A fővárosi csatornahálózatnak a Dunával 400 ponton van üzemi kapcsolata, amely az egyesített rendszerű csatornahálózat záporvízkiömlőit, túlfolyóit jelenti – mondta Gerőfi-Gerhardt András az InfoRádió Aréna című műsorában. 

A szakértő elmondta, ez azt jelenti, hogy amikor a Duna vízállása megemelkedik, akkor ezeken a kiömlési pontokon keresztül a Duna visszaáramolhat a csatornahálózatba.

A Duna-medertől messze lévő pontoknál történik egyfajta védekezés jellegű munka, amely azért van, mert a csatornahálózat bizonyos szakaszain elég távolra vissza tud áramolni a Duna-víz.

Alapvetően a védekezés egy nagyon szigorúan meghatározott protokoll szerint történik. A vízállásnak megfelelően nekünk megvan lajstromban, hogy mely pontokon kell beavatkozást végeznünk a különböző beavatkozási pontokhoz, különböző zárási pontokhoz megvannak az elzáró szerkezeteknek a műszaki megoldások, hogy hogyan kell a zárást elvégezni, milyen eszközökkel, milyen berendezést kell használni, milyen szivattyút kell beépíteni, és ahogy a Duna-víz emelkedik, úgy megyünk folyamatosan a mi kis lajstromunkba, és egymás után az aktuális vízállásnak megfelelően elvégezzük a hálózaton a megfelelő zárásokat.

– mondta Gerőfi-Gerhardt András. Hozzátette, hogy felszíni kiöntések lehetnek, mert Budapest egyes területei akár mélyebben is elhelyezkedhetnek a Duna vízállásához képest.