A magyarok 34,1 százaléka – anyagi okokból – az elmúlt 2-3 évben többet használta kerékpárját közlekedési eszközként, mint a korábbi években, közölte felmérésének eredményét az Aegondirekt. A rendszeresen biciklizők 42,7 százaléka 5 ezer forint alatti összeget, 42 százaléka 5 és 10 ezer forint közötti összeget, míg 15,3 százaléka 10 ezer forintot meghaladó összeget takarított meg havonta annak köszönhetően, hogy nem autóval vagy közösségi közlekedéssel jutott el például munkahelyére vagy bevásárolni.
Oroszországban isszák a legtöbb vodkát, derült ki a nem túl meglepő eredmény a IWSR Economistban közölt felméréséből. Az egy főre vetített éves fogyasztás majdnem 14 liter, azaz 280 feles, ami tizenötször több, mint amennyit például a németek isznak. A magyarok nem kerültek fel a listára, de a lengyelek előkelő helyen szerepelnek, közvetlenül az ukránok után.
Nem fértek be a magyarok a legnagyobb rum és whisky fogyasztók közé sem, előbbiből a kubaiak isznak a legtöbbet, utóbbiban a franciák vezetik a sort, hazánk talán legfeljebb egy pálinkás toplistára tudna felkerülni, ilyet azonban nem közöltek a lapban.
Egyre kevesebb olyan ország van az Európai Unióban, amely szegényebb lenne Magyarországnál. Tavaly ugyanis beérte az egy évvel korábban még két százalékponttal lemaradó Lengyelország is vásárlóerő-paritás alapján számolt egy főre jutó GDP-jéből adódó listán. A balti országok – amelyek a válságot követő években mögénk hullattak – kezdenek elemelkedni, és ha azt feltételezzük, hogy a lett gazdaság a mostani ütemben bővül tovább, akkor hamarosan csak Románia és Bulgária lesz Magyarország mögött. A háztartások vagyoni helyzetét jobban tükröző tényleges egyéni fogyasztásnál már tavaly is ez volt a sorrend (ez az adatsor a GDP legnagyobb összetevője, a háztartások által vásárolt javak és szolgáltatások éves szintjét követi). Tanulságos a lista az eurózóna országai esetében is, Görögország és Portugália például tovább folytatta az átlagszinttől való leszakadását, a korábban pontosan az átlagot hozó Olaszország és Spanyolország pedig egyértelműen az alá került. A lista elején helyet cserélt Hollandia és Ausztria, Luxemburg pedig olyan magasan vezet, hogy rá sem fért a grafikonra.
Újra a Tesco áll a legnagyobb forgalmú élelmiszer-kiskereskedelmi láncok toplistájának élén, 2012-ben elért 709 milliárd forintos forgalmával, közölte a Nielsen. A Tesco után, ahogyan évek óta, magyar tulajdonban lévõ két lánc következik; a CBA 578,5, a Coop pedig 530 milliárd forint bevételt ért el tavaly. Szintén hagyományosan a negyedik helyet foglalja el a Spar ,ezúttal 421,2 milliárd, az ötödiket pedig a Reál 370 milliárd forint éves forgalommal.
Jellemzően 11-13 éves korában merül fel valakiben, hogy a heteroszexuálistól eltérő a nemi identitása, de a tudat csak évekkel később válik biztossá, a coming out pedig még később jön, derül ki a PEW amerikai kutatásából. A felmérés szerint a leszbikusoknál később születik meg az elhatározás, hogy bevassanak valakit, igaz a felmerés is lassabb, mint a meleg férfiaknál.
Az Ericsson Mobilitási Jelentése vizsgálta a globális adatforgalom alakulását és várható trendjeit. A jelentés szerint az adatforgalom stabilan növekedett 2012-ben, egy év alatt gyakorlatilag megduplázódott. A következő években előrejelzésük szerint a fájlmegosztás aránya növekedni fog, míg a böngészés arányaiban a háttérbe szorul.
Milyen magasan és melyik hónapban tetőzött a Duna Budapestnél a 2002-es vagy a 2006-os árvíz idején? A korábbi tetőpontok mennyivel maradnak el a mostani történelmi csúcstól? Melyik években lepte el a víz az alsó rakpartot? Az alábbi grafikon öt rögzített mérési ponthoz viszonyítva ábrázolja 2002 januárja óta eltelt időszak összes vízállását. A chart alatti csúszka húzogatásával váltogathat az évek között. (A vízhozamról egy infografikát készítettünk, az itt van.)
Az adatokat az Országos Vízjelző Szolgálat és a Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóságának adatbázisából töltöttük le. (A vizualizációt Molnár Dániel készítette.)
A magyarok különösen elégedetlenek az egészségügyi rendszer helyzetével, derül ki az Ipsos nemzetközi felméréséből, amelyben 15 országból 12 ezer embert kérdeztek meg. A közvélemény-kutatás azt vizsgálta, hogy 2008 óta hol, milyen irányban változott az egészségügyi ellátórendszer megítélése. A kutatás a felhasználók tapasztalataira összpontosított, nem objektív mérőszámokat vetett össze. A dél-koreaiak minden kategóriában a lehető legmagasabb pontszámot adták egészségügyi ellátásukra, a legsötétebben a spanyolok látják a helyzetet.
A nemek közötti egyenlőtlenség új mutatója, a nemek közötti nyugdíjszakadék (Gender Gap in Pension - GGP), ez megmutatja, hogy a nők hány százalékkal kevesebb nyugdíjra számíthatnak, mint a férfiak. Az EU-n belül a két legnagyobb számot Luxembourgban (47 százalék) és Németországban (44 százalék) találjuk, a legkisebb rátákat pedig Észtországban (4 százalék) és Szlovákiában (8 százalék). Magyarországon a nők átlagos nyugdíja 15 százalékkal marad el a férfiak átlagos juttatásától, amellyel az alacsonyabb különbségű tagállamok között van az ország.
Akár 130 ezer forintos különbség is van a pályakezdőket csábító állások bérjuttatásai között, de a megyék között is közel 70 ezres eltérést találhatunk – derül ki a Fizetesek.hu legújabb felméréséből. A Napi Gazdaság által idézett kutatásban a 17-25 év közötti, egy évnél kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalók jövedelmét elemezték. Eszerint a legjobb bruttó kezdő fizetést a bankszektorban lehet kapni, a legkevesebbet az egészségügyben fizetnek.
2013. májusban a választókorúak 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti szavazáson, derül ki a Századvég felméréséből. A helyzet a februári mérés óta sokat nem változott, a pártszimpátiájukban bizonytalanok aránya gyakorlatilag ugyanannyi. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 24 százalékos, az MSZP ebben a közegben 13 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága 8 százalékos, az LMP-re a választópolgárok 2, az Együtt 2014-re 6 százalékuk szavazna. A Demokratikus Koalíció 1 százalékon áll, más pártokra a megkérdezettek 2 százaléka szavazna.
A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz 47, az MSZP 25 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága 13, az LMP-é 2 százalék. Ebben a dimenzióban az Együtt 2014-re 10 százalék, a Demokratikus Koalícióra 1 százalék voksolna. Egyéb pártok támogatottsága 2 százalékos a biztos szavazó pártválasztók körében.
Tavaly 13 917 milliárd forintot költött el az állami költségvetés. A közös kasszából a legtöbbet szociális védelemre költöttük, a GDP 16 százaléka ilyen célokra ment el. Ehhez képest egészségügyre és oktatásra a bruttó hazai termék 5-5 százalékát fordította az állam, gazdaságfejlesztésre bő 2 százalék, 580 milliárd forint ment el. A lényeg, hogy a szociális kiadások az állami költségvetés legnagyobb szeletét jelentik, az állam által beszedett pénzek közel harmada megy ilyen célokra.
A szociális kiadások persze nagyon nagy területet ölelnek fel. Ide tartozik a nyugdíjkassza, ami a szociális kiadások legnagyobb szelete, ide sorolhatók a családtámogatásra fordított pénzek, és a munkanélküliek állami támogatása is.
Kilencszázalékos személyi jövedelemadó-kulcsban gondolkodik a kormány, ahhoz azonban még nem vagyunk elég erősek, hogy idén bevezessük, mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön. A kilenc százaléktól még nagyon messze vagyunk, jelenleg a régióban és Kelet-Európában több országban is van egykulcsos adó, a kulcs nálunk és Romániában a legmagasabb, 16 százalék. A drasztikus csökkentéssel Montenegró mostani szintjére kerülnénk, ugyanakkor egy ötszázmilliárdosnál is nagyobb lyuk keletkezne a költségvetésen.
Az évtizedes hiányeljárás heteken belül hivatalosan is lezárul (az európai pénzügyminiszterek akkor szavaznak az Európai Bizottság javaslatáról). Ez azt jelenti, hogy a kormány a lehető legjobbkor, a jövő évi választások őszi, illetve jövő tavaszi hajrája előtt megszabadul attól, hogy Brüsszel minden egyes költségvetést érintő kormányzati döntéskor nagyítóval jöjjön Budapestre és a költségvetés fenntarthatóságát kérje számon a kormányon. A Brüsszeli alacsony hiányra vonatkozó elvárások persze hivatalosan nem enyhülnek, most egyszerűen csak annyi történik, hogy a kormány rövid távú kihágásaira az Európai Bizottság ezentúl csak valamivel lassabban reagálhat. Az ütemkésés pontosan arra lehet elég, hogy a kormány a választások előtt kisebb-nagyobb osztogatásba kezdjen. A potfolio.hu látványos ábrán mutatja be, hogy mi történhet, ha Orbánék a lazuló szigoron felbátorodva elcsábulnak és választási költségvetést tesznek össze.
A magyarországi gazdasági szervezetek az elmúlt valamivel több mint öt évben 24 híján 660 ezer bankszámlát nyitottak, derül ki a céginfo.hu adataiból. A bankszámlák több mint 93 százalékát a legnagyobb tizenkét pénzintézetnél és a takarékszövetkezeti hálózat tagjainál nyitották. A legtöbbet tavalyelőtt, a legkevesebbet tavaly. Az adatsorból az is kiderül, hogy öt év alatt alaposan átrendeződött a vállalati banki piac Magyarországon. A grafikonon a 2013-mas adatoknál értelemszerűen még csak az év első harmadában kötött számlák látszanak.
2,5 százalékkal nőttek márciusban az átlagkeresetek a versenyszférában, a költségvetés területén átlagosan 3,3 százalékkal, míg a nonprofit szektorben 4,5 százalékkal. A legjobb fizetéseket a pénzügyi, biztosítási területen adták, itt 464 300 forint volt az átlagos bruttó, a legkevesebbet a KSH szerint a vendéglátásban adták, papíron mindössze 146 000 forint bruttót kapnak havonta az itt dolgozók. Nemzetgazdasági szinten közfoglalkoztatottak nélkül 235 284 forint volt az átlagos havi bruttó, ebből 154 111 forintot vihetett haza egy átlagos dolgozó havonta.
Ha az inflációval is kalkulálunk, ez a teljes nemzetgazdaságban 2,2 százalékos növekedést jelent. Az utóbbi éveket visszanézve azonban volt miből javítani, tavaly ugyanis csökkent a reálkereset. Az alábbi grafikon a zsebünkbe kerülő nettó változását mutatja az általános drágulással korrigálva. Ezen jól látszik, korábban a legjelentősebb csökkenést a Bokros-csomag alatt, 1995-ben szenvedtük el, majd 2004-ben és 2007-ben volt nagyobb visszaesés.
A KSH közlése szerint 0,7 százalékkal nőtt a magyar GDP az első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Ezzel kijöttünk a technikai (statisztikai) recesszióból és elméletileg újra növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, persze erről inkább majd csak akkor lehet biztosat mondani, ha a második negyedéves számokat is látjuk. Az első ránézésre gyengécske növekedés európai összehasonlításban felértékelődik. A KSH-val egy időben 19 EU-tagország statisztikai hivatala közölte az első negyedév gazdasági teljesítményét, és az összevetésben nagyon jól állunk, csak két balti állam került elénk. Ezzel a teljesítménnyel az EU mínusz 0,1 százalékos átlagát, és az eurót használó országok mínusz 0,2 százalékos átlagát is jócskán meghaladjuk. (A mostani adatközlésből kimaradt Dánia, Írország, Görögország, Luxembourg, Málta, Szlovénia és Svédország, ők kis csúszással közlik a növekedési gyorsbecslésüket.)
Ha az első negyedéves gazdasági növekedést a tavalyi első negyedévhez viszonyítjuk, magyarul az éves növekedést vesszük alapul, akkor már távolról sem ilyen jó a helyzetünk. Az éves, naptárhatással igazított mínusz 0,3 százalékos adatunkkal az európai középmezőnyben vagyunk.
Maximum bruttó 266 milliárd forintos megszorítás jöhet, de csak lépcsőzetesen - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Idén első lépésben zárolások lesznek az állami intézményrendszerben. Ha ez nem elég, és a növekedés sem alakul jól, akkor állami beruházásokat függeszthetnek fel (Kossuth tér átépítése, stadionépítések). Ha minden lépésre szükség lesz, idén összesen 92,9, jövőre 172,9 milliárdos csomag léphet életbe.
Ha mindez még mindig nem elég ahhoz, hogy az idei és a jövő évi hiánycél is a GDP 3 százaléka alatt maradjon, akkor 2014-ben emelhetik a tranzakciós adót és az energiaadót. Most az Európai Bizottság jelzésére vár a kormány, ha elfogadják az intézkedéseket, kikerülünk a túlzottdeficit-eljárásból.
A magyar mobilinternet árak a negyedik legalacsonyabbak az unióban az Infrapont adatai alapján, legalábbis a 2 GB-os csomagok összehasonlítása alapján. Hozzá kell tenni, hogy itt egyelőre csak a laptopokba szánt, kizárólag internetezésre használható díjcsomagokat vizsgálták, az okostelefonokkal igénybe vehető, telefont és netszolgáltatást is tartalmazó csomagokat nem. Mindenesetre a 16,7 eurós uniós átlagárnál a hazai díjak több mint 40 százalékkal alacsonyabbak, ami nagyjából 3000 forint körüli átlagárat jelent.
A 2 GB-os csomag kicsinek mondható, de a nagyobb csomagoknál sem állunk rosszul, pláne a gazdasági fejlettségünkhöz viszonyítva. Az 5 GB-os csomagnál a 7. legolcsóbbak vagyunk Európában, 10 GB-nál 12.-ek, ahogy 30 GB-nál is.
Tavaly összesen 1 millió 81 ezer bevándorló érkezett Németországba a Destatis számításai szerint. Ez a legnagyobb szám 1995 óta, és 123 ezer fős, 13 százalékos növekedés 2011-hez viszonyítva. A bevándorlók száma alapján összeállított toplistán Magyarország a negyedik helyen áll, Lengyelország, Románia és Bulgária után. Fontos megjegyezni, hogy a népvándorlás kétirányú, Németországból tavaly 712 ezren vándoroltak ki, ebből 29 ezren jöttek Magyarországra.
A statisztikai hivatal által pénteken közzétett adatok szerint 3 817 700 magyarnak volt állása az idei első negyedévben. A múlt hónapban közölt adatokban 3 817 200 foglalkoztatott szerepelt, vagyis egy hónap alatt 500-zal nőtt a munkában állók száma. A foglalkoztatásban természetesen nagyon jelentős hatása van a szezonalitásnak, így fontosabb az éves összevetés, amiben kedvezőbb változás látható: 26 400-zal több magyar dolgozik, mint a tavalyi első negyedévben. Igaz, a hosszabb távú trend már kedvezőtlenebb: tavaly ugyanis még 58 800-zal volt magasabb a foglalkoztatottak száma, mint 2011 első negyedévében.
A nagy egyetemekre is 15 százalékkal csökkent idén a jelentkezők száma, több vidéki főiskolára, így Gyöngyösre vagy Bajára azonban 40-45 százalékkal kevesebb diák akar csak bejutni mint tavaly. A főiskolák vezetői a csökkenést nagyrészt a felsőoktatási szakképzések átalakításával magyarázzák. Csak két felsőoktatási intézmény tudta emelni a jelentkezők számát: a Corvinus Egyetem, és meglepő módon a Kecskeméti Főiskola.
Az Eurostat hétfőn a költségvetési hiányra vonatkozó adatsorok mellett (erről is készítettünk egy chartot, ami itt van) közölte az EU-tagországok 2012 év végi államadósság-mutatóit is. Ebben a legjobban Észtország áll 10,1 százalékos GDP-arányos mutatójával, a legrosszabb, 157 százalékos mutatót pedig a görögök hozták össze. Az Eurostat kiemeli, hogy a kritikus 60 százalékos szintet 14 ország lépi át, azaz csak 13 tagország felel meg a maastrichti kritériumnak. A görögök mellett 100 százalék fölött vannak az olaszok, a portugálok és az írek is, az EU27 átlaga 85,3 százalék.
Mi a 79,2 százalékos mutatónkkal még éppen beleférünk a középmezőnybe, Németország és Ausztria közé. A dolog szépséghibája, hogy a régiónkból magasan a legnagyobb adósságszintet görgetjük, ezzel a szomszédos és régiós országok közül mi vagyunk az egyetlenek a 60 százalékos szint fölött. Az államadósságunk ráadásul nem csökkent számottevően sem a 2011-es 81,4 százalékhoz, sem pedig a 2009-es 79,8 százalékhoz képest. (Ráadásul az év elején az adósságszintünk még nőtt is egy picit.)
Hétfőn közölte az Eurostat, az EU statisztikai hivatala, hogy mekkora GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárták a tavalyi évet az uniós tagországok. A magyar adat a korábban közöltnél is jobb, mínusz 1,9 százalék lett, ami még a magyar kormány becslésénél is jobb színben tüntet fel minket. Az 1,9 százalék forintban kifejezve 531 milliárdos hiányt jelent, ami rekordalacsonynak számít.
A KSH március végén publikált adati szerint tavaly 2 százalékos hiánnyal zárt az államháztartás (a hajszálnyi eltérés az uniós és a magyar statisztikai módszertani különbségekkel magyarázható). A kormány tavaly ősszel a hazai módszertan szerint még 2,7 százalékos éves hiányt várt. Részletek itt.
Az alacsony hiány a féltucatnyi megszorítócsomag egyenlegjavító hatása mellett az önkormányzati gazdálkodásban keletkező többletnek, illetve a rekordalacsony szintre zuhanó beruházási rátának köszönhető. Emiatt ugyanis a kormány jóval kevesebb pénzt kellett elköltsön uniós projektek társfinanszírozásra, ez pedig javította az egyenleget. Az NGM szerint a megjelent adat egy újabb megerősítés arra vonatkozóan, hogy a számok alapján Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzott deficit eljárás alól.
Jövő hónapban kezdődik a kormány országos társkereső akciója: állami ismerkedős bulikkal kedveskednek a fiatal magyar magányos szíveknek, lesz Bergendy zenekar, társastánc, utcabál, vagyis amolyan fiatalos dolgok. Az első ránézésre kissé meghökkentő állami kezdeményezést valós társadalmi folyamatok hívták életre, a népszámlálási adatokból kiderül, az utóbbi tíz évben a teljes népességben csaknem 300 ezer emberrel lett több az egyedülálló, vagyis olyan, aki egyedül él a háztartásban.
A 30-49 éves egyedülállók között a többség még nem házas, de nagy számban akadnak olyanok is, akik elváltak vagy megözvegyültek. (Az egyedülállóság nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs tartós párkapcsolatban, de 30 év felett gyakran ezzel együtt jár.) A KSH népszámlásái adataiból egyébként kiderül, a magasabban iskolázottak nagyobb számban egyedülállók. Kérdés ugyanakkor, hogy hány tánc közben fellobbant szerelemtől tekinthető sikeresnek az állami projekt, egyelőre ugyanis aligha van konszenzus azon a téren, hogy pontosan hány forintot ér meg a társadalomnak két magyar fiatal egymásra találása.
Az osztrák Linz Egyetem felmérése szerint akad olyan uniós ország, ahol akár a GDP harmadát is elérheti a szürke- és feketegazdaság bugyraiban eltűnő, az állami hatóságok szeme elől elrejtett pénztömeg. A korrupció nyugatról keletre haladva nő, de például a szlovák feketegazdaság mérete lényegesen kisebb az olasznál. Az EU-n belül Németország van legjobb helyzetben, mi nagyjából a középmezőnyben vagyunk. Forintokban kifejezve ez is elképesztő méretű, közel 6400 milliárd forintnyi veszteséget jelent. Az átlagos, ötven százalék körüli adócentralizációval számolva ez 3000 milliárd forintot meghaladó adóbevétel-kiesést jelent. Csak viszonyításképpen: a költségvetés idénre tervezett hiánya 871 milliárd forint.
A korrupció egyébként megváltozott Magyarországon: már nem, illetve nemcsak táskás emberek mászkálnak ide-oda drága autókban, hanem hálózatok alakultak ki, amelyek átszövik az igazságszolgáltatást és a törvényhozást is, és sokszor a törvények is korruptak. Különösen fertőzött az építőipar, itt négyből három esetben előfordul valamilyen korrupció. A témáról itt olvashat bővebben.
Továbbra is a Fideszt támogatja a legtöbb szavazó, és a kormány megítélése mérsékelten javult az utóbbi hónapokban, de többen vannak azok, akik három év távlatából úgy érzik, a Bajnai-kormány jobb teljesítményt nyújtott, mint a mostani, derül ki a Medián márciusban végzett kutatásából.
A teljes felmérés itt olvasható>>>
A válság előtt az államháztartás, a vállalatok és a lakosság eladósodását a magántőke finanszírozta, a válság után azonban a magántőkét elkezdték kivonni a pénzügyileg problémás országokból, ekkor segített be többek közt az EKB. Az Európai Központi Bank a gazdagabb országok befizetésein keresztül nyújtott hitelt a bajba jutott eurózóna tagoknak. (Mivel eurózónáról van szó, a grafikonon Magyarország értelemszerűen nem szerepel).
A kiskereskedelmi forgalom 4,06 százaléka a cigiből jött tavaly, ez 500 milliárdos kiskereskedelmi forgalmat jelent az Atradius közleménye szerint. (A KSH szerint 327 milliárd forint volt tavaly a kisker forgalma.) Ez első ránézésre rengetegnek tűnik, és tényleg az, ugyanis a dohánytermékek vásárlása előkelő helyen van a teljes kiskereskedelmi forgalmon belül. Összehasonlításképpen, tavaly csak élelmiszerekre, üzemanyagra, és gyógyszerekre, gyógyászati cikkekre költöttünk többet, mint cigire. Viszont többet füstöltünk el, mint amennyit bútorokra, ruhára, vagy építőanyagra költöttünk.
Ha az ország teljesítményét a tanárverésért maximálisan kiszabható börtönbüntetés hosszában mérjük, Magyarország teljesítménye kétségkívül javult az utóbbi években. Ha azonban a teljesítmény mérésének nemzetközileg elterjedtebb mutatóit figyeljük - például a GDP-t - már árnyaltabb a kép. Az IMF friss jelentéséből kiderül, a magyar növekedés versenytársainkkal összemérve kimondottan lassú, tavaly recesszió volt, idén stagnálást várnak, és még jövőre is a sor végén kullogunk majd.