Index Vakbarát Hírportál

Az utóbbi években Volkswagen árfolyama jóval az iparági átlag felett nőtt, a botrány hatására azonban zuhanni kezdtek a részvények. Mint az a Teletrader ábrájából is látszik, az utóbbi napokban meredek esésnek indult az árfolyam, két nap alatt nagyjából 35 százalékkal zuhant.

Érdekes térképet készített az Otthontérkép, ahol azt ábrázolták, hogy hogyan változtak 2003-ról 2014-re az ingatlanárak az ország különböző részein, a piros jelöli a négyzetméterárak csökkenést a zöld mutatja a növekedést.

  (A jelölések a cikk korábbi verziójában fordítva szerepeltek, a hibáért elnézést kérünk)

Mi az amiből Párizsban van a legtöbb, de Tokióban pörög a legjobban? Az Airbnb-n keresztül kiadott lakás! A lakások Uberje maga adott ki nemrég részletes adatokat arról, hogy az Egyesült Államokon kívül hol mennyien adják ki a cégen keresztül a lakásukat a hipszter turistáknak. Budapesten még nincs annyi ilyen lakás, mint Bécsben vagy Prágában, de itt lehet az egyik legolcsóbban bérelhető szobát vagy lakást találni.

2015 júliusában a mezőgazdasági termelői árak 5,6 százalékal elmaradtak az előző év azonos időszakitól, derül ki a KSH friss adataiból. Ezen belül a gyümölcs és a krumpli drágult elég sokat, 24 és 9 százalékkal kerülnek ezek most többe a termelőknél, mint tavaly ilyenkor, a gabona, a kukorica és az állati termékek is sokkal olcsóbbak lettek viszont. Fontos, hogy nem fogyasztói árakról van szó, így ezek a trendek nem látszanak meg egy az egyben a boltokban kapható mezőgazdasági termékek árain (sokat számít például az olaj ára, vagy az, hogy a termelőknek mennyit kell munkabérre költenük).

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai alapján az élelmiszerek világpiaci ára 7 éves mélypontra zuhant idén nyáron. Az ennek mérésére használt FAO food price index júliusról augusztusra 5,2 pontot esett vissza, jelenleg 155,7 ponton áll.

A food price indexet az öt legfontosabb élelmiszert (szemes termények, cukor, növényi olajok, húsfélék, tejtermékek) tartalmazó kosár árának változása alapján állapítják meg. A fő élelmiszerek közül egyedül a hús ára maradt nagyjából változatlan, a többi mind esett. A gabonafélék 154,9 ponton állnak, ez 9 pontos csökkenést jelent mindössze egy hónap leforgása alatt.

A növényi olajok ára is hasonlóan alakul, ennek oka főleg a pálmaolaj-piac kínlódása, amelyen a csökkenő indiai és kínai kereslet ellenére továbbra is nő a termelés. A tejtermékek ára szintén 9 ponttal esett vissza, a cukoré pedig ennél is többet, 10 százalékot zuhant, bár ehhez szakértők szerint a brazil reál dollárral szembeni gyengülése is hozzájárult.  A FAO előrejelzése szerint a világ gabonatermelése a 2015-ös szezonban eléri majd a 2540 millió tonnát, ami több, mint amit kicsivel korábban becsültek, viszont még így is elmarad a tavalyi rekordterméstől. 

Gyakorlatilag nem változott a fogyasztói árindex tavaly augusztus óta a KSH adatai szerint, vagyis 

Ez persze nem jelenti azt, hogy bizonyos dolgok ára nem változott, de az árindexben kiütik egymást a dráguló és olcsóbbá váló dolgok. 

Sokáig Dél-Korea vezette a listát, de néhány éve már Mexikó áll az élen, itt töltenek legtöbb időt munkával az emberek az OECD szerint. Magyarország a világ tíz leginkább munkamániás országa között van, 2013-ban 1880 munkaóra jutott egy dolgozóra. A listát böngészve azért jól látszik, hogy a munkával töltött idő önmagában kevés a gazdasági sikerhez. Az OECD-átlag például 1770 óra, a skandináv országokban és Németországban pedig 1400 óra körül dolgozott egy munkás egy év alatt.

A HVG összeszedte, melyik politikai elemzőintézetnek hogy megy a szekere mostanában. Nagyvonalakban az látszik, hogy a baloldal kutató háttere (Haza és Haladás, Eötvös Károly Intézet, Republikon) teljesen elaprózott és anyagilag is összeomlóban van, a Jobikké (Iránytű) erősödik, miközben a Fideszé kimondottan jövedelmező. Giró-Szász András volt cége, a Strategopolis Kft. például minden munkanap egymillió forint osztalékot hozott, a Századvég pedig tényleg mindenkit ver bevételben.

Kevesebb volt a kiírt közbeszerzés és kevesebb a velük ígért pénz az év első felében, mint tavaly ugyanekkor – írja az MTI a Közbeszerzési Hatóság közleménye alapján. Hogy pontosabbak legyünk

·         eddig 5622 eredményes közbeszerzés folyt le az idén, ami 19 százalékkal, durván ötödével kevesebb, mint tavaly.

·         a pályázatokon pedig összesen 866,1 milliárd forintot lehetett elnyerni, negyed annyit, mint tavaly.

A 10. és a 20. kilométer közötti szakasz a legveszélyesebb az M7-esen. Az elmúlt öt évben ott volt a legtöbb, összesen 29 baleset.

Az Esri Magyarország térképre vitte, hol történt a legtöbb baleset az M7-es és 7-es úton a nyári időszakban. Különböző rétegekre lebontva lehet böngészni, hogy az adott szakaszokon milyen jellegű balesetek történtek.

Számszerűsítve 2011 és 2014 közötti nyári időszakban (május-szeptember) összesen 428 különböző baleset történt az M7-es autópályán és a 7-es úton. Ezek az események összesen 689 személyi sérüléssel jártak, és 801 jármű tört össze. A balesetekben 19-en haltak meg. (Az adatok mindkét irányra vonatkoznak.)

Az ingatlanok átlagos árait vizsgálta kistérségenként az Otthontérkép. A normálistól eltérő eloszlásból jól látszik, hogy igen sok olyan kistérség van az országban, ahol elég olcsón szabadulnának az ingatlanoktól. Azaz valamilyen szinten arra is ad egy erős jelzést, hogy mennyi gazdag és szegény térség van.

Az árak nem hirdetésekből vannak, hanem ténylegesen megvalósult adásvételekből. Az Otthontérkép ingatlanár térképén lehet még nézegetni mostani értékesítési árakat, ha valakit részletesebben érdekel a téma.

Magyarország 175 kistérsége közül a legtöbben, szám szerint 48 kistérségben 60-80 ezer forintért értékesítették az ingatlanok négyzetméterét. Ennek a budapesti 230 ezer forintos átlagár több mint háromszorosa. A legolcsóbb magyarországi kistérség a Bodrogközi, egy átlagos budapesti garázs áráért arrafelé szinte kétszintes családi házat vehetünk. 

Egyébként talán kevesebben tudták, de például a fiatalabb szomszédok is megnövelik egy lakás árát. Egészen pontosan a fiatal középkorúak aránya összefügg az árral. 

A második negyedéves növekedéssel épp, hogy bekerült Magyarország az uniós top 10-be, a csehek és a románok viszont mindenkit leköröznek. Finnországnak meg nagyon rosszul áll a szénája.

Tállai András a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára írásban válaszolt Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő kaszinókkal kapcsolatos kérdésére. A Tállai által ismertetett statisztikákból az derül ki, hogy egyre többen kaszinóznak egyre több pénzért, midebből pedig az államnak egyre több bevétele van adók formájában.

Tállai válaszában azt írja, 2011-ben két budapesti és egy soproni II . kategóriájú kaszinót látogathattak a játékosok, míg 2015-re, a 2014. május 5-én megkötött koncessziós szerződések alapján nyolcra nőtt a hazai játékkaszinók száma.

A grafikonon látszik, hogy 2011 óta a látogatók száma csaknem megnégyszereződött 2014-re, és 2015. első félévében eddig 606 ezer hazai és külföldi játékos látogatta a kaszinókat, szóval idén jó eséllyel még nagyobb lesz a forgalom tavalyhoz képest.

A magyar minimálbért terheli a legtöbb adó és járulék – derült ki az OECD legfrissebb összehasonlításából. A 33 fejlettebb országot tömörítő nemzetközi szervezet hétfőn tett ki a Facebookra egy grafikont, amiben azt nézték, hogy 2013-ban a minimálbéren dolgozók jövedelmének hány százalékát tették ki az adók és járulékok. Magyarországon ez az arány 35 százalékra jött ki két éve, amivel toronymagasan vezetünk, 8 százalékpontot ráverve a második legtöbbet adózó lett minimálbéresekre.

„Közép-Európában először átvettük az első helyet abban a rangsorban, ami a GDP-hez viszonyított külföldi tőkebeáramlást veszi alapul. Ebben a rangsorban tehát most már elsők vagyunk Közép-Európában, ami azt jelenti, hogy a nemzetgazdaság összteljesítményéhez képest hozzánk jön a legtöbb külföldi működő tőke" – nyilatkozta az MTI szerint Szijjártó Péter pénteken.

A külgazdasági miniszter állításával a legnagyobb probléma, hogy nem teljesen igaz.

Mint arra a Portfolio.hu rámutat:

• A teljes működőtőke-állományunk (GDP-arányosan) a második helyen áll a régióban.
• A visegrádi országok között viszont a rendszerváltás óta az első, tehát nem volt kit megelőzni most.
• Ráadásul ez a pozíciónk inkább gyengülni látszik, mivel a GDP-arányos állományi mutatónk az utóbbi évek gyenge tőkebeáramlása miatt csökkent.
• Méghozzá olyannyira csökkent, hogy – ha a kényszerű banki feltőkésítéseket nem számoljuk – Magyarországra alig érkezik működőtőke.
• Ha a ki- és beáramlások egyenlegét is megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy ebben régiós utolsók vagyunk.

2060-ra a magyar népesség száma kétmillióval csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot, derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által kiadott Demográfiai Portré 2015 című kötetből.

• A kutatás szerint a külföldi állampolgárságú bevándorlók száma az utóbbi években enyhén csökkent Magyarországon, de 2011-től jelentősen megnőtt a külföldön született bevándorló magyar állampolgárok száma, ők jellemzően egyszerűsített honosítással kaptak papírt.
• A menedékkérők száma 2013-tól Magyarországon megnőtt, de a menekültként elismert vagy más nemzetközi védelmi státust kapottak száma nem érte el az évi 500 főt. A menedékkérők többsége csak tranzitországnak tekinti Magyarországot és inkább Nyugat-Európa felé tart.
• Az európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma évről évre nő, 2014 elején 330 ezer körüli volt, ami három és félszerese a 2001-es adatnak. E csoport 38 százaléka Németországban, 23 százaléka Nagy-Britanniában, 14 százaléka pedig Ausztriában élt. 

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint egyébként a magyar lakosság az unió teljes lakosságának két százalékát sem éri el, a németek vannak a legtöbben.

Az elöregedő magyar társadalmat jól mutatja az alábbi ábra is, többen halnak meg, mint ahányan születnek. A probléma egyébként nem minden uniós országban jellemző, az ír, ciprusi és luxembourgi népesség például nő, ahogyan a francia, brit és svéd lakosság is egyre népesebb.

Adóssághalmozás szempontjából Görögország a nyolcvanas és a kilencvenes éveket is csúcsra járatta. Összehasonlításképpen: Spanyolország, Olaszország, Portugália, Ciprus, vagy Írország egytől egyig nagyon komoly veszteségeket szenvedett el 2008 után, ám ezeknek az országoknak a gazdasága mára mégis viszonylag tűrhető állapotban van. A görögök abban különböznek, hogy a válságnak már alapból hatalmas, a GDP 110 százalékát kitevő államadóssággal futottak neki, ahogy ez az ábrán is látszik. Részletes cikkünket a témában itt olvashatja.

Ha most lenne a görög népszavazás, akkor tényleg pár szavazaton múlna, hogy a görögök elfogazják-e az európai hitelezők megszorító csomagját, vagy beintenek, aztán lesz, ami lesz.

Hogy Görögország most éppen csődben van, vagy sem, az vita és megfogalmazás kérdése (amúgy egy kicsit abban van), de ha abban is van, ez sajnos messze nem az első lenne az ország történetében. De nem csak a görögök tudják legalább nagyszüleik vagy dédszüleik elmondásából, hogy milyen az, amikor becsődöl egy állam. A Merrill Lynch bank elemzőjének grafikonjából látszik, hogy olyan országok is voltak már nagyon lenn az elmúlt 200 évben, amelyeknek a vezetői most hevesen szidják a görög kormányt. Meg persze sokan mások is. 

Jóval több lakást adtak el idén az első félévben, mint tavaly. Havonta akár 30-50 százalékkal több adásvételt regisztrált a Duna House. A múlt havi forgalom a 2013 júniusi mélyponthoz viszonyítva 70 százalékot nőtt. Tavaly az első félévben közel 46 ezer adásvétel volt, most meg 68 ezernél is több. A DH szerint a mai nappal induló CSOK hatásával megdobva (erről bővebben itt írtunk) idén akár 150 ezer lakást adhatnak el. 

Az Európai Unió polgárainak többsége a nyári szezonban, június és szeptember közt veszi ki szabadságát, és többségük hazájában tölti azt - áll az Eurostat csütörtökön közzétett felmérésében, amiről az MTI számolt be. Az unió statisztikai hivatalának adatai azt mutatják, hogy az európaiak a vendégéjszakák 51,9 százalékát a nyári szezonban, és több mint 60 százalékát otthon töltik el.

A nyári szezonban a belföldi turizmus részaránya Görögországban a legnagyobb, a görögök a vendégéjszakák 89,7 százalékát hazájukban töltik el. Sorrendben 87,3 százalékkal Spanyolország, majd Románia (86,6 százalék), Bulgária (84,7 százalék), Franciaország és Portugália (82,8 százalék) következik. Ezzel szemben a vendégéjszakák számát tekintve a luxemburgiak 99,2 százaléka, a belgák 88,3 százaléka és a máltaiak 86,7 százaléka külföldre utazik nyáron.

A legtöbb időt, 655,8 millió vendégéjszakát 2013-ban a franciák nyaraltak, majd 607,5 millióval Németország és 402,3 millióval Nagy-Britannia következik. Az Eurostat statisztikái szerint a magyarok 2013-ban 31,15 millió vendégéjszakát töltöttek el, ennek 50,8 százalékát a nyári szezonban és 65,3 százalékát Magyarországon.

Megjelent az Eurostat adatsora, amiből kiderül, hogy mennyit is ér az egy főre jutó magyar GDP az EU átlagához képest. Hát, ebben azért nem állunk túl jól. 

Hirtelen mégis ráerősítettünk a menekültek elleni drasztikus fellépésre, és 175 kilométer hosszan 4 méter magas kerítéssel próbáljuk megakadályozni majd, hogy a zöldhatáron átjöhessenek emberek. A bejelentés olyannyira gyors váltás volt, hogy Kósa Lajosnak megint elfelejtettek szólni az egészről.

Ha viszont egyelőre ennyire csak az ötlet van meg, semmi kézzel fogható, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy milyen kerítést válasszunk. Merthogy sok jó lehetőségünk van. 

2015 áprilisában a mezőgazdasági termelői árak 8 százalékkal olcsóbbak voltak, mint egy éve. Ezen belül a növényi termékek ára 7,4, az élő állatok és állati termékeké 9,0 százalékkal csökkent a KSH friss adatai alapján.

2015. áprilisban 2014. áprilisához képest:

• A gabonafélék ára 16, a burgonyáé 28, a gyümölcsféléké 9,5 százalékkal csökkent.
• A zöldségfélék 17 százalékkal drágultak.
• Az élő állatok ára 6,4 százalékkal csökkent. A vágósertés 12, a vágóbaromfi 3 százalékkal lett olcsóbb.
• Az állati termékek közül a tojás ára 7,3 százalékkal nőtt, a tejé 20 százalékkal csökkent.

Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy túlsúlyos, derül ki a TÁRKI kutatásából. A testtömegindex nagysága alapján öt csoportba osztották a magyar felnőtt lakosságot: az alsó ötödbe tartozókat tekintették soványnak, a felső ötödbe tartozókat túlsúlyosnak. Nem meglepő módon azt találták, hogy már a 30–39 évesek körében erősen csökken a soványak aránya. Míg a 30 év alattiak között a normál alatti és a sovány testsúlyúak csoportjába tartozók aránya 60%, addig a 60 év felettiek alig több mint harmada tartozik ide.

Megjelent az Eurostatnak a tagországok adósságszerkezetéről szóló rövid összeállítása.
Az anyag elsősorban a lejárati időkre és a szerkezetre koncentrál, mi most csak az alapábrát mutatnánk. A visegrádi és a balti országokhoz képest nem túl fényes a magyar helyzet, de ha Európa egészét nézzük, még az átlagot sem érjük el.

Úgy tűnik, hogy a lemezekre és videofelvételekre szakosodó boltok ideje lejárt, de legalábbis az utóbbi időben egyre kevesebb van belőlük. A KSH adatai szerint a legnagyobb visszaesés 2006 és 2007 között volt, azóta évről évre bezár néhány tucat.

A World Justice Project a jogrendet és az észlelt korrupciót vizsgálta 102 országban, listájuk élén Dánia végzett Norvégia és Svédország előtt, írja a Guardian.

Az angolszász országok közül egyedül Új-Zéland (6.) és Ausztrália (10.) került be az első tízbe, az Egyesült Királyság Dél-Korea mögött 12., Kanada 14., az USA Franciaország mögött a 19. lett. Az első tízben az egyetlen nem európai ország a kilencedik Szingapúr.

"Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!" - hamarosan állítólag ezzel a kocsmai szlogennel célozzák majd azokat, akik saját nyomorukért már régóta szívesen tennének felelőssé valaki mást. És itt a lehetőség, hogy ez a más ezúttal ne a kormány legyen. A bevándorlók ellen hangoló nemzeti konzultációs kérdőíveket még ki sem értékelték, de a hazánkba érkező külföldieknek magyarul üzengető óriásplakátok a hírek szerint már a nyomdában vannak.

Pedig nem csak hatékonyabb lenne, még talán olcsóbb is, ha ezentúl minden dolgozni készülő külföldinek külön-külön elküldenék levélben az anyanyelvén, hogy köszönjük szépen, magának itt nem osztottak lapot. Nincsenek is olyan sokan.

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint tavaly 4641 munkavállalói engedélyt adtak ki nem uniós országból érkező embereknek. Ez a szám mindössze hat százaléka annak, mint ahány új munkahely a kormány beszámolója szerint ugyanebben az évben létrejött.

A munkavállalók alacsony számában mondjuk az is benne van, hogy az engedélyek kiadásának rendszerét átalakították, és tavaly emiatt lassabban ment az egész, mint korábban. De ha a 2013-as évet nézzük, akkor sem beszélhetünk a magyar munkásokat kiszorító tömegekről.

És ez nem csak az úgynevezett harmadik országból jövő munkásokra igaz. A külföldi munkavállalók problémája nálunk egyébként is lényegesen kisebb, mint amekkora az akár Németországban, Ausztriában, vagy Angliában, ahol egyébként a helyieik többek közt éppen tőlünk, magyaroktól féltik a munkahelyeket. A félelmeket azonban úgy tűnik, sikerrel importáljuk.

"Természetesen a bevándorlók elveszik a munkádat. De ha valaki kapcsolatok nélkül, pénz nélkül, nyelvismeret nélkül képes elvenni a munkádat, akkor te egy rakás szar vagy" - szól Louis C. K. humorista utóbbi időben is sokat idézett mondata.

Másképp megfogalmazva: a külföldi munkavállalók sikere gyakran a helyi munkaerő rossz versenyképességét mutatja, amelyre azonban a bezárkózás helyett az oktatás és a képzések adhatnak fenntarthatóbb választ. Ha nem így teszünk, egy idő után az ország egésze marad le a globális versenyben.

A statisztikák alapján egyébként tavaly a nem uniós munkavállalók fele a mezőgazdaságba, a feldolgozóiparba és a kereskedelembe érkezett.

Durván kétezerháromszázan jöttek tavaly olyanok, akik valóban a rosszabb helyzetben lévő képzetlen magyarok konkurenciájaként jelentek meg, ennyien vannak, akik nyolc általánossal, vagy anélkül, esetleg szakmunkás végzettséggel próbálnak szerencsét Magyarországon. Kisebb, helyi feszültségeket biztosan jelentenek a képzetlenebb magyar munkások köreiben, de országos méretű problémáról túlzás beszélni.

Az, hogy az ország GDP-jét termelő külföldieket állami szinten kiutáljuk, semmiképp nem szokványos. Még azokban az országokban sem, ahol a bevándorlás élőbb probléma, mint nálunk. A dolgos és adózó külföldieknél mindenhol gyakoribb téma a szociális ellátórendszerre ráakaszkodó külföldi munkanélküliek helyzete.