Két hónap múlva önkormányzati és európai parlamenti választások lesznek, de két hónap alatt úgy felbolydult a magyar politika, ahogy arra senki nem számított még idén év elején. A kegyelmi botrányba belebukott a köztársasági elnök és a volt igazságügyi miniszter, akinek exférje hadat üzent a kormánynak, de az ellenzéki térfél hagyományos szereplőinek is feladta a leckét.
Nehéz szülés volt: a 2022-es sikertelenül végződő ellenzéki összefogástól a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd – Zöldek eljutottak az új összefogásig a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásokhoz közeledve. A három párt más-más szempontból, de racionális döntést hozott. Az MSZP már hónapok óta az első és legaktívabb kezdeményezője volt a közös munkának. Bár a tárgyalások egy ideje folyamatban voltak, a bejelentést nem lehet függetleníteni Magyar Péter felbukkanásától, noha az új összefogásban résztvevők azt állítják, hogy a döntésüknek nincs köze hozzá.
Március végén jelentette be Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke, európai parlamenti képviselője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke és Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd – Zöldek elnökségi tagja, hogy
A bejelentésről készült felvételek alapján talán Kunhalmi Ágnes öröme a legőszintébb, nem csoda, hiszen az MSZP kommunikációjának fókuszában hónapok óta a közös ellenzéki indulás áll. Az, hogy ez végül megszületett egyfajta zöld-szociáldemokrata szövetségként, mindenképpen siker és győzelem az MSZP-nek.
Ők voltak a szószólói annak, hogy legyen közös lista az európai parlamenti választáson; az összefogás érdekében országjárásba kezdtek és támogató aláírásokat is gyűjtöttek. Egy évvel ezelőtt egy márciusi háttérbeszélgetésen Kunhalmi Ágnes kijelentette, hogy 2024 nélkül nincs 2026. Vagyis, ha az ellenzék elveszíti a 2024-es önkormányzati választásokat, és visszaszorul a településeken, akkor 2026-ban esélyük sem lesz Orbán Viktorral szemben.
Tavaly októberben az Indexnek azt is mondta, ha Orbán Viktor „ripityára veri” az ellenzéket az EP-választáson, az nemcsak az európai politikára lesz hatással, hanem 2026-ra is. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy számol az önálló indulással, de rossz döntésnek tartaná, ha az ellenzék nem fogna össze, mert azzal csak a Fideszt erősítenék tovább.
Egy új együttműködés megszüntetné Orbán teljhatalmát. Az új együttműködés azt jelenti, hogy két választás között is együtt építkezünk, és együtt is indulunk, nem csak az országgyűlési választásokra állunk össze
– fejtette ki az MSZP társelnöke hónapokkal ezelőtt. Minden bizonnyal a szocialista pártnál az is szempont lehetett az újabb összefogás mellett, hogy a közvélemény-kutatások eredményei aligha szolgálhattak számukra megnyugvással. Az 5 százalékos támogatottság elérése és az európai parlamenti választáson való egy mandátum megszerzése is nagy kihívás elé állította az MSZP-t.
Önkormányzati kérdésekben ugyan már születtek részmegállapodások a DK, az MSZP és a Párbeszéd között, de egészen mostanáig úgy tűnt, hogy a közös európai parlamenti listából nem lesz semmi sem. Tavaly decemberben az MSZP is bemutatta a saját EP-listáját, és Tüttő Kata főpolgármester-helyettest nevezte meg listavezetőnek.
Azóta sok minden történt: a kegyelmi botrány atombomba-robbanással ért fel a kormány és a kormánypártok számára, Novák Katalin köztársasági elnök lemondásra kényszerült és Varga Judit volt igazságügyi miniszter, a Fidesz–KDNP leendő EP-listavezetője is bejelentette, hogy távozik a közéletből. Ezzel egy időben megjelent a politika színpadán Varga Judit exférje, Magyar Péter, aki meglehetősen határozott és jó kommunikációs készségről tett tanúbizonyságot. Erős kijelentései, a kormányzatot ért bírálatai és vádjai (amelyekre csak ráerősített az általa megjelentetett hangfelvétel), lendületes fellépése a semmiből jött pálfordulása ellenére is gyors népszerűséget hozott számára az ellenzéki szavazók körében. Ez az eddig továbbra is csak one man show-nak látszó messianisztikus jegyeket viselő politikai jelenség úgy tűnik, hogy megváltoztatja az ellenzéki pártpolitikai viszonyokat.
Az még kérdés, sikerül-e neki és milyen csapattal áll fel, de Magyar Péternek deklarált célja, hogy új politikai közösséget építsen, majd párttá alakuljon (vagy pártot szerezzen hozzá), és elinduljon az európai parlamenti választáson. Ez pedig átrajzolhatja a hagyományos ellenzéki pártok támogatottságát és esélyeit is.
Nemrégiben egy háttérbeszélgetésen Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke kérdésre válaszolva azt állította, hogy nem Magyar Péter felbukkanása miatt jött létre a hárompárti új összefogás. Azt mondta, a tárgyalásokat már Varga Judit exférjének politikai színpadra lépése előtt elkezdték, de azt elismerte, hogy egy új párt létrejötte tovább növelheti az egyébként is látható dezintegrációt.
Abból a szempontból nincs miért aggódnia a DK-nak Magyar Pétertől, hogy a legtöbb kutatás szerint a pártnak van a legelkötelezettebb szavazóbázisa az ellenzékben. Ráadásul Magyar már az első interjúiban elhatárolta magát Gyurcsány Ferenctől, márpedig ezt a DK szavazói nem szokták díjazni. Ugyanakkor a DK-nak nem titkolt célja van az ellenzéki térfélen, és ebbe már azért belerondíthat Magyar Péter, ha hosszú távon megtapad a pártpolitikában.
Még az árnyékkormány létrehozásával összefüggésben Gyurcsány Ferenc korábban arról beszélt, hogy a DK lesz az ellenzék közepe, és a párt gravitációs pontként rendezné össze valamilyen módon a hat ellenzéki pártot. Kettőt most maga mellé rendezett, de ha Magyar Péternek pártja lesz, aligha lesz vele könnyű dolga a DK-nak.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az Indexnek azt mondta, hogy a Demokratikus Koalíció beszorult a 15-20 százalék körüli támogatottsági mezőbe, ami nem jelentéktelen, de belátható időn belül nem biztosítja a győzelem reményét.
Láthatunk egy egyre erősebb Kutyapártot, miközben a Momentum külön úton próbál politizálni, és ott van még a Magyar Péter-jelenség is – a DK számára ezek megnehezítik a kampányt. Ha arról szólna a kampány, hogy az Európa-pártiak csapnak össze Orbánékkal, akkor a DK-nak lenne markáns mondanivalója, de az elmúlt időszak és a következő hónapok sem erről szólnak. A DK azt mutathatja, hogy nagyobb pártként is hajlandó volt összefogni a kisebbekkel, ami szavazatbővülést eredményezhet. Az MSZP-nek lehet 3-5 százaléka, a Párbeszéd a nagyvárosokban képes 1-2 százalékra, így a szövetséggel a DK is erősödhet
– fejtette ki az elemző.
A párt magabiztosnak mutatkozik, Dobrev Klára azt írta ki a Facebook-oldalára, hogy
ha Orbán veszít június 9-én, akkor másnap előrehozott országgyűlési választást fogunk követelni. Adjunk igazi tétet az EP-választásoknak!
Az előrehozott országgyűlési választás követelését eddig a leghangosabban a Jobbikból kiszakadt Jakab Péter, a Nép Pártján elnöke követelte. Erre Ungár Péter, az LMP társelnöke is felhívta a figyelmet válaszreakciójában. A Facebook-oldalán továbbá azt írta:
Most ott tartunk, hogy az egyetlen megoldás az összefogás, közös lista kell arányos választási rendszerben is, sőt már 2026-ra is megállapodtak, biztos, ami biztos. És bár önkormányzati és európai parlamenti választást tartunk, de ez csak a látszat, ez természetesen népszavazás Orbán Viktor személyéről. Karácsony Gergely pedig, aki egy éve még azt mondta, hogy pártok felett álló civil jelölt lesz, most a DK új hirdetési kampányának az arca, és azt mondja, hogy az önkormányzati választás egyenesen népszavazás lesz Budapest államformájáról.
Ungár Péter hozzátette, az LMP valóban komolyan gondolja, hogy az ellenzéki politika megújításra szorul.
„Ezt az állítást pedig csak úgy tudjuk hitelesen képviselni, ha ettől az ellenzéktől távolságot tartunk. Mert a politikát nem ez az ellenzék fogja megújítani, hanem hozzájuk képest kell megújítani” – közölte az LMP társelnöke.
Hogy ki mit nyer a hárompárti összefogással? Az MSZP presztízst, időt és mozgásteret, míg a DK lehetőséget arra, hogy egyértelműen szociáldemokrata gravitációs pontként lépjen fel. A Párbeszéd – Zöldek esetében már megszokott stratégia, hogy társutasok egy választáson, minden közvélemény-kutatás szerint alig mérhető a támogatottságuk, az is hibahatáron belül van.
Országos szinten nem indultunk önállóan, helyi választásokon viszont igen. Az a probléma, hogy miközben az összefogást hajtottuk, háttérbe szorítottuk a párt szempontjait, ebből következett, hogy mindig közös listán indultunk. Ez megnehezíti a párt önálló arculatának észlelését, ezzel van dolgunk
– jelentette ki az Indexnek 2022 júliusában Tordai Bence még frissen választott társelnökként. Azt is mondta, hogy a Párbeszéd készen áll az önálló indulásra az európai parlamenti választáson, és erre alkalmassá kell tenni a pártot. A Párbeszéd idén február elején közölte, hogy Tordai távozik a társelnöki pozícióból.
A párt nem tudta érdemben növelni a támogatottságát, az LMP-s (és az ellenzéki vádak szerint kormánypárti) hátszéllel, a főpolgármesteri székért függetlenként – jó eséllyel – induló Vitézy Dávid arra ösztökélhette Karácsony Gergelyt, hogy biztos támogatói bástyát tudjon maga mögött a DK-val. A párt ugyanis nem mindig fogalmazott egyértelműen Karácsony Gergely főpolgármesteri támogatásával kapcsolatban. 2022 februárjában a Partizánnak adott interjúban Gyurcsány Ferenc még azt mondta: nem alapértelmezett, hogy pártja támogatja Karácsony Gergely újraindulását.
Gondolkodni kell, hogy lehet-e jobban vezetni a várost
– fogalmazott a DK pártelnöke, majd hozzátette: lehet, hogy a legjobb megoldás Karácsony Gergely. Aztán pedig azt fejtegette, hogy Karácsony Gergely egy meglehetősen kicsi párt volt elnöke, olyan kicsike párté, amelynek nem lesz meghatározó többsége a következő fővárosi közgyűlésben. Az új hárompárti összefogás most viszont már kellő hátteret és védőernyőt biztosít Karácsony Gergelynek ahhoz, hogy figyelmét teljes egészében a főpolgármesteri kampányra fordíthassa.
Az összefogás vesztese, Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek európai parlamenti listavezetője, aki nem él a lehetőséggel, hogy a közös EP-lista hetedik helyére lépjen vissza, nem mintha a kutatások szerint esélye lett volna a mandátumszerzésre. A pártnak több kérdést is küldtünk a kampánnyal, az EP-programmal kapcsolatban, és afelől is érdeklődtünk, hogy kit ajánlanak a közös EP-lista hetedik helyére.
A hármas szövetség és a pártok belső egyeztetései jelenleg is zajlanak az EP-lista kapcsán, a kérdésben szereplő hely jelöltjéről pedig a Párbeszéd – Zöldek kongresszusa fog határozni. Amint megszületik a döntés, tájékoztatjuk a sajtó munkatársait
– válaszolta az ellenzéki párt az Indexnek.
Fontosnak nevezték, hogy maximalizálni kell a szavazatokat, mert ha folyamatosan azt vizsgálják, ki a legnagyobb kicsi, akkor rengeteg voks vész el.
Jó kampánnyal azonban még lehetnek komoly reményeink
– közölték. Azt is hozzátették, hogy a Párbeszéd – Zöldek „továbbra is a zöld értékek mentén dolgozik, és egy európai, igazságos, zöld átmenet a cél, amelyért az Európai Parlamentben dolgozni szeretnénk”.
Az MSZP-t is kérdeztük; Kunhalmi Ágnes, a párt társelnöke ismét megerősítette, hogy Tüttő Kata lesz a közös EP-lista ötödik helyén. Azt is mondta, hogy készül közös EP-program és természetesen közösen fognak kampányolni. Ő egyébként biztos abban, hogy az ötödik helyről be fog jutni Tüttő Kata az Európai Parlamentbe, sőt Kunhalmi Ágnes szerint hat, de akár hét mandátumot is megnyerhet az összefogásuk.
Magyar Péter felbukkanásával és pártpolitikai ambícióival kapcsolatban úgy vélekedett, hogy
az összefogásuk stabil pártpreferenciával rendelkezik; a tradicionális baloldali szavazóknak sohasem vonzó az, aki egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel is képes lenne kormányozni.
„A baloldaliak nem akarják, hogy egyáltalán a jobboldal kormányozzon, a Fideszt meg látni sem akarjuk” – jelentette ki. Korábban az RTL Híradónak még egyértelműbben fogalmazott Dobrev Klára, amikor azt nyilatkozta, hogy az országnak nem a NER-ből kiugrott Magyar Péterre és alakuló pártjára van szüksége.
Kunhalmi Ágnes most az Indexnek azt mondta, hogy a baloldali szavazóknak olyan politikai struktúrára van igényük, amely nemcsak hogy őrzi és képviseli a szociáldemokrata-zöld értékeket, de képes demokratikus keretek között, korrupciómentesen és szociálisan érzékenyen kormányozni az országot.
A kérdésre, hogy esetleg bővülhet-e még a hárompárti összefogás a Momentummal, Kunhalmi Ágnes azt mondta, részéről megvan a nyitottság. A társelnök azonban nem hiszi, hogy a Momentum belemenne a közös EP-listába. De arra lát esélyt, hogy a közös fővárosi listáról még megegyezés szülessen. Az ellenzéki párt még tavaly novemberben jelezte, hogy támogatják Karácsony Gergely főpolgármesteri újraindulását.
„Óbaloldal” – csupán ennyit reagált a DK, az MSZP és a Párbeszéd együttműködésére a Momentum, amely azonban egyáltalán nincs jó helyzetben. Donáth Anna már kétszer tért vissza, egyszer az aktív pártpolitizáláshoz, aztán a pártelnöki székbe, de sehogy sem sikerült érdemben növelni a támogatottságot. A kutatások előrejelzései szerint továbbra is csak egy európai parlamenti mandátumra számíthat a Momentum, vagyis a listavezető, Donáth Anna juthat képviselői helyhez.
Rossz szájízt hagyhat maga után a pártban, hogy a Momentum európai parlamenti listájának második helyén lévő Cseh Katalin jóval aktívabb az Európai Parlamentben, mint Donáth Anna. A HVG összeállítása (2024. március 28. 13. szám) szerint a magyar európai parlamenti képviselők közül a felszólalások számában Cseh Katalin a harmadik helyen szerepel, illetve „több jelentést terjesztett be előadóként és több állásfoglalásra irányuló indítványt nyújtott be, mint az összes magyar képviselő együttvéve”.
Donáth Anna számai ettől jelentősen elmaradnak, igaz, az állásfoglalásra irányuló indítványok tekintetében a második helyen áll a magyar európai parlamenti képviselők között. Pártelnökként azonban mintha eltűnt volna a napi politika térképéről. Míg a kegyelmi botrány nyújtotta politikai mozgásteret igyekezett kihasználni a párt, és a legaktívabb ellenzéki közegnek „udvarolt”, Magyar Péter felbukkanása óta nem találja hangját a Momentum. Ráadásul Magyar Péter éppen arra a közegre hat, amit a Momentum is megcélzott.
Ha Magyar Péter fel tudja magát építeni, akkor a Kutyapárttól, de még a Momentumtól és az LMP-től is elvehet szavazókat
– állapította meg Závecz Tibor, a Závecz Research társadalomkutató intézet ügyvezető igazgatója a Népszavának adott interjúban. Amikor ezzel az állítással Fekete-Győr Andrást, a Momentum korábbi elnökét szembesítették az ATV-ben, a politikus inkább azt hangsúlyozta, hogy egy pozitív irányú várakozás van benne a Magyar Péter-jelenséggel kapcsolatban.
A legkevésbé valószínű, hogy a Mi Hazánk szavazóbázisára hatással lenne Magyar Péter. A Jobbik egy ideje különutas politikát folytat, mintha meg sem történt volna a 2022-es összefogás, de ettől még nincs jobb helyzetben. Sem Brenner Koloman indítása a főpolgármesteri székért, sem Róna Péter közgazdász EP-listavezetése nem hozott áttörést a párt támogatottságában (a felmérések szerint 5 százalék alatt van a Jobbik).
Az LMP nagy dobása Vitézy Dávid lehet, a párt egy lapra tett fel mindent. Nem állt be egy új összefogásba, önálló, karakteres politikai kommunikációt folytat, és van rá esély, hogy a fővárosi kampány, illetve Vitézy támogatása felhúzhatja a pártot is, noha az eddigi kutatási adatok Vitézynek igen, az LMP-nek egyelőre nem kedveznek.
Ugyan a Kétfarkú Kutya Párt egy kisebb közjáték (lemondás/mégsem lemondás) ellenére professzionális pártpolitikai fordulatot vett, nem világos, hogy a szavazóik a rendszerkritikus magatartás miatt szimpatizálnak velük, vagy a politikai hontalanok demonstratív választása a párt. Ha inkább az utóbbi igaz, akkor nehéz bemérni, hogy a párt támogatottsága hol is áll éppen.
Az egyenletből mindenesetre már nem lehet kivenni Magyar Pétert. De nagy kérdés, hogy meddig és hogyan tudja aktivizálni rajongóit, potenciális támogatóit, illetve lesz-e párt mögötte, és az mire megy, ha elindul egy választáson.
Az ellenzéki pártok berkein belül többnyire az a vélemény, hogy a kegyelmi botrány valóban roncsolta a kormányoldalt, de Magyar Péter megjelenésével a fókusz áthelyeződött, és beszűkült a pártok mozgástere. Miközben a reflektorfény Magyar Péteren van, az ellenzéki pártok kényszerhelyzetben vannak a választások közeledtével, de nem tudnak igazán mit kezdeni azzal az újfajta jelenséggel, amely akár át is rendezheti az ellenzéki térfelet.
Kovács János, a PegaPoll vezető elemzője az ellenzék hozzáállásáról egy hónappal ezelőtt azt mondta az Indexnek, hogy Magyar Péter pártalapítása esetén
a releváns támogatottsági tartományban mozgó ellenzéki pártok pozitív-semleges magatartása negatívra módosulhat, hiszen az ellenzéki versengésbe újabb rivális nevezne be, akinek ráadásul politikai múltja, személyes kapcsolatai okán az ellenzéki elkötelezettségét is kétségbe vonhatnák.
A kormányoldal részéről kármentés zajlik, és leginkább azzal a helyzettel kell megküzdeniük, hogy először nem képesek tematizálni a közéletet, uralni a kampányt. Míg azonban a szavazóbázisukat elbizonytalanította a kegyelmi botrány, a Magyar Péter-jelenségre válaszul összezárnak. És ahonnét elsősorban választókat vihet Magyar Péter, az az ellenzéki térfél. Ezzel pedig több ellenzéki politikus is tisztában van, de hatásos válaszaik még nincsenek, és egyelőre ők is csupán nézői annak, hogy hová tart Magyar Péter, miközben ketyeg az óra a választásokig.
(Borítókép: Magyar Péter 2024. március 26-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)