Az Eurostat adatai nyomán a Quartz nézte meg, hol boldogabbak a városban, és hol a vidéken élő európaiak. A térkép tehát csak az országon belüli különbségeket mutatja, az nem látszik rajta, hogy a bolgárok vagy a magyarok boldogtalanabbak a svájciaknál, akár városban, akár vidéken élnek. Az embereket arról kérdezték, mennyire elégedettek az életükkel.
A legnagyobb különbséget a lakóhely szerinti bontásban Bulgária mellett Szerbiában és Horvátországban találták. A vidéki élet összességében úgy tűnik, a jómódú országokban hoz több örömöt, ezen belül is a legnagyobb különbséggel az Egyesült Királyságban verte le a rusztikus béke a nagyvárosi nyüzsgést.
„A vallás, az időjárás és a munkanélküliség után a boldogság is kettévágja Európát” – írja a térképről a Quartz.
Megjelentek a 2014-es évről is az OECD adatok, amelyek egyebek mellett a magyar munkát terhelő adók elképesztő mértékére is újra rámutatnak. Eszerint a munkáltató által kifizetett összegből 49,03 százalék megy az államnak, a nettó kereset és a teljes bérköltség aránya nem csökkent 2013-hoz évhez képest.
Ezzel az eredménnyel egyébként nagyon rosszul állunk az OECD-átlag 35,9 százalékhoz képest, nálunk csak Ausztriában, Belgiumban és Németországban nagyobb az elvonás mértéke.
A minden idők egyik legnagyobb szivárogtatási botrányában nyilvánosságra került Panama-iratokból egy csomó érdekes adatot ki lehet hozni. Megmutatjuk, hogy alakult az offshore-cégalapítás az elmúlt évtizedekben, melyek a legsárosabb országok, és hogyan viszonyul a most kikerült hatalmas adatmennyiség más korábbi hasonló ügyekéhez.
Hosszú hónapok óta tart a menekültválság Európában, 2016-ban több mint 1,3 milliónyi ember adott be menekültkérelmet az Európai Unióban. Ebben az időszakban azonban nem nőtt a Magyarországon befogadott menekültek száma. Az elmúlt évekre vonatkozó állami statisztikákat Pintér Sándor belügyminiszter most Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt képviselőjének parlamenti írásbeli kérdésére adta ki.
A háromféle státusz között részben időbeli a különbség. A legnehezebben megkapható menekültstátusz 10 évre szól, az oltalmazotti öt, a befogadotti pedig csak egy évre.
Megjelentek az Eurostat adatai arról, hogy az unió tagállamai mire mennyi pénzt költöttek 2014-ben. Ebből nagyon érdekes dolgok derülnek ki például arról, hogy hogyan súlyozzák a különböző állami funkciókat az európai országok, köztük Magyarország.
Hogy kiderüljön, mire költ európai viszonylatban sokat és keveset a magyar költségvetés, összevetettük azt, hogy melyik államháztartási funkciókra a költségvetés hány százalékát költi el a magyar állam, és mennyit költenek az uniós országok átlagosan.
2010 és 2014 között 18 százalékkal csökkent a halálos balesetek száma - derült ki abból az elemzésből, amit Dr. habil Lakatos István PhD., a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar tanszékvezetője mutatott be egy sajtótájékoztatón - írja a Police.hu.
A prezentációból kiderül az is, hogy leginkább a nagyobb városokban, például Nyíregyházán, Gyulán, Győrben, Székesfehérváron, Kecskeméten és Budapesten gyakoribbak az olyan biciklis balesetek, amiknek súlyos sérülés a vége.
2016. januárban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 1,6, naptárhatástól megtisztítva mindössze 2,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, jelentette csütörtökön a KSH. Ez elég nagy csökkenés a korábbi hónapokban látott 4-5 százalékokhoz képest.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,5 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, amiben elsősorban a magas bázis hatása játszott szerepet. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,4 százalékkal emelkedett a forgalom.
Akár tízezreket is kilakoltatás fenyegethet, kedden ugyanis lejár a kilakoltatási moratórium, a kormány legújabb bedobott mentőövei pedig a nem fizető adósok közül nem mindenkinek segítenek. Az ábrán látszik, hogy hiába dobták az utóbbi években egymás után a különböző mentőöveket a devizahiteleseknek, hiába csökkent töredékére a devizás szerződések száma, valójában sem a végtörlesztés, sem az árfolyamgát, sem a banki elszámoltatás nem húzta ki a gödörből azokat, akik a legmélyebben vannak.
2015 utolsó három hónapjában a nemzetgazdasági beruházások volumene 7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2015 egészében a beruházási teljesítmény 0,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A KSH legfrissebb adataiból az derül ki, hogy főleg az EU-s pénzekből finanszírozott állami beruházások miatt nőtt összességében a beruházások szintje.
Négy magyar régió is az Európai Unió 20 legelmaradottabb térsége közé került az Eurostat legfrissebb felmérése szerint.
Ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) nézzük, Észak-Magyarország az uniós átlag 42, Észak-Alföld 43, Dél-Dunántúl 45, Dél-Alföld pedig 47 százalékát érte el 2014-ben.
Az Eurostat szerint Közép-Magyarországon jobb a helyzet az uniós átlagnál, 107 százalékon áll a mutató, Nyugat-Dunántúl kissé áll 70 százalék felett. A listát 539 százalékkal London belső része vezeti és a bulgáriai Severozapaden a leginkább elmaradott 30 százalékkal.
Magyarországon a hűtlen kezelés a leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmény, a korrupció és vesztegetés csak a második a sorban - ez derült ki a PwC tanácsadócég legfrissebb felméréséből. A tanácsadó cég által megkérdezett cégek 46 százaléka válaszolta azt, hogy előfordult hűtlen kezelés a vállalatnál az elmúlt 2 évben. Korrupcióról vagy vesztegetésről a cégek 38, adócsalásról 21 százalékuk számolt be.
Beindult a lakásépítési kedv tavaly év végén, áll a KSH friss statisztikájában. A kiadott lakásépítési engedélyek tavaly összesen 30 százalékkal haladták meg az előző évi értéket, főleg az év végi felfutásnak köszönhetően.
Nagy változás, hogy Budapesten döntően cégek kezdtek el építkezni, míg vidéken maradtak túlsúlyban a magánemberek.
16 százalékkal több lakást számoltak fel, mint egy évvel korábban, ezek többsége önkormányzati tulajdonban volt. Az épített lakások átlagos alapterülete nem változott, átlagosan 101 négyzetméter.
Elég esélyes, hogy elbukna a KDNP zárvatartós törvénye, ha sikerülne erről népszavazást tartani, az eddigi felmérések legalábbis azt mutatják, hogy az emberek kétharmada vasárnap is nyitva tartó üzleteket szeretne. Bár a felmérés nem a legfrissebb, tavaly májusi, jól jelzi, hogy a szocialisták milyen reményekkel indulnának neki a népszavazásnak. Pontosabban csak indultak volna.
Az új Polgári Törvénykönyv előírja, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb idén március 15-ig át kell térniük az új Ptk. alkalmazására, és ezzel egyidejűleg, amennyiben törzstőkéjük nem éri el a 3 millió forintot, fel kell emelniük azt a kötelező minimumra.
A Céginfo.hu legfrissebb adatai szerint országszerte még 129 295 Kft.-nek kell a hátralévő 3 hétben megemelnie a törzstőkéjét.
Sokkal több pénzt szedett össze az állam az utóbbi öt évben abból, hogy úthálózatot fejleszt és tart fenn, mint amennyit új utakra és a régiek karbantartására költ, derült ki Fónagy János írásbeli válaszából, amelyet Sallai Róbert Benedek LMP-s képviselő kérdésére küldött.
Az e-matrica rendszerben 2011-2015 között bruttó 286,7 milliárd forint jött be, e-útdíjból pedig bruttó 427,4 milliárd forint, a két rendszerből összesen bruttó 714,1 milliárd forint. Az üzemanyagok jövedéki adójából évente durván 500 milliárd, tavaly pedig különösen sok, 583 milliárd forint ment az államhoz.
Eközben az elmúlt öt évben összesen 1036 kilométeren bővítették a hálózatot, összesen mintegy 763,2 milliárd forintból, ennek egy része ráadásul uniós pénz. A 31 ezer kilométer állami tulajdonú országos közúthálózat és az önkormányzatok kezelésében álló, 160 ezer kilométeres hálózat fenntartására 297,2 milliárd forint ment el 2011 és 2015 között.
Abban nagyjából egyetértenek a szakértők, hogy a jó oktatási rendszerhez jó tanárok is kellenek, ahhoz pedig, hogy jó tanáraink legyenek, az kell, hogy lelkes, elhivatott és okos emberek akarjanak tanárok lenni. Ehhez pedig az kellene, hogy a tanári szakma vonzó legyen, hogy az érettségizők sorban álljanak a tanári szakokon, hogy taníthassák a jövő gyerekeit. Viszont az OECD egyik nemrég megjelent tanulmányában találtunk egy érdeket ábrát, ami szerint
Hogy lesz itt így jó oktatási rendszer?
Miközben a kormány a tanárok bérköveteléseire próbálja leszűkíteni a pedagógusok lázongását, a tanárok pedig kitartóan hangoztatják, korán sem csak az alacsony fizetések miatt mentek utcára, a helyzet az, hogy a magyar középiskolai tanárok azért tényleg pocsékul keresnek.
Hiába indították el 2013-ban a tanári életpályamodellt, mint az az OECD lenti ábráján is látszik, a tanári béreket olyan mélyről kell felhozni 2012 után, hogy a program legfeljebb arra lehet elég, hogy kicsit korrigálja a helyzetet, és legalább a csökkenő trenden változtasson. (Pontos, összevethető számok erre még nincsenek.) A környező országok eközben nagyjából tartották a korábbi szintet, Lengyelországban pedig még egy jelentősebb emelést is sikerült összehozni.
A Világbank blogposztja alapján az egy főre eső nemzeti összjövedelemhez mérten a Kínához tartozó Makaón kerül arányosan a legkevesebbe az, ha valaki mobiltelefont használ. Makaót olcsóságban Szingapúr és Hongkong követi, a negyedik helyen pedig Dánia szerepel, de az első tíz helyen ott van Ausztria is.
2015 decemberében a mezőgazdasági termelői árak 5,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ennek főleg az az oka, hogy a növényi termékek eléggé megdrágultak, átlagosan 12,6 százalékkal. Ezek közül is kielemelkedik a burgonya termelői ára, ami 73 százalékkal nőtt a 2014. decemberi alacsony bázishoz képest. A 2013. decemberi árhoz képest csak 5,7 százalékkos a növekedés.
A 73 százalékos növekedéssel viszont ugyanaz a helyzet, mint amikor a tankolás nem lesz annyival olcsóbb, mint amennyivel a benzin ára esik a világpiacon. A krumpli termelési árán kívül ugyanis például az üzemanyag ára is meghatározza azt, hogy mennyibe fog végül kerülni a piacon a krumpli (ahogy a benzin árát is alakítja egy csomó adó, és a kiskereskedelem költségei is, mint például a bérek). Ez lehet az oka, hogy a piacon már csak 34,5 százalékkal volt drágább a krumpli ára decemberben, mint egy évvel korábban.
A leggyakrabban előkerülő mutató a munkaerőpiacról a munkanélküliségi ráta: ha magas, akkor szomorkodunk, ha alacsony, akkor örülünk. A foglalkoztatottság mértéke egy országban tényleg nagyon fontos, de azért az sem mindegy, milyenek a meglévő munkahelyek.
Az OECD statisztikai hivatalának szerencsére ennek vizsgálatára is van kapacitása, így különböző mutatók alapján összerakták, melyik országban mennyire jó dolgozni. Ha valakinek magától nem tűnt volna fel, akkor most hivatalos adat is van arról, hogy Magyarországon nem annyira.
Varga Mihály a Corvinus Egyetemen, egy kerekasztal-beszélgetésen számolt be az államadósságról, amely az utóbbi évek legalacsonyabb szintjét érte el 2015 végén.
A Bevándorlásügyi Hivatal éves összesítő statisztikája szerint a magyarországi menekültek száma a 2015-ös menekültválság ellenére alig nőtt valamivel. A hazánkon áthaladó több mint 170 ezer regisztrált menedékkérőből csak százas nagyságrendben kaptak menekülti vagy oltalmazotti státuszt. Azok pedig, akik egyáltalán itt akartak letelepedni, az adatok szerint még kevesebben is voltak, mint az előző évben, amiből úgy tűnik, a legkevésbé sem volt indokolt a Kárpát-medencét megszálló iszlám tömegekkel riogatni.
A brit Office for National Statistics új tanulmánya szerint a 65-79 éves korosztály tagjai a legboldogabbak, írja a BBC. Az eredmények alapjául szolgáló kutatást 300 ezer ember közreműködésével végezték, és azt találták, az élettel való elégedettség ebben a korosztályban ér a csúcsra, majd 80 felett hanyatlani kezd.
A Miskolcon szerdán tiltakozó tanárok követései főleg az iskolai szintű autonómia visszaállításáról szóltak, tehát hogy ne a központból döntsenek mindenről, ami helyi szinten a tanárokat és a diákokat érinti. A követelések között ugyanakkor vannak olyanok is, amik azon is múlnak, hogy mennyi pénz jut a költségvetésből az oktatásra. A KSH adatai alapján (ami a legfrissebb hozzáférhető adat, annak ellenére, hogy csak 2013-ig követi a változásokat) megnéztük, hogy mennyi, és hát igazából mindegy is, hogy alap-, közép-, vagy felsőoktatásról beszélünk, mert ha a teljes nemzeti össztermékhez, a GDP-hez viszonyított arányt nézzük, akkor az derül ki, hogy az egyre kevesebb összességében, és alrendszerenként is.
Nagyjából évi 17 milliárd forintot spórolna a költségvetés a bürokráciacsökkentő csomagban megszüntetésre ítélt intézmények megszűnésével, legalábbis a 2016-os költségvetési támogatások alapján nagyjából ennyibe kerülnek idén az államnak azok az intézmények, amiknek a legvalószínűbb a megszűnése. Ez ráadásul a valóságban jó eséllyel még kevesebb is, mert a legnagyobb spórolást jelentő Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ 8,1 milliárdos költségvetésének nagy részét, körülbelül 7 milliárd 86 millió forintot rezidensek fizetései teszi ki, amiket az átszervezés után is ki kell majd fizetni.
A teljes összeg, amit az átszervezéssel meg lehet spórolni egyébként a költségvetés összes kiadásának durván az ezrede.
Nem igazán érteni, hogy a kormány pontosan mit is akar kezdeni a mostanra eddig soha nem látott méretűre duzzadt közmunkaprogrammal: hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből az derült ki, hogy programot indítanak, amivel a terv szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.
Mindeközben idénre a tavalyi 270 milliárd forintos keretösszeg után idén már 340 milliárdot fordítanak közmunkára. A Belügyminisztérium közleményéből viszont az derül ki, hogy nem is biztos, hogy a szokásoknak megfelelően a minimálbérrel együtt a közmunkások bérét is emelni fogják idén. A megemelt keretösszeg így akár a létszám növelését is szolgálhatja.
Egyre többen házasodnak össze, amióta a Fidesz van kormányon, miközben csökken a válások száma is, állította az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a köztévén. Novák Katalin szerint nem volt ez mindig így, "2002 és 2010 között, amikor nem polgári kormány irányította Magyarországot, kilenc százalékkal csökkent a házasságkötések száma".
Novák Katalinnak abban igaza van, hogy 2010 óta van egy növekvő trend a házasságkötések számában, miközben 2006-tól volt egy nagyobb zuhanás. A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a KSH által legutoljára közölt 2014-es szintnél egészen a gazdasági válság hatásainak begyűrűzéséig minden évben jóval többen házasodtak. A 2008-as számot például még mindig nem értük el, a legrosszabb év a házasságkötések számát tekintve pedig éppen 2010 volt. Eközben a válások száma lényegében 2008 óta csökken.
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Facebookot nem pusztán azért üzemeltetik Mark Zuckerbergék, mert fontos számukra az emberek közti kapcsolat. A felhasználók számában rekordot rekordra halmozó (ma már a világ népességének 21,5 százaléka fent van) közösségi média számára minden egyes user hoz valamennyi pénzt a konyhára, és most nyilvánosságra hozták, pontosan mennyit. Hatalmas különbségek vannak a világrészek között.
A környező országokkal összehasonlítva nem számít túlzottnak az állami foglalkoztatottak aránya Magyarországon, de nálunk nem csak a munkaerőpiacon belüli arányuk nőtt az utóbbi években, hanem érdemben a létszámuk is, állapítja meg legújabb, a kormány bürokráciacsökkentő terveiről készített elemzésében a Policy Agenda.
Az elmúlt években nőtt az összes foglalkoztatottak száma (2012-ben 3,827 millió főre, 2014-ben 4,1 millió főre). A nemzetgazdasági összes létszámnövekedésen belül a közmunkának köszönhetően nőtt a költségvetési szférában dolgozók száma is. Az állami cégeknél változatlannak vették az ott foglalkoztatottak számát – hiszen az elmúlt években nem volt arról hír, hogy leépítések lettek volna ebben a szektorban. A Policy Agenda becslései szerint mindezek alapján
A mostani kormányzati leépítési tervek ennek a létszámnak csak töredékére, a háttérintézetekben dolgozókra, vagyis néhány tízezer emberre vonatkoznak, informácóink szerint közülük küldenének el első körben nagyjából hatezret. Ugyanakkor még itt is kérdéses, hogy mi lesz a mostani tervek eredménye.
A fő kérdés a Policy Agenda szerint valójában az, hogy a magyar kormány hozzá mer-e nyúlni olyan általa tabunak tekintett kérdésekhez, mint az állami cégek esetleges átalakítása, bizonyos területekről állam kivonulása. "E nélkül csak pótcselekvés az, ami a háttérintézmények átalakítása területén történik" - írják az elemzésben.
Érdemi reformot az államigazgatásban csak Ausztria hajtott végre az elmúlt 15 évben. 1999 és 2012 között 35 ezer fővel (21%-kal) csökkentették a központi költségvetésben dolgozók számát. Miközben minden hatodik munkahelyet megszüntették a közigazgatási adminisztráció területén, és 15%-kal csökkentették a honvédelmi területen dolgozók létszámát, ugyanakkor növelték a tanárok, az igazságszolgáltatás területén dolgozók létszámát. Azaz nem a fűnyíróelv érvényesült, hanem a differenciált elbírálás elve.
Alig van olyan lakás Budapesten, amit meg lehet venni a háromgyerekeseknek járó csok kedvezménnyel, ha nem törlik el a 30 milliós értékhatárt. Az Otthontérkép adatai szerint ha a szabályozás úgy marad, mint most van, akkor a cég oldalán elérhető ingatlanoknak