Csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, vesztegetés vagy rágalmazás volt eddig a képviselők fő bűne. Magyar Péter ügye most viszont tovább színesíti a palettát. Külföldön már előfordult, hogy egy politikus lopással bukjon le, a következmény nem is maradt el egyik esetben sem.
A rendszerváltozás óta több mint félezer mentelmi jogi ügy volt a hazai politikai életben. Az Országgyűlés elé kerülő ügyek közül pedig mintegy minden ötödik esetében fel is függesztették a képviselők mentelmi jogát. A mentelmi jogot a magyar országgyűlési képviselőknek 1990 nyara óta biztosítja törvény, a cél az volt, hogy a politikusokat ne lehessen minden ügyben és mondvacsinált indokkal bíróság elé citálni. Az igazságszolgáltatással szemben azonban nem biztosít menedéket. Erre az uniós mentelmi jog, azaz az Európai Parlament mentelmi joga sem nyújt biztosítékot. A törvényszegő politikusoktól az EP-ben is szinte minden esetben megvonják a mentelmi jogot.
Nagy kérdés, hogy mi lesz majd a Tisza Párt elnökével? Polt Péter legfőbb ügyész a héten írt levelet az EP elnökének, Roberta Metsolának, hogy az intézmény függessze fel a június 9-i választáson EP-képviselői mandátumot szerző Magyar mentelmi jogát. A magyar hatóság a nyári „telefonlopásos” ügy miatt kérte ki Magyar mentelmi jogát.
Mint ismert: Magyar Péter június végén, a választások után keveredett szóváltásba egy fővárosi szórakozóhelyen egy férfival, aki videófelvételeket készített róla. A veszekedésnek az lett a vége, hogy Magyar állítólag kikapta a videózó kezéből a telefont, és a készüléket bedobta a Dunába. Noha ez később sértetlenül és működőképes állapotban került vissza a sértetthez, a hatóság tovább folytatta a nyomozást. Most is arra hivatkozva kérték Magyar mentelmi jogának felfüggesztését, mert
a büntetőeljárást csak így tudnák lefolytatni, ami „a tényállás részleteit” tovább tisztázhatná.
Magyar a mentelmi jogának esetleges felfüggesztését mindössze egy személyeskedő üzenettel reagálta le a közösségi oldalán. Az EP-től ez idáig nem érkezett reakció. Az eset azért különös, mert a hatóság lopás bűncselekménye miatt kérte ki a mentelmi jogot. Úgy tudjuk, ilyen üggyel még egyetlen magyar politikust sem vádoltak meg. Korábban csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, vesztegetés vagy rágalmazás volt a képviselők fő bűne, ami miatt kérték a mentelmi joguk felfüggesztését. Magyar Péter lopási ügye az első idehaza, amely idáig eljutott.
A júniusban kipattant botrány egyik szemtanúja az Indexnek korábban elmondta, a dolog azzal kezdődött, hogy Magyar Péter a tánctér szélén összeszólalkozott egy másik férfival. Azt ugyan nem hallotta, hogy miket mondtak egymásnak, de a másik illető megfogta Magyar nyakát, mire dulakodni kezdtek. A biztonságiaknak kellett őket szétválasztani.
Elmondása szerint Magyar Péter indulatosan beszélt, káromkodott velük, legalábbis a szemtanú ezt olvasta le a szájáról. Ezután a biztonsági őrök arra a konklúzióra jutottak, hogy Magyar Péter kezdte a veszekedést a másik férfi inzultálásával, és felszólították, hogy távozzon.
Ő viszont nem akart menni, így végül a nyakánál fogva vezették ki a szórakozóhelyről.
Később az összetűzés az utcán is folytatódott, ennek az lett vége, hogy Magyar elvette a férfi telefonját, és a Dunába hajította. Ezt a vízi rendészetnek kellett kihalásznia. Noha eredetileg a rendőrség részéről rongálás és garázdaság miatt indult eljárás, már augusztusban felmerült, hogy akár lopást is elkövethetett cselekedetével Magyar Péter. Ha ez megáll, akkor a bíróság akár két év börtönbüntetésre is ítélheti a képviselőt. Ehhez viszont előbb szükség van a mentelmi jogának felfüggesztésére.
Az uniós jog 1965 óta ismeri a mentelmi jog intézményét, miszerint az Európai Parlament képviselői ellen nem indítható vizsgálat, jogi eljárás, valamint nem vehetők őrizetbe feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazataik miatt.
Polt Péter legfőbb ügyész már tavaly év végén is kérte az EP-től két magyar képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Gurmai Zita MSZP-s és Donáth Anna momentumos európai parlamenti képviselők mentelmi jogát csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt akarta felfüggesztetni a magyar hatóság. Az EP azonban egyhangú döntésével elutasította a kérelmet. Donáthék ellen a vád az volt, hogy Iványi Gábor fémjelezte egyesület Dankó utcai székházánál akadályozták az eljárásban a NAV pénzügyőreit. Donáthot egyébként, mivel június óta már nem EP-képviselő, így nem is illeti meg mentelmi jog. Az ügy tehát nyáron folytatódott, aminek végén akár többévnyi börtönt is kaphat a politikus.
Érdekesség, de tavaly tavasszal egy másik ügyben Donáth mentelmi joga felfüggesztésre került. Akkor rágalmazás miatt kellett felelnie a bíróságon egy magánvádas eljárásban.
Az egyik leghíresebb eset, amikor egy politikus lopott (és itt nem konkrétan pénz, hanem valamilyen tárgy eltulajdonítására gondolunk), talán a norvég szocialista pártvezető, Björnar Moxnes esete volt, aki az oslói repülőtéren lopott el egy napszemüveget. A politikus elnézést kért, azóta el is tűnt a politika világából. Idén év elején pedig egy új-zélandi képviselő, Golriz Ghahraman állt bíróság elé bolti lopás miatt. A nő több ezer dollár értékben lopott ruházati cikkeket. A képviselő az ügy kirobbanásakor minden pozíciójáról lemondott, de később a bíróság így is elítélte.
A spanyolországi régiós kormányzó, Cristina Cifuentes öregedésgátló krémet tulajdonított el néhány éve egy üzletből. A botrány után lemondott. Később más ügyekbe is belekeveredett. Darij Krajcic szlovén politikus pedig egy szendvicset lopott el dühében Ljubljanában, miután a boltban nem szolgálták ki. Hiába fizette ki aztán az árát, politikai karrierje ment rá.
A mentelmi joggal kapcsolatban már többször felmerült, hogy el kellene törölni, igaz, kormányon lévő politikai erő eddig sosem állt elő az ötlettel, az mindig ellenzékből merült fel. Legutóbb például a Mi Hazánk tűzte zászlajára. Nem túl sok sikerrel.
(Borítókép: Németh Emília / Index)