Index Vakbarát Hírportál

Azt már sokszor leírtuk, hogy a csok-program miatt nagyon felbolydul majd a magyar építőipar, hiszen azokhoz, akik bevállalnak három gyereket, a kormány hozzávág 20 millió forintot új lakásra vagy házra. Aki ezt a lehetőséget arra akarja felhasználni, hogy felhúzzon egy saját családi házat valahol a külvárosban, annak viszont kell egy kis beugró ahhoz, hogy elkezdhessen építkezni az állam pénzén:

De mennyire kell belenyúlni a zsebünkbe, hogy legyen egy telkünk, amire építhetünk? Ezt mutatjuk meg két grafikonon.

A világ 62 leggazdagabb emberének vagyona felér a teljes népesség szegényebbik felének, azaz 3,5 milliárd ember vagyonával az Oxfam nemzetközi jótékonysági szervezet egy új kutatása szerint. Öt évvel ezelőtt még 388 fő vagyona tette ki a népesség felét, vagyis időközben a leggazdagabbak még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek.

A rendszerváltás óta 2014-ben fogyott a legkevesebb gáz Magyarországon az MTI adatai szerint. A gázhasználat 2003 óta kis kilengésekkel csökkenő trendet mutat, és tavaly 25 éves mélypontot ért el egy háztartásra jutó 843,2 köbméterrel. 

A Saul fia történelmet írt vasárnap éjjel, amikor első magyar filmként Aranyglóbuszt nyert. Nemes Jeles László rendezése a legjobb külföldi film kategóriában vitte el a díjat, amely a hamarosan esedékes Akadémiai-díjátadón (más néven Oscar-gálán) is átadásra kerül. Milyen esélyekkel indul Saul fia az Oscarért a statisztikák alapján, és mekkora az átfedés a két verseny díjazottjai között? 

A kormány év végén több mint 70 milliárd forint átcsoportosításáról döntött az idei költségvetésben keletkezett megtakarítások terhére, ebből több mint 7 milliárdot helyi önkormányzatoknak ad kiegészítő támogatásként. Hétfőn a kormány honlapján azt is közzétették, hogy melyik önkormányzat mennyit kap majd, a pénzt több mint ezer település között szórják szét. A legtöbbet, 500 milliót Pécs kapja, Komlónak 200 millió, Szigetvárnak 197 millió jut.

Bő egy év alatt kevesebb mint a felére zuhant vissza az orosz olaj ára, pontosabban az Urals nyersolajé. Oroszország a világ legnagyobb olajtermelője, ezért a költségvetésüket is érzékenyebben érinti, mint bármilyen szankciónk ellenük. 

Magyarország a legtöbb OECD-országnál kevesebbet költ az oktatásra, és a kiadások a 2012 előtti években csökkentek. Az oktatási intézmények egy tanulóra jutó éves kiadása Magyarországon az általános iskolától a felsőfokú oktatásig terjedően az egyik legalacsonyabb az OECD-országok viszonylatában: 5564 dollárt költünk egy diákra, míg az OECD-átlag 10 220 dollár. Ez derül ki az OECD oktatásügyi kiadványának, az Education at a Glance: OECD Indicatorsnek az idei kiadásából. 

Melyik megyében, melyik cég a legnagyobb foglalkoztató? Ezt próbáltuk összeszedni az alábbi térképen. Az ország nagy munkaadóit székhely szerint tettük a térképre, a Tesco 19 ezer dolgozója például nyilván nem mind Pest megyében él. És más lenne természetesen a lista akkor is, ha csak a legnagyobbakat néztük volna székhelytől függetlenül, hiszen ezek többsége alighanem budapesti központtal működik.

Hogy mennyire minden a fővárosban tömörül, mutatja az is, hogy itt 32 ezer fős létszám kellett ahhoz a Magyar Postának, hogy az első legyen, míg például Veszprém megyében 3100 munkavállaló is elég volt a Continental elsőségéhez. Nógrádban pedig olyan kevés a nagy cég, hogy a Palóc Nagykereskedelmi Kft. már 1300 fő körül is a legnagyobb foglalkoztatónak számít. Az adatok 2015 októberi állapotot mutatnak, a Bisnode üzleti információszolgáltató cég gyűjtötte kérésünkre, az árbevétel és eredmény 2014-es, és a céginfóból vettük.

Az alábbi táblázatot böngészve látszik, hogy a cégek többsége külföldi tulajdonban van, jelentős részük a gépgyártáshoz, autógyártáshoz köthető, de több kereskedelemmel foglalkozó cég is felkerült a listára.

Frissítés: ahol euróban, vagy dollárban volt megadva az eredmény és árbevétel, ott a tavalyi MNB éves középárfolyamon váltottuk át forintra. A térkép a cégek hivatalosan közzétett létszámadatain alapszik.

Az Európai Unió lakosságának csaknem kétharmada (59,3 százalék) élt házban, 40 százalékuk pedig lakásban 2014-ben. Az emberek túlnyomó többsége (70,1 százalék) tulajdonosa is annak az ingatlannak, amiben él, de nagyjából harminc százalék bérli a lakását, derül ki az Eurostat friss adataiból.

2014-ben az uniós lakosság 11,4 százalékának volt nehézkes kifizetni a lakhatási költségeit, ami azt jelenti, hogy az összes bevételük több, mint negyven százaléka ment el lakhatásra. Magyarország ebből a szempontból pont az uniós átlagot hozza. 

Tavaly még a hiteltől rettegtek legjobban a magyarok, nyár elejére viszont megváltozott a helyzet a Nielsen felmérése szerint. Sem a gazdasági helyzetünk, sem a hitel, sem a munkahelyek biztonsága nem aggaszt már minket annyira, mint az egészségi állapotunk.

Arra a kérdésre, hogy "mi okozza önnek a legnagyobb gondot a következő hat hónap során" tavaly még a megkérdezetteknek mindössze 7 százaléka említette az egészséget, és 20 százalék a hitelt. Az idei második negyedévre a hitel már csak 12 százaléknak jelentette a legnagyobb gondot, a legtöbben, 15 százalék, az egészséget tette az első helyre.

(forrás: Trade magazin)

Dreher, Kőbányai, Arany Ászok, Soproni? Csak a Heineken? Az emberek gyakran ragaszkodnak egy-egy sörmárkához, legtöbbször azonban nem is tudják, melyik cég gyártja, vagy forgalmazza. Pedig néhány kézben van az összes nagy márka. Most összegyűjtöttük, melyik kihez tartozik.

Részletesebb, söripari cikkünket itt olvashatja.

Soha nem volt még olyan magas a terrorizmus globális gazdasági költsége, mint 2014-ben - erre jutott elemzésében idei jelentésében az Institute for Economics and Peace nevű agytröszt. Az amúgy rengeteg érdekes és eléggé lelombozó adatot tartalmazó Global Terrorism Index 2015 szerint

A szervezet szerint utoljára 2001-ben járt ehhez közel a mutató, de még akkor sem volt ilyen magas, vagyis még sosem került ennyibe a világnak a terrorizmus

Az Európát sokkoló, 129 halálos áldozattal járó párizsi terrortámadás az utóbbi idők legnagyobb terrorakciója volt Nyugat-Európában, előtte csak 2004-ben a madridi támadásokban haltak meg többen a Global Terrorism Database adatai szerint. A helyzet a hetvenes és nyolcvanas években egyébként még rosszabb volt: akkoriban a terrorizmus két-háromszáz halálos áldozatot szinte mindegyik évben szedett Nyugat-Európában.

Az oldalon egyébként számos adat és statisztika elérhető a világ különböző terrortámadásairól, itt pedig elég látványosan ábrázolták is az utóbbi évek számait.

A 2015. szeptemberi export euróban számított értéke 5,6, az importé 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, közölte a KSH.

2015. szeptemberben a kivitel értéke 8,2 milliárd eurót (2561 milliárd forintot), a behozatalé 7,4 milliárd eurót (2306 milliárd forintot) tett ki; a külkereskedelmi mérleg aktívuma 814 millió euró (255 milliárd forint) volt; a kivitel 80, a behozatal 76 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. 2015. szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest az export euróban számított értéke 5,6, az importé 8,2 százalékkal nőtt. 

2015 szeptemberében az ipari termelés 7,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, közölte a KSH pénteken. A termelés az év első kilenc hónapjában 6,7 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás szeptemberben 2,9 százalékkal nőtt.

November 2. az a nap ebben az évben, amikortól a nők Európában ingyen dolgoznak, miközben a férfiak december 31-ig megkapják fizetésüket munkájukért - ezzel a kijelentéssel hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság a nemek közötti, fizetésekben mutatkozó különbségekre. Magyarországon az átlagos órabéreket tekintve az uniós átlagnál rosszabb a helyzet, viszont az éves átlagkeresetben már jobbnak tűnik a helyzet, írja a Napi.hu.

A nők átlagos órabére Európában 16,3 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, azaz a nők gyakorlatilag 59 napot ingyen dolgoznak minden évben - vagyis idén november 2-tól egy fillért sem kapnak munkájuk után. A legdurvább egyenlőtlenségek 2013-ban Észtországban, Németországban és Ausztriában voltak, a legkisebb különbségek pedig Máltan, Lengyelországban és Szlovéniaban voltak.  

Új dohányipari különadó bevezetését javasolja a kormány, az egészségre különösen káros dohánytípusokat szálanként négy forint adóteherrel sújtanák, jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Azt, hogy pontosan mit jelent a "különösen káros dohánytípus", egyelőre nem tudni, az új terhet mindenesetre a Brüsszelben elbukott dohányiparra kivetett különadó helyett szeretnék behozni. A Költségvetési Felelősség Intézet alábbi ábráján viszonylag jól látszik, hogy a korábban kivetett, majd az Európai Bizottságban elkaszált különadó célpontjai kik voltak, illetve kik nem voltak.

A Magyar Idők nevű lapban is tulajdonos Sánta János tulajdonában álló Continental például a többiekhez képest egészen olcsón megúszta, rosszul érintette viszont a kisebb magyar cégeket és a nagy külföldi multikat is.

A hozzájárulást a 2014-ben elért nettó árbevétel alapján sávosan kellett volna fizetni. Az 57 dohányipari cégből az új adó gyakorlatilag egyetlen cégméretnek biztosított volna jelentős versenyelőnyt.

Kérdés, hogy a szálanként 4 forintos megoldás ugyanazt a kört érinti-e majd, mint akiket a sávos különadó is érintett volna.

Miután a kormány próbálkozása Brüsszelben elbukott a legnagyobb áruházak erejének meggyengítésére az élelmiszer-felügyeleti díj sávossá tételével, újabb ötlettel állnak elő a Magyar Idők szerint. Előírnák, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaknak duplájára kell emelniük  dolgozóik létszámát. Most öt ábrán bemutatjuk, mi a helyzet a kiskereskedelemben, és hogy a boltok mekkora részét érintené mindez.

Az utóbbi időben nagyjából így alakult a boltokban dolgozók létszáma:

Egyre kevesebb a bolt, de az átlagos méret egyre nagyobb.

Ők a legnagyobb szereplők, az adatokból nagyjából kirajzolódnak az erőviszonyok.

Ha igaz a Magyar Idők infója, és a szabály a 400 négyzetméternél nagyobbakat érinti, az a piac 65 százalékát jelenti.

Az alábbi táblázatban év eleji adatok vannak a különböző boltok számairól. A hipermarketek és nagy szupermarketek mind, de a diszkontok és szupermarketek többsége is beleesik a 400 négyzetméternél nagyobb kategóriába.

Már régóta hallani lehet arról, hogy nincs elég háziorvos Magyarországon. Különösen a kisebb településeken van gond, ahol nyugdíjba ment a háziorvos, a praxist pedig nem tudta vagy nem akarta megvenni senki. Éppen ezért van már, ahol tíz éve nincs háziorvos. 

No de mi van azokkal az orvosokkal, akik még tartják a frontot? Hát, ők eléggé le vannak terhelve, ahogy ez a KSH adataiból is látszik.

Hány férfit, nőt és kiskorút regisztráltak menedékkérőként idén? - kérdezte Oláh Lajos független képviselő Pintér Sándor belügyminisztert, aki válaszul közölte a bevándorlási hivatal számait. Ezek szerint szeptember végéig a felnőtt, 18 feletti férfiak jöttek a legtöbben, kisgyerekek és nők közül kevesebbet regisztráltak.

Érdekes becslést hozott le a World Economic Forum: az amerikai Careercast számításai szerint a 2021-ig a postai állások több mint negyede megszűnhet. Viszont a gázóra-leolvasók, a mezőgazdasági munkások, az újságírók, az ékszerészek, a favágók, a légiutas-kísérők, a biztosítási kockázatelemzők, az esztergályosok és a szabók sem örülhetnek, hiszen a foglalkozásuk ott van a Careercast eltűnő szakmákat tartalmazó listáján.

A grafikonon az látszik, hogy a szervezet előrejelzése szerint hány százalékkal fog csökkenni az USA-ban az adott munkát végzők száma 2022-ig 2012-höz képest. Mivel az USA gazdasága eléggé más, mint a magyar, az előrejelzést nem érdemes készpénznek venni, ugyanakkor sok esetben – ha nem is olyan gyorsan, mint az USA-ban – a technológiai fejlődés nálunk is eltüntethet egy csomó foglalkozást.

A Malév csődjével nyertek igazán nagy teret Magyarországon a fapados járatok, és azóta is elég durva ütemben hordják hozzánk az utasokat. És persze a belföldieket is kifelé.  A KSH szerint tavasszal még 11 százalékkal több utas fordult meg Ferihegyen (=Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér), mint tavaly. 

Összeszedtük egyetlen ábrára, hogy mit exportál és mit importál Magyarország, és milyen értékben. A körök fölé vitt kurzor minden termékcsoport nevét és a hozzá tartozó összeget is megmutatja. A járműiparban vagyunk a legerősebbek, itt 4000 milliárd forint fölötti kivitelt könyvelhettünk el. A témáról szóló részletesebb cikkünket itt olvashatja el.

Kijött az Economist Intelligence Unit idei Quality of Death indexe, amely azt méri különböző szempontok alapján, hogy egy adott országban mennyire fejlett a haldokló emberek ellátása. Az Egyesült Királyság végzett az első helyen, 100 pontból 93,9-et szerezve. Az indexet 2010-ben készítették el először, ekkor is a britek nyertek a vizsgált 80 ország közül. 

Biztosan emlékeznek a letelepedési államkötvényre. Ez az amiből ha egy nem uniós állampolgár legalább 300 ezer euró névértéken vásárol, letelepedési engedélyt kap Magyarországon. És ez az, amit a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság által kijelölt, offshore közvetítő magáncégeken keresztül lehet igényelni. Nekik pedig elég jó üzlet ez az egész.

Szabó Tímea országgyűlési képviselő most arról kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy melyik országból érkeztek hozzánk letelepedési kötvénnyel 2012 és 2014 között. Pintér 2012-re nem tudott statisztikát mondani, cserébe egészen 2015 szeptember 30-ig közölte az adatokat. 

Eszerint túlnyomórészt Kínából jöttek hozzánk, és vettek letelepedési kötvényt, 2013-ban 429-en, 2014-ben 1667-en, idén pedig eddig 390-en. Jó nagy lemaradással az oroszok vannak a második helyen, tőlük három év alatt mindössze 173 ember érkezett.

És egész sok olyan ország van, ahonnan csak néhány éltek ezzel a lehetőséggel, nigériai, togói, marokkói, kirgiz, gaboni és belizei állampolgár is szerzett már így papírt Magyarországon. És az elmúlt években négyen is érkeztek St. Kitts és Nevis nevű karib-tengeri, 51 ezres lakosú szigetállamból.

Magáról a  letelepedési államkötvényről többször írtunk már . Ez az amiből ha egy nem uniós állampolgár legalább 300 ezer euró névértéken vásárol, letelepedési engedélyt kap Magyarországon. És ez az, amit a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság által kijelölt, offshore közvetítő magáncégeken keresztül lehet igényelni. Nekik pedig  elég jó üzlet ez az egész.

Nem csak Magyarországon robbant fel az ingatlanpiac az elmúlt időszakban, szinte minden EU-országban érezhetően nőttek az árak egy év alatt. Az Eurostat új adatai szerint az Európai Unión belül 2015 második negyedévében összesen 2,3 százalékkal emelkedett a lakásárindex, de a változás mértéke nagy változatosságot mutat országonként.

Az árak a svéd piacon lódultak meg leginkább, ahol 13 százalékkal lett több a lakásárindex, de a második helyezett Magyarország sincs sokkal lemaradva, itthon átlag 11,9 százalékkal kellett többet fizetni egy lakásért, mint tavaly ilyenkor. 10 százalék fölött van még Észtország és Írország, és az északi országok általában kimagaslanak a mezőnyből, Svédországon kívül Norvégiában és Dániában is jelentős növekedést láthatunk. Ennek oka részben az lehet, hogy Stockholm és Oslo konkrétan Európa leggyorsabban növekvő városai, ahol a hirtelen beáramló sok ember lakáshiányt idéz elő.

Azért akadnak országok, amelyek kivételt képeznek a trend alól, ilyen Olaszország, Franciaország, Finnország, és leginkább Lettország, ami a mostani negatív csúcsot tartja -4,4 százalékkal.A növekedés kevésbé jellemezte az eurozónát, mint az egész EU-t, a teljes unió 2,3 százalékához képest a míg a pénzügyi unió országaiban csak 1,1 százalékot emelkedtek az ingatlanárak.

A Magyarországon felhasznált áram közel harmadát külföldről hozzuk be, derül ki a Mavir adataiból. Áprilisban volt a legnagyobb az arány, 41,3 százalék, 25 százalék alá pedig egyszer sem ment le sem idén, sem tavaly. Eközben amúgy rengeteg magyar erőmű valójában áll, sok esetben olcsóbb az áramot importálni, mint itthon megtermelni.

Három helyet rontott Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában, így a 63. helyre került, az EU ötödik leggyengébb tagállamaként. Ezzel a ország az Európai Unió 24. legversenyképesebb állama, csak Ciprust (65.), Szlovákiát (67.), Horvátországot (77.) és Görögországot (81.) előzi meg.

Magyarország az utóbbi évtizedben sokat csúszott lefelé a rangsorban és 4 éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről. Probléma a gazdaságpolitikai instabilitás, a korrupció, a túlzott bürokrácia, a kormányzati transzparencia hiánya, a támogatások elosztása. Az oktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától, az adóterhek világszintű összehasonlításban is magasak. Az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek.

Az alacsony kamatok ellenére nagy a nem teljesítő hitelek aránya, kockázati tőke befektetések pedig szinte alig léteznek. A hazai cégek jellemzően nem állítanak elő nagy hozzáadott értéket, az ország leginkább munkaerejével vesz részt a globális termelési láncokban - összegzi a Kopint-Tárki a Világgazdasági fórum jelentését.

  

Szintén elkeserítő, hogy míg az utóbbi néhány évben versenytársaink, Szlovákia, Csehország, Románia erősen belehúztak és egyre jobb helyezéseket érnek el a rangsorban, addig Magyarország egy helyben toporog. Akárcsak Lengyelország, annyi különbséggel, hogy ők húsz hellyel előttünk teszik ugyanezt.

Az OECD egyik friss elemzésében látványos ábrát közölt a menedékkérők számának alakulásáról. Jól látszik, hogy Magyarországon nem csak a korábbi évtizedekhez ugrott nagyot a szám, de nemzetközi összevetésben is. És látszik az is, hogy ami nekünk most egy merőben új helyzet, az más országoknak csak részben új.