2024. augusztus 20-án kitessékelték az Index munkatársait a Tisza Piknik elnevezésű rendezvényről, de a kitiltások problémája már régóta a magyar politikai élet sokat vitatott kérdése. Korábban számos esetben döntöttek úgy pártok vagy politikusok, hogy bizonyos sajtótermékeket nem engednek be rendezvényeikre, annak ellenére, hogy a gyülekezési törvény alapján nincs olyan, hogy egy nyilvános esemény csak részben nyilvános.
Augusztus 20-án Magyar Péter a Margit-szigetre hívta a szimpatizánsait egy Tisza Piknik elnevezésű rendezvényre. Az eseményre kilátogatott az Index stábja is, azonban nem forgathattunk sokáig, ugyanis a szervezők távozásra szólították fel kollégáinkat, mivel nem regisztráltak az eseményre. Később a Tisza Párt Sajtóosztálya levelet is küldött lapunknak, melyben le akarták tiltani a rendezvényen készült felvételeket, és elismerték, hogy az Index azért nem regisztrált az egyébként bárki számára szabadon látogatható programra, mert szerkesztőségünknek nem is küldtek meghívót.
Természetesen nem csak a Tisza Párt szelektálja, hogy mely sajtóorgánumok lehetnek ott az eseményein. Idén februárban például az Indexet nem engedték be Orbán Viktor, a Várkert Bazárban tartott évértékelőjére sem. Az eseményt szervező Polgári Magyarországért Alapítvány akkor azt mondta, hogy lapunk azért nem lehet ott a rendezvényen, mert a médiát csak korlátozott számban tudják fogadni.
Akkor nemcsak minket nem engedtek be a miniszterelnök beszédére, hanem a 24.hu, a Telex, az ATV, az RTL, a Blikk és a Szabad Európa is így járt, a 444.hu pedig meghívó hiányában meg sem tudta kísérelni a regisztrációt. A magyar sajtó szereplői mellett több külföldi hírügynökség regisztrációs kérelmét is visszadobták a szervezők, emiatt többek között az AP, az AFP, a Reuters, a Bloomberg és a Hszinhua sem jutott be a Várkert Bazárba.
A hirado.hu szerint tavaly a Momentum nem engedte be az M1 munkatársait a Holnap Magyarországa elnevezésű konferencia helyszínére – regisztrációjuk ellenére. Szintén 2023-ban történt az is, amikor az Index regisztrációját az amerikai nagykövetség utasította el arra hivatkozva, hogy biztonsági okokból a határidőn túl küldött megkeresést nem tudják elfogadni.
2019-ben a Pest Srácok munkatársait tiltotta ki Kövér László a Parlamentből, mert László Petra és Szarvas Szilveszter addig üldözte az akkor még jobbikos Jakab Pétert, amíg betévedtek arra a területre, ahol az előírások szerint már nem forgathattak volna. 2019 nem volt a Pesti Srácok éve, ugyanis a Nyugati Fény számolt be arról, hogy „Gyurcsány Ferencék kitiltották a lapot minden DK-s rendezvényről”, miután a párt kongresszusán a hírportál egyik munkatársa egy megalázó és méltóságában sértő fényképet készített Nagy Blankáról. Később Pilhál Tamás elnézést kért tettéért.
Az említett példák nem egyedi esetek. Csak az elmúlt évben számtalan alkalommal lehetetlenítették el, hogy újságírók megjelenjenek nyilvános vagy regisztrációhoz kötött eseményeken.
Vitályos Eszter országgyűlési képviselőt 2024. március 28-án kérték fel kormányszóvivőnek a főpolgármesteri pozícióra bejelentkező Szentkirályi Alexandra helyére. Az új kormányszóvivő alig egy héttel később Győrfi Pállal, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatójával tartott közösen lakossági fórumot Szentendrén, a Pest megye ügyeleti rendszer átszervezéséről. A médiumok azonban nem számolhattak be a fejleményekről első kézből, ugyanis az esemény nem volt sajtónyilvános.
Idén májusban, a kampányidőszakban pedig a szombathelyi polgármester, Nemény András Facebook-oldalán tette közzé, hogy felajánlotta a Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia számára, hogy a Városháza közgyűlési termében tartsák meg a szurkolói ankétjukat – vagyis közérdekű kérdések megvitatására rendezett nyilvános értekezletüket –, amelyen a polgármester is részt vett, valamint szervezőként jelen volt Pődör Zoltán a Fidesz–KDNP önkormányzati képviselőjelöltje is.
Erre az eseményre szeretett volna bejutni az Úgytudjuk főszerkesztője, Farkas Balázs, akit azonban a biztonsági őrök nem engedtek be. A főszerkesztő úgy gondolta, jogsértés történt, ezért rendőri segítséget kért, az egyenruhások azonban megérkezésük után leszögezték, hogy felettesi tájékoztatás szerint az eseményre csak és kizárólag kiküldött, személyre szabott meghívóval lehet bemenni. Erre Farkas Balázs kérte, hogy akkor az összes a teremben ülő személy meghívóját kérjék el a rendőrök, akik a kérés után egyeztettek a biztonsági szolgálat vezetőjével, majd kiderült, hogy a szervező, Pődör Zoltán külön megtiltotta, hogy a főszerkesztő részt vegyen az eseményen.
Júniusban az rtl.hu szeretett volna bejutni a Békemenetre, de a biztonsági szolgálat nem engedte be őket, annak ellenére sem, hogy előzetesen regisztráltak. Igaz, a médium két stábbal érkezett, és az egyik csapat minden probléma nélkül bejutott, ettől viszont csak még érthetetlenebb a másik csapat kitiltása.
Szintén nagy vihart kavart Szijjártó Péter kalocsai kampányfóruma, amelyre a Telex két újságírója szeretett volna bejutni, de kizárták őket, arra hivatkozva, hogy a nyilvánosan meghirdetett esemény nem sajtónyilvános, pontosabban az, de csak a meghívott sajtó számára. Az eset kísértetiesen hasonlít a Tisza Pikniken történtekhez, annyi csavarral, hogy a Kalocsán jelen lévő rendőrök még azt is „ellenőrizték”, hogy a portál kamerája lopott-e.
„Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit” – olvasható az Alaptörvényben, amely egyértelműen teret enged a sajtónak, hogy elvégezze a munkáját azokon a nyilvános eseményeken, ahol közhatalommal felruházott politikusok is jelen vannak.
Ahogyan az Index 2024. augusztus 20-i eseténél, úgy a kalocsai ügynél is az volt a helyzet, hogy bizonyos sajtótermékeket meghívtak, míg másokat kizártak. Döbrentei Dániel, a TASZ jogásza akkor kiemelte, hogy a gyülekezési törvény alapján nincs olyan, hogy egy nyilvános esemény csak részben nyilvános. Három kritérium alapján dől el, hogy valami gyűlés-e, vagy sem:
Ezek alapján megkérdeztük a TASZ-t, hogy mi a véleményük a Tisza Pikniken történtekről. Amint válaszolnak kérdéseinkre, arról beszámolunk.
2015-ben indult el a napjainkban már jól ismert Kormányinfó, amelyen a kormányülések után, a kormány döntéseiről tájékoztatják a közvéleményt a sajtó részvételével. Ironikus, hogy pont ezek, az ország szempontjából különösen fontos sajtótájékoztatók teremtettek precedenst a sajtó egyes szereplőinek kizárásában.
A Magyar Hang fennállásának nagyjából hát és fél évéből mindössze egyben vehetett részt a Kormányinfón, 2019-től kezdve a koronavírus miatti korlátozásokig, amikor is a sajtótájékoztatókat online tartották. A médium a korlátozások feloldása után több tucatszor próbálkozott bejutni a fontos eseményre, sikertelenül. A portál hiába regisztrál időben az eseményekre, az elmúlt bő három évben egyszer sem jutott be a Kormányinfóra.
Ez az akkor még nagy felháborodást kiváltó döntés mára elterjedt, és pártállástól függetlenül rendre alkalmazzák a politikusok – ezzel sok esetben ellehetetlenítve a magyar sajtó munkáját.
(Borítókép: Index)