Első látásra több ponton meghökkentő új Üzletszabályzat-tervezetet (pdf) talált a BKK honlapján a Kettős Mérce blog. A dokumentumot – nem tudni, szándékosan-e vagy véletlenül – egy Wordből úgy alakították át pdf-fé, hogy abban benne hagyták a korrektúrákat, vagyis az olvasó láthatja, hogy mi változik vagy változhat a hatályos szabályozáshoz képest (a hatályos üzletszabályzat egyébként itt található, szintén pdf-ben).

A dokumentum több ponton egészen elképesztő szabályokat sorol fel. A legkomolyabban a metrózás szabályai változnak azok számára, akik babakocsival, kisgyerekkel, vakvezető kutyával közlekednek, vagy akik mozgásukban korlátozottak.

A mozgólépcsőket a babakocsisok csak akkor használhatják, ha

a babakocsi szállításához 2 felnőtt kísérő van jelen,

és a kapaszkodásban nincsenek akadályozva. De ekkor is kötelező a gyermeket a babakocsiból kivéve, „lehetőleg a gyermek hordozására szolgáló eszközben vinni, a babakocsit pedig lehetőleg összecsukva kell szállítani a mozgó lépcsőn” – olvasható a dokumentum 20. oldalán. Vagyis egyedülálló szülő ezután ne metrózzon, vagy idejében keveredjen futó (metrózó) kalandba szingli utastársával. Ha párban élő szülő akar egyedül metrózni... nem, párban élő szülő ne akarjon egyedül metrózni.

Azokon a metróállomásokon, amelyeken van lift, „a mozgáskorlátozott utasok, a babakocsival, vakvezető- vagy nagytestű kutyával közlekedő személyek a mozgólépcsőt nem vehetik igénybe, a peron és a felszín közötti közlekedéshez a felvonót kötelesek használni”. Ez elvileg rendben is van, egyfajta könnyítést szolgálhat – bár ha tömegesen muszáj lesz használniuk, akkor az akár torlódáshoz, kényszerű várakozásokhoz is vezethet.

Ennnél is figyelemreméltóbb azonban a tervezetnek az a passzusa, amely arról rendelkezik, hogy mit kell tenniük ott, ahol nincs lift:

a fent felsorolt személyek a mozgólépcső igénybevételéhez minden esetben kötelesek előzetes engedélyt kérni az állomási forgalmi személyzettől.

Igen, azt olvasta. „Jó napot kívánok, engedélyt kérek, hogy a megváltott jegyem/bérletem fejében használhassam a mozgólépcsőt”. Szerencsére nemcsak személyesen lehet ezt kérni – ez nehéz is lenne mondjuk az állomás mélyében, ahonnan először fel kellene menni a személyzethez –, hanem „az állomás területén elhelyezett segélykérő készülékeken keresztül” is.

Az engedélykérés azonban nemcsak olyan formális mulatság, mint a belvárosi buszok menetrendje. Ugyanis a szabályzat tervezete szerint

amennyiben az állomáson az igénybe vett lépcsőn felül 1 lejt- és 1 hegymeneti mozgólépcső üzemeltetése nem biztosítható, az utas kérését nem tudjuk teljesíten.

Vagyis ha kevés a mozgólépcső, akkor nem metrózhat a babakocsis, kutyás, mozgáskorlátozott utas.

A mozgáskorlátozottak utazását átfogóan is korlátozzák, új pontként kerül be a tervezetbe, hogy „a biztonságos utazáshoz tartozó elhelyezkedési és rögzítési feltételt a fogyatékkal élőknek is teljesíteniük kell a többi utas és saját egészségük védelme érdekében. Az utazás akkor kezdhető meg, ha az egyéb mozgást segítő eszköz befér a mozgássérülteknek kialakított helyre, ott biztonságosan rögzíthető, valamint

a mozgáskorlátozott és egyéb mozgást segítő eszközének együttes tömege nem haladja meg a 250 kg-ot”.

Az új szabályzat megszüntetné azt, hogy a HÉV-en és a ferihegyi reptéri járaton Budapest 24 típusú jegyet is lehessen venni. A tervezet szerint kikerül a szabályzat metrós részéből az, hogy „a mozgólépcsőn lehetőleg jobb oldalon kell utazni, és a bal oldalt szabadon kell hagyni a haladó
utasok számára.”

Az utastájékoztatás különösen sok gondot jelent a BKK-nek, derül ki abból, hogy a tervezetnek ezt a részét többször írták át, mint egyszeri kétharmad a gránitszilárdságút. Nézzék csak:

Különösen szerencsés itt, hogy a korrektúra-változatban a vélemények is benne maradtak, így a rejtélyes GM-é is, aki szerint „azért fontos, hogy a véleményezésnél ne köthessenek bele abba, hogy miért csak ezeken a helyszíneken adunk tájékoztatást, amikor az előző üzletszabályzat
szerint minden egyes megállóban kellene ilyen tartalomnak lenni” – vagyis a BKK a tervek szerint a most előírtnál kevesebb energiát, pénzt szentelne arra, hogy az utasait tájékoztassa az utazás elég olyan fontos körülményeiről, mint a hálózat felépítése vagy a lehetséges átszállások.

Az új szabályzat-tervezet tartalmaz némi enyhítést is. Ha például egy buszon, villamoson, trolin vagy HÉV-en a jegyérvényesítő automaták elromlottak (a közelünkben több is), arra az esetre bekerül egy olyan kitétel, hogy ha „ésszerű távolságon belül, figyelembe véve a zsúfoltságot is nem található működő jegykezelő készülék, akkor az ellenőrzést végző személy számára  jegyének átadásakor az utasnak kötelessége jeleznie, hogy jegyének érvényesítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható gondossággal járt el.” Magyarul: próbált lyukasztani, de a közelben nem tudott, és nem akart átgázolni a 4-6-oson ácsorgó tömegen, míg talál jó lyukasztót.

Szintén enyhítésnek számít, hogy az a mostani szabály, miszerint ha van bérletünk, de otthon felejtettük, akkor 2 napon belül kell bemutatunk, 5 napra nő (és kikerülne az a korlátozás is, hogy ezt csak évente kétszer tehetnénk meg, hívta fel a figyelmet egy olvasónk). Ugyanakkor kifejezetten erős szigorítás, hogy míg most, ha megbüntettek egy BKV-járaton, azzal a csekkel már egész nap ingyen lehetett utazni, most a következő járműre már kell jegyet érvényesíteni.

Az üzletszabályzat tervezete emellett több ponton átírná a jegyek és bérletek visszaváltásának, cseréjének és ellenőrzésének (47-49. oldal, valamint 51. oldaltól) szabályait, módosítaná a pótdíjfizetést (53. oldaltól), részben új szabályokat írna elő a diákkedvezményekre, valamint arra, hogy milyen kézipoggyász szállítható díjtalanul (60. oldal). És végül a jó modorra is külön hangsúlyt fektet a BKK, az új tervezet szerint az ügyfélpanaszok kezelése során „a válaszadást a BKK akkor is mellőzi, ha az észrevétel tágár vagy sértő kifejezéseket tartalmaz.”