsonyabb létszám, de egy gyámhoz 30 gyermek tartozik, gyermekjogi képviselőből pedig összesen 16 van az országban. Szlankó Viola megemlítette, hogy bár a rendszer alulfinanszírozott, de Magyarország a GDP 2 százalékát fordítja gyerekekre és családokra, miközben az EU-s átlag 2,5 százalék. Rámutatott: a problémát ugyanakkor fokozza, hogy egyre több gyermek kerül az ellátórendszerbe, amely eddig is férőhelyhiánnyal küzdött. Szlankó Viola azt is kiemelte, hogy erősíteni kell a gyermekek jogtudatosságát, valamint hozzáférhető online-offline panasztételi mechanizmust kell kidolgozni.
Jelenleg 6 ezer nevelőszülő van az országban, Illésné Áncsán Aranka úgy véli, ez nem lesz elég, mivel ehhez a pályához különleges képességek szükségesek. „Olyan gyerekek kerülnek hozzájuk, akiket bántalmaztak, fizikálisan, szexuálisan, krízisbe került családokból lettek kiemelve. Az ilyen terhekkel a nevelőjüknek is nehéz megbirkózni” – mondta. Úgy véli, ezért is
fontos lenne egy kompetenciamérés a gyermekekkel foglalkozó szakembereknél.
A szakellátás minden szintjén gyermekeknek és nevelőknek egyaránt intenzívebb mentális támogatásra lenne szüksége a traumákkal való megküzdéshez.
Katonáné dr. Pehr Erika megjegyezte: a kormány most elrendelt egy azonnali hatósági ellenőrzést több száz intézményben a igazgatók pszichológiai alkalmasságának szűrésére. A közoktatási, rendvédelmi területen ezek a vizsgálati módszerek adottak – a kormány kijelentése szerint. A Tűzcsiholó Egyesület elnöke úgy véli, mindenki alkalmasságát mérni kellene, aki munkája során gyermekekkel kerül kapcsolatba, a traumatizált gyermekek ellátásához pedig kiegészítő képzésre lenne szükség, az örökbefogadóknál is. Sokan ugyanis nem tudnak megbirkózni a váratlan helyzetekkel. Van, hogy így kerül vissza állami gondoskodás alá egy gyermek. Azonban az utóbbi évek pozitívumaként említették meg, hogy 13 év alatt 2022-re 3016-ra, azaz duplájára nőtt az örökbefogadásra alkalmas szülők száma, az erre váró gyermekek száma pedig 10 százalékkal, 1741-re csökkent. „Az elmúlt időszakban az örökbefogadás gyorsabb lett, már nem kell évekig várni, mire a gyerekek szülőhöz kerülnek” – fűzte hozzá Illésné Áncsán Aranka.
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a legnagyobb eredmény az, ha meg tudják akadályozni, hogy kiemeljék a gyermeket saját családjukból. A Tűzcsiholó Egyesület számos programmal próbálja ezt a törekvést megvalósítani, például tájékoztatják őket az adósságcsapdákról és azok elkerüléséről, illetve közös tevékenységekkel, színházlátogatások, kirándulások szervezésével próbálják a családi kohéziót erősíteni.
Szilvási Léna az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szerint jelenleg kevés az állami normatíva, így annyi nevelőszülővel kell számolni a rendszerben, amennyi van, a többség erőn felül vállalja ezt a hivatást. A gyermekek 80 százaléka szakellátásban nő fel, a gyerekek életében az időfaktor más, mint a felnőtteknél, náluk már a 30 napos érzelmi bizonytalanság is életre szóló sérülést okoz. Leszögezte: éppen ezért nem szabadna, hogy egy évnél több időt töltsön el a gyermek állami gondozásban. „Az a szülő pedig nem tud jó szülő lenni, akinek azon kell gondolkoznia, hogy következő hónapban lesz-e hol laknia. A gyermekvédelmi szakemberek szakmai támogatást tudnak nyújtani, azonban állami támogatás tudja biztosítani az ehhez szükséges anyagi feltételeket”– fogalmazott. Hozzátette:
az országban zajló közhangulat lecsorog az iskolákba, a gyerekekhez és a gyermekvédelemhez. A társadalmi frusztrációt a kisgyermekek is megérzik, és fejlődni csak biztonságos légkörben lehet.
Katonáné dr. Pehr Erika úgy véli, a több felszólaló szervezetet is tömörítő Gyermekjogi Civil Koalíció felhangosította a gyermekvédelem hangját, ennek egy része visszaköszön abban a országgyűlési javaslatban, amit most az Országgyűlés elé terjesztettek.
Novák Krisztina, a Belügyminisztérium integrált jogvédelmi szolgálatának főigazgatója ígéretet tett arra, hogy a konferencián elhangzottakat a kormány elé fogja tárni. Arra is kitért, továbbra is dolgoznak azon, hogy a gyermekeket tájékoztassák jogaikról, ahogy a közoktatási rendszerben több mint 4500 intézménybe helyeztek ki gyermekjogi képviselőkkel együtt megalkotott üzeneteket az online tér veszélyeiről, és hogy a gyerekek hova fordulhatnak, ha bármi visszaélést észlelnek.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)