Az Index kérdésére, hogy hány százalékát adja a Lukoil beszállítása a Molnál felhasznált összmennyiségnek, Gulyás Gergely nem tudta pontosan megmondani, hogy ez mekkora, talán 50 százalékosra tette. Mindez azért volt fontos, mert felmerült, hogy esetleg más keretszerződésekből pótolhatná a Mol a kieső részt. Gulyás szerint ugyanakkor nem mindegy, hogy azokhoz milyen áron jutna hozzá a társaság. A szót ezután átvette az európai ügyekért felelős miniszter.

Bóka János hozzátette, Ukrajnának nemzetközi kötelezettsége, hogy átengedje a most leállított kőolajszállítmányokat az országán. Magyarországnak nem a kőolaj pótlásán kellene törnie a fejét, hanem rámutatnia arra, hogy Kijev megszegi nemzetközi vállalásait, és ezzel hoz kínos helyzetbe több uniós államot.

A magyar kormány álláspontja nem változott, továbbra is elítélik az orosz agressziót Ukrajnában. Ugyanakkor ha csak ezt hangoztatnák, akkor nem valószínű, hogy béke lenne. Gulyás Gergely szerint nem reális egyébként, hogy Oroszország kivonuljon a megszállt területekről, ha csak ezt követelnék, akkor sosem lenne béke. Előbb fegyverszünetre van szükség, majd tárgyalásokra. Béke csak így lesz. 

Az RTL kérdésére, hogy az üzemanyagárakban megjelenik-e a Lukoil-ügy, Gulyás elmondta, szeptemberig vannak források, utána pedig alternatív források után kell nézni, ha nem rendeződne addig a helyzet. Akkor lehet várni, hogy megjelenik az árakban. Addig viszont meg kell oldani, többek között az Európai Bizottság segítségével. Magyarország egyébként képes lenne más országoktól energiát beszerezni, hiszen Szlovénia kivételével minden szomszéd felé van csővezeték.

A kínai hitel jobb, mint az uniós hitel, igaz, nem kamat szempontjából, hanem a felhasználhatóság alapján. Gulyás szerint ugyanis az uniós hitelt erősen megkötik, mire költheti el az állam. Kína ilyet nem tett, így érdemes volt felvenni.

A születések száma a családtámogatási intézkedések ellenére mélyponton van Magyarországon. Vitályos Eszter szerint azonban az eddigi támogatási rendszer nélkül egy Győr városnyi gyermek hiányozna Magyarországon. A születésszám-csökkenés annak is köszönhető, hogy egyre kevesebb a szülőképes nő, és a termékenységi ráta is alacsony.

Éppen ezért bővíteni kell a családtámogatási rendszert. 

Felvetésre, hogy túlzottdeficit-eljárás indul Magyarország ellen, és emiatt októberben egy hiánycsökkentési tervet kell benyújtanunk Brüsszelnek, akkor hogyan tudjuk az amerikai elnökválasztás novemberi dátumához igazítani a magyar költségvetés elfogadását, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az amerikai elnökválasztás olyan mértékben befolyásolja a magyar költségvetést, hogy azt csak novemberben tudják beadni és decemberben elfogadni, de remélhetőleg ez egyszeri gyakorlat lesz.

Gulyás szerint tudják a hiánycélt, ennek leszorítása tervben van, és ha ez sikerül, akkor a túlzottdeficit-eljárásnak semmilyen konkrét hátránya nem lesz Magyarországra nézve.  

Bóka János elmondta, hogy az Európai Bizottság elnökétől már megérkezett Budapestre a biztosi felkérés, amelynek határideje augusztus vége. A biztos személyére kellő időben a kormányfő, Orbán Viktor fog javaslatot tenni.

Egy ukrán lap szerint a Lukoil után a többi orosz olajszállító engedélyét is megvonhatja Kijev – vetette fel egy újságíró –, és ennek nyomán mit tenne a kormány? – hangzott a kérdés. Gulyás Gergely megismételte, hogy Magyarország felkészült mindenféle energiaellátási anomáliára.

Az amerikai nagykövetség közösségimédia-kampányát – amely a még mindig meglévő orosz olajfüggőségre hívta fel a figyelmet – érdemben nem kommentálta a miniszter, mert ez szerinte a mindenről véleményt mondó kormányzó amerikai Demokrata Párt véleménye csak.

Az uniós források lehívásával jól állunk – erősítette meg Gulyás Gergely. Ebből a szempontból kiegyensúlyozott pénzügyi politikának nevezhető, ha máshol, máshonnan is próbál hitelhez jutni. Összességében a kínai hitel és az uniós források esetleges elapadása között nincs összefüggés.

Hogyan lehet elkerülni a 2015-öshöz hasonló migrációs jeleneteket? Gulyás szerint a helyzet az, hogy két miniszternek is mandátumot adott a kormány, hogy az Európai Bizottsággal tárgyaljanak, és legyen egy olyan megállapodás, amely mindkét félnek elfogadható. A bírósági döntés erre szűk mezsgyét hagyott. A miniszter kiemelte: a magyar állampolgárokat a kormány megvédi a migránsoktól, de a németeket és az osztrákokat már nem biztos, hogy meg tudják, de senkire senkit nem szeretnének ráengedni.

Nincs összefüggés az uniós bírság és az augusztustól életbe lépő NAV- és rendőrségi bírságok megemelése között. Gulyás szerint ez utóbbira azért volt szükség, hogy kevesebb áldozat legyen az utakon. Ugyanakkor van olyan adónem, amelynek mértéke kevesebb lenne, ha nem lenne az uniós bírság. Ezt elsősorban külföldiek fizetik be az államkasszába.

Ki dönthet arról, ki kell-e fizetni az uniós bírságot, nem lehet fellebbezni ez ellen? A kérdésre Gulyás Gergely válaszolt: mint elmondta, a bíróság döntése ellen nem áll jogorvoslati lehetőség rendelkezésre. A napi bírságot be tudja szedni az állam úgy, hogy a magyar adófizetők ne érezzék meg, de nem fizetni nem lehet, mert akkor levonják. 

Tesz-e valamit a kormány a ferihegyi leállások, fennakadások ellen? Gulyás ismertette, hogy több mint egy tucat eljárás van folyamatban, többek között a „pofátlan fapados légitársaságok ellen”, döntések még nem születtek. A miniszter reméli, hogy kellő bírságot szab majd ki a fogyasztóvédelem, mert nem elfogadható, hogy 30 perces időablakot adjanak egy kipakolásra, bepakolásra, ez pedig többórás késéseket eredményez. 

Hogy lesz több hazai étel a magyar asztalokon? Gulyás szerint a termelői piacokat kell bővíteni, de már az elmúlt években is jelentős előrelépések történtek az ügyben. 

Az Origo szintén a Patrióták helyzetéről kérdezte Gulyás Gergelyt, hogy amennyiben itthon ilyen történne, indítana-e kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen. Gulyás szerint az EP egy speciális parlament, ott nincs klasszikus kormánypárt és ellenzék, de most kialakulóban van. A tárcavezető szerint figyelmen kívül hagyták a korábbi hagyományokat. 

A Tisza Párt alelnökéről is kérdezték Gulyást. A miniszter szerint Magyar Péter már korábban is rendre ellentmondott a korábbi kijelentéseinek. Gulyás szerint az sem meglepő, hogy a Tisza abba a Néppártba lépett be, amely mindent megtesz, hogy ne kapja meg Magyarország a törvény szerint járó forrásokat. 

A köztévé kérdésére, hogy az uniós vezetés miért nem siet kiállni Budapest és Pozsony mellett, Gulyás Gergely azt mondta, a jelenlegi helyzet a tartalékok magas szintje miatt nem okoz még problémát, de már keresik a megoldását. Ugyanakkor furcsának tartja a brüsszeli késlekedést a magyar és a szlovák kérés kivizsgálására.

Arra a kérdésre, hogy esetleg Kijev egyeztetett előzetesen a lépésről Brüsszellel, a miniszter azt válaszolta, hogy nem tud ilyesmiről, de nem tekinti logikátlannak a felvetést.

Vitályos Eszter beszélt arról, hogy fókuszban volt a családtámogatási programokhoz való hozzáférés lehetősége a mezőgazdasági őstermelők és katások számára. Mint mondta, a cél az, hogy a speciális adózást választók könnyen hozzájussanak a hitelhez, jelenleg ugyanis a hiteligénylés nehézkes, és nem a teljes jövedelmüket veszik figyelembe. A kormány lehetővé tenné, hogy bevételük legalább 50 százalékát vegyék figyelembe a jövőben, valamint azt is, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyból elég lesz 1 év, és nem kell két év.

Bóka miniszter szerint máris vannak eredményei a magyar soros elnökségnek. Az európai védelmi ipari munkacsoportot állandó csoporttá tudta tenni Magyarország a soros elnökség során. Ősszel is hasonló energiával folytatja az elnökség a munkát, november 7-én lesz a következő csúcstalálkozója az Európai Politikai Közösségnek Budapesten, másnap pedig informális európai tanácsülés lesz, amelyen a tervek szerint az új EU-s versenyképességi paktumot is elfogadhatják. 

Ukrajna a társulási megállapodást számos intézkedésével megsértette – ezt már Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter mondta a tájékoztatón. A társulási megállapodás értelmében három nap lenne a tárgyalásra a konzultációról szóló bizottsági döntés után (ez a magyar kormány reményei szerint hamarosan megszületik), ha ez nem vezet eredményre, akkor lehet választott bíróságra vinni az ügyet. Bóka János szerint vizsgálják azt is, hogy Ukrajna döntése sérti-e az uniós energiachartát. 

Gulyás Gergely ezután beszélt az EU Bíróságának migrációs ügyben meghozott ítéletével kapcsolatban. A kormány a lehető leggyorsabban szeretne megállapodni Brüsszellel, de ez nem változtat azon, hogy ez az ítélet vérlázító. A tárcavezető szerint az ítélet indoklása alapján soha nem látott ellenszenvvel találkozhatunk Magyarországgal szemben, miközben hazánk a schengeni határt védi csak. 

Ha Brüsszel a határok megnyitását akarja kierőszakolni, akkor a migránsok százezrei Ausztria és Németország felé fognak megindulni Gulyás szerint. Hozzátette, Magyarország 2 milliárd eurónyi saját forrást fordított eddig a határvédelemre, amiből mindössze egyszázaléknyit állt az unió. Tűrhetetlen, hogy ezenfelül még meg is bírságolnak. 

A kormány üléséről Gulyás Gergely elmondta, hogy ismét szó volt a háborúról és annak következményeiről. Ezúttal arról volt szó, hogy Ukrajna a kőolajszállítás leállításával zsarolja Magyarországot és Szlovákiát. A Mol partnere a Lukoil, amely hozzánk szállít, és nem szerepel egyetlen uniós tiltólistán sem. A Lukoil szlovák kitiltás alá került. Mindez ellentétben van a 2022. nyári uniós döntéssel, amikor Magyarország mentességet kapott az orosz olajimport tilalma alól.

Ha a helyzet nem oldódig meg, üzemanyaghiány is lehet, de pánikra semmi ok, vannak tartalékok, de azok biztonsággal szeptemberig garantálhatók, addig megoldást kell találni. Ukrajnába rajtunk keresztül megy a földgázimportjuk 10 százaléka és az elektromosáram-importjuk 40 százaléka. Magyarország továbbra is betartja az ukrán–magyar szerződésekben vállaltakat. Ezért fordult a magyar kormány az unió vezetéséhez.