Katonai szolgálatért, nyelvvizsgáért, olimpiai helyezésért, esetleg fogyatékosságért eddig is adtak pluszpontokat az egyetemi felvételiknél, de mióta az intézmények dönthetik el, hogy mire adnak többletpontot a jelentkezőknek, néhány egészen meghökkentő elképzelés is napvilágot látott: hittanért, lakhelyért, de akár az intézményben korábban tanuló felmenőkért is járt egy-egy helyen nem kevés pluszpont. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szóvivője szerint egyszer jó lesz ez a rendszer, de bőven van még min javítani.
Az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül a magyar felsőoktatás felvételi eljárása, már nem kötelező legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tenni, nem kötelező a nyelvvizsga sem a sikeres felvételihez, ráadásul nincsenek jogszabályban rögzített minimumponthatárok sem. Sokkal nagyobb autonómiával dolgozhatnak a felsőoktatási intézmények, hiszen szakonként határozhatják meg, mennyi legyen az annyi.
Emellett az egyetemeknek lehetőségük van
Emelt szintű érettségit még mindig megéri egyébként letenni, hiszen a felvételi eljárás során ilyenkor százalékos eredményt vesznek figyelembe (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér majd).
A nagy szabadságban – ahogy fentebb is említettük – voltak olyan egyetemek, amelyek a szakhoz tartozó területen végzett munkatapasztalatot vagy az intézmény által szervezett előkészítő (akár fizetős) képzésen, esetleg nyílt napján való részvételt is pluszpontokkal jutalmazta, de például a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a hittanórákon való részvételért és a hitéleti tevékenységért is adott többletet. A Dunaújvárosi Egyetem pedig egyenesen 50, vagy akár a maximális 100 pluszpontot számított fel annak a jelentkezőnek, aki egy bizonyos intézményben érettségizett – mint kiderült, azért, mert azzal a középiskolával stratégiai megállapodása van az egyetemnek.
De nemcsak kirívó esetek vannak, hanem maradtak a pluszpontok az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért, a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért, a katonai szolgálatért, a szakképesítésért, az emelt szintű érettségiért és nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért is – az már viszont intézményenként változik, hogy ki mennyi pontot ad egy-egy kiemelkedőbb pluszteljesítményre.
Viszont továbbra is vannak intézményspecifikus többletpontok – a fentebb említettek mellett –, hiszen a BME és a Szegedi Tudományegyetem is honorálja, ha valaki az intézmény által szervezett versenyeken remekel, az SZT 50 ponttal, a BME viszont ezekért csak 30-at ad ezért. Látható tehát, hogy az egyetemek elég szabadon értelmezték, hogy miért is osztható ki az a 100 pluszpont, amely megkönnyíti a bejutást az egyetemekre.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem teljesen értett egyet a komplett rendszerrel, véleményük szerint inkább a mérhető teljesítményre, illetve a fiatalok tehetségére és szorgalmára kellene helyezni a hangsúlyt.
Kérdéseinkre Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke válaszolt, aki helyesbített, miszerint nem arról van szó, hogy nem értenek egyet az intézmények nagyobb autonómiájával, hiszen vannak ennek nagyon jó részei is, viszont kétségtelen, hogy vannak olyanok is, amelyek megoldásra várnak, de „abszolút együttműködtünk a minisztériummal, volt erre egy egészen komplex kampányunk az új felvételi rendszer megértetése érdekében”.
Ez a fajta szabadság, ha az intézmény jóra használja, és olyan jellegű pluszpontokat ad, ami előremutató és komplexebben értékeli a diákokat, mint korábban, akkor ez egy teljesen jó dolog
– mondta, hozzátéve, teljesen elfogadott a HÖOK részéről, hogy 2025-ben ne csak az alapján ítéljenek meg egy diákot, hogy „hányasra tudja a matekot, a magyart meg a történelmet”, hanem igenis számítsanak a sport-, kulturális és önkéntes eredmények is.
Ami ellen viszont felszólaltak 2024-ben, az az volt, hogy az intézmények nem minden esetben tettek bele „megfelelő mennyiségű kreativitást és szellemi munkát” abba, hogy ezt végiggondolják, és „olyan jellegű pluszpontok jelentek meg, ami több mint nevetséges” – utalt itt a már fentebb említett, vitathatóan kiosztott pluszokra azzal kiegészítve, hogy volt olyan, hogy valamelyik intézmény arra adott pluszpontokat, ha valaki az adott városban, régióban lakik.
Olyan pluszpontokat kellene osztogatni, ami alapvetően a meritokráciának a definíciójába beletartozik, tehát valamilyen aktív tevékenységet és eredményt elért az illető
– fejtette ki.
Elmondta továbbá, hogy a változások elején két dologra hívták fel intézményi szinten a figyelmet:
Összegezve tehát sok idő még, mire ez a rendszer kialakul és annyira flottul fog működni, mint az előző – mire az intézmények átlátják, hogy mi az, ami működik és mi az, ami egyáltalán nem –, viszont vitathatatlanul vannak érdemei és előremutató részei.