Index Vakbarát Hírportál

Az októberben induló népszámlálás előhetén körülnéztünk, milyen adatokat vettek fel az előző összeírásoknál. Íme, a lakások felszereltsége 1949-től 2001-ig, azzal a meglepő adattal, hogy a vízöblítéses vécéboomra például a hetvenes évekig kellett várni Magyarországon.

(A szennyvízcsatornáról 1949-ben és 1960-ban nem volt adat.)

Forrás: KSH, a mostani népszámlálásról mindenféle itt található.

Havi bruttó 92 000 forint – ennyi lehet a minimálbér a nemzetgazdasági tárca javaslata értelmében 2012 januárjától (ez az összeg most 78 000 forint). A szakképesítéssel rendelkezők úgynevezett garantált bérminimuma – ami idén 94 000 forint – 108 000 forintra emelkedne, előbbi nagyjából 20, utóbbi 15 százalékos emelést jelentene.

Az elmúlt évtizedben dinamikusan robogott a gazdaság, a 2001-től kezdődött időszakban nemigen volt olyan év, hogy a GDP-bővülés ne érje el a 4-4,5 százalékot. Volt időszak, amikor 6 százalékon tetőzött. Közben az infláció az évezred eleji 6 százalék körüli szintről néhány év alatt egészen 2 százalékig esett, és azóta sem nagyon lépi át a 4 százalékos értéket.

Szép, ugye?

Még szebb, hogy ez a történet Magyarországról, a magyar gazdaságról szól.

Elvben.

Volt egy rakás szempont, ami alapján az Index Ózdot hozta ki Magyarország legszarabb városának, szoros versenyben Salgótarján éppenhogy lemaradt. Íme, egy újabb adalék ahhoz, hogy a nagy számok nem hazudnak, a büszke címre lakosaik jelölésének köszönhetően pályázó 13 város közül hol máshol volt a leghigedebb az elmúlt egy évben, mint Salgótarjánban és Ózdon. És persze a budapestieket gyötörte legkevésbé a rettenetes időjárás.

A 27 tagú Európai Uniónak jelenleg 17 tagja használja az eurót, amely története legsúlyosabb válságát éli, és egyre gyakoribb vélekedések szerint mostanra magát az uniót is válságba sodorja. Ahhoz, hogy egy ország bevezethesse az eurót, meg kell felelnie a maastrichti szerződésben lefektetett kritériumoknak. Így egyebek mellett 3 százalék alatt kell tartania az éves GDP-arányos államháztartási hiányát, míg államadóssága nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 60 százalékát.

Elvben.

A gyakorlatban, mint a fenti grafikonon látható, az adósságkritériumnak sokkal inkább megfelelnek a nem euróövezeti tagok, mint az euróövezetiek. Az eurót használó 17 országból 11-nek az adóssága magasabb, mint lehetne, míg az eurózónához nem tartozó 10 orszából csak kettő nem felel meg ennek az elvárásnak (ebből az egyik Magyarország). Az unió hét legeladósodottabb állama egyaránt eurót használ, és a grafikonról az is kiderül: nem alaptalanok a görög, olasz, portugál és ír adósságparák.

Mióta Schmitt Pál az államfő, kevesebben részesültek köztársasági elnöki kegyelemben, mint 2002 óta bármikor. A legnagylelkűbb év - 2008 - Sólyom Lászlóé volt, akkor a kegyelmet kérők 3,38 százaléka megkapta azt, 27 ember a 799-ből. Sólyom elnökségének többi évében 2 százalék alatt maradt az arány. Stabilan viszonylag magas volt az elfogadott kegyelmi kérvények aránya Mádl Ferenc idején, 2002-ben 2,09, 2003-ban 2,94, 2004-ben 3,24 százalék.

Év	Kegyelemben részesült	Elutasítás	Összesen	Kegyelemben részesültek aránya az összes döntéshez viszonyítva (%)
2002	24	1126	1150	2,09
2003	36	1187	1223	2,94
2004	41	1225	1266	3,24
2005	23	1316	1339	1,72
2006	23	1146	1169	1,97
2007	23	1355	1378	1,67
2008	27	722	799	3,38
2009	17	894	911	1,87
2010	5	866	871	0,57
2011	5	372	377	1,33

Az utolsó teljes évben, amikor Sólyom volt az államfő, a hozzá kegyelemért fordulók 1,87 százaléka örülhetett kérelme elfogadásának. A váltás évében, 2010-ben drasztikusan visszaesett az arány, csak a kegyelmi kérvények 0,57 százalékát nem utasították el, mindössze 5-en kaptak kegyelmet a 871 kérelmező közül. 2011-ben, június végéig 377 kérelemről döntött Schmitt, és csupán 5 esetben döntött úgy, hogy az illető kegyelmet kaphat, ami 1,33 százalékos arány jelent.

A helyzetmegosztó alkalmazás három év alatt érte el a tízmillió felhasználót, ennek örömére egy infografikában mutatják meg a növekedést és az érdekesebb statisztikai adatokat. A Foursquare szolgáltatás 2009 márciusában indult, augusztus végéig már százezren regisztráltak. Az adatok alapján amerikai felhasználók 169 országban jelentkeztek be, Németországban 1105 söröző van, Japánban pedig 6230 sake bar.

A bejelentkezések alapján kiderült, hogy az amerikaiak ruháért Old Navy és H&M boltokba járnak, bankba a Bank of America és a Chase a legnépszerűbb. Érdekes, hogy a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózata, a Wal-Mart csak a második a népszerűségi listán, megelőzi a Target.

Naponta 78 387 mayortól (polgármestertől) veszik el a tisztséget a bejelentkezők. És csak egy olyan polgármester van, aki tényleg polgármestere a hivatalának, ez pedig Michael Bloomberg, New York polgármestere.

Egy perc nem is olyan hosszú idő, mégis nagyon sok minden történik ennyi idő alatt. Mi történik hatvan másodperc alatt a neten? 168 millió emailt küldenek el, 694 445 keresés indul, 1700-szor töltik le a Firefoxot, több mint 70 domént regisztrálnak, hatszáznál is több videót töltenek fel a YouTube-ra. Több mint húszezer Tumblr-poszt születik, 13 ezer iPhone alkalmazást töltenek le, 98 ezer Twit keletkezik.

Via GeeksAreSexy

Ausztria a munkaszüneti nappá nyilvánított vallási ünnepek európai királya, tízet is megtartanak, igaz, csak egyetlen pirosbetűs nemzeti ünnepük van (a függetlenség és az 1955-ös alkotmány kihirdetésének a napja, október 26.). Nyugatra gyakoribbak a vallási ünnepek, keletre inkább történelmi eseményekkel erősítik identitásukat a függetlenségüket visszanyerő vagy vadonatúj államok. Magyarországon hivatalosan 12 munkaszüneti nap van, de ebből kettő, húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap ugye eleve vasárnapra esik. A 12 napból hét vallási ünnep (húsvét, pünkösd, mindenszentek, karácsony). A KDNP még kettőt emelne be, nagypénteket és Mária mennybemenetelét. Ezt a két napot együtt Cipruson, Görögországban, Máltán, Olaszországban és Portugáliában ünneplik pihenéssel az EU-tagországok közül.

A karácsonyt több ország rugalmasan ünnepli. Idén például 24-e szombatra esik, így például a ciprusiak meg a dánok nem tüntették fel hivatalos munkanapnak, de tavaly és tavalyelőtt nem kellett dolgozniuk. Az írek pedig, ha már így alakul, a vasárnapra eső 25-e helyett 27-ére iktattak be idén egy pihenőnapot. A belgákat pedig igencsak irigyelhetjük, náluk karácsony és szilveszter között egyáltalán nem kellett dolgozni tavaly és idén is a pihenésé az utolsó hét.

És vannak különleges vallási ünnepek is, Szlovákiában szeptember 15-én az ország védőszentjének, Máriának van a napja, van, ahol nemcsak úrnapja (mindig csütörtök), hanem az azt követő péntek is szabadnap, Spanyolországban pedig autonóm területenként változik, hogy a hivatalos ünnepek mellett mit ünnepelnek még, Katalóniában például Madrid védőszentjét nem, egy kikötés van, maximum 14 munkaszüneti nap lehet évente. Németországban is tartományonként változnak az ünnepnapok, a 16 tartomány közül nyolcban ünneplik például a reformáció napját, csak háromban a vízkeresztet, az úrnapját hatban.

Múlt héten jelent meg az a teszt az Indexen, amit grúz tudósok bevonásával hónapokig csiszolgattunk, hogy semmilyen hiba, aránytévesztés ne maradhasson benne. A teszt végül olyan kiegyensúlyozott lett, olyan prímán sikerült minden oldalról levédenünk, hogy a kérdések mögött álló motort kormányzati utasításra megsemmisítettük, nehogy visszaéljen vele valamelyik fundamentalista terrorszervezet.

A lezárt teszt statisztikáit azonban közjegyző jelenlétében kiértékeltük, és ezek alapján elmondható, hogy a tesztet kitöltő 183 ezer olvasóink 15 százaléka Igennel felelt arra a kérdésre, hogy vonzódik-e az azonos neműekhez. Ők a világszerte ismert sztereotípia szerint az Apple vásárlói, de az iPhone ezt a csoportot leszámítva is megnyerte tesztünket 39 százalékos eredményével: az első kérdésre "nem" választ adók közül is 24 százalékhoz passzol az Apple mobilja.

A magyar gazdaságban az idei év elején még nem jelentkeztek a foglalkoztatás dinamikus felfutásának jelei. Ezt a korábban több cikkünkben is tárgyalt tényt most megerősítik az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) márciusban közzétett legfrissebb adatai.

A statisztikákból kiderül: miközben a kormány azt ígéri, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt, a magyarországi munkanélküliségi ráta januárban a tavalyi januárinál 1,6 százalékkal magasabb volt (a növekedést tehát nem indokolja a foglalkoztatást egyébként jellemző szezonális ingadozás). Ez egy kiemelkedően rossz adat, ilyen mértékben ugyanis az OECD egyetlen tagállamában sem nőtt a munkanélküliség; sőt, többségükben stagnált vagy csökkent az állástalanok aránya.

Nyilvonsságra hozta az Eurostat a kontinens nagy szemétösszesítését. Az EU 27-ek mellett a Izlandot, Norvégiát és Svájcot is ide csaptak, 2009-es adatok alapján.

Nézzük először a magyar adatokat, aztán rámegyünk az érdekességekre. Szóval, lakossági szeméttermelésben a középmezőny vége felé  vagyunk (30-ből a 23.-ok), viszont a kommunális hulladék újrahasznosításban nincs mire büszkének lennünk (13 százalék).

Isten éltesse Mihail Gorbacsovot, most lett nyolcvan, és annak ellenére, hogy szovjet pártfőtitkár volt, meg is élte ezt a szép kort. Valójában neki sikerült ez egyedül a Sztálin-Hruscsov-Brezsnyev-Andropov-Csernyenko-Gorbacsov-fogatból. Portrét itt lehet olvasni róla, de akit csak a számok érdekelnek, azoknak kiszedtük a legfontosabbakat.

Az Oscar-gálának 37 milliós volt a nézettsége, mint eddig is, a felhasználók most is követték és kommentálták az eseményeket Twitteren. Az infografikából kiderül, hogy összesen 1,27 millió twitet küldtek el a műsor alatt és valamivel több mint 388 ezren posztoltak a gálával kapcsolatban. A legtöbbet retwitelt poszt (összesen 2963-szor) a @TheOnion twitje volt, mely arról szól, hogy milyen faragatlanság a Toy Story 3 szereplőitől, hogy egyikük sem jelent meg a gálán. A legtöbb poszt akkor keletkezett, amikor Oprah volt a színpadon, illetve az utána következő dokumentumfilm-összeállítás alatt.

Írországot érintené a legkellemetlenebbül, ha Líbiában leállna az olajtermelés, derült ki az Economistból. Bár írország csak napi 14 ezer hordó olajat importál Líbiából, ez a teljes import 23 százaléka. Olaszország napi 376 ezer hordó olajjal a legnagyobb vásárló, ez a teljes olasz import 22 százaléka. Líbia napi 1,7 millió hordó olajat termel, a világtermelés 88 millió hordó naponta. A felkelés miatt teljesen leállt az olajszállítás Líbiából.

Az ábrán jól látni, mennyi hanghordozót adtak el 1973-2009 között. Azt is érdekes megfigyelni, mikor jöttek be az új típusú haghordozók, mint például a lemez, kazetta, cd, illetve hogyan szorították ki egymást a piacról. Az ábrán egyértelmű a zeneipar hanyatlása, hiába adnak el egyre több mp3-at, nem tudják kompenzálni a cd-k eladásának mélyrepülését.

Via Businessinsider

Innen is gratulálunk, hogy Fehér Anna színésznő ötven felett vállalja a szülést, nagyon szűk csoportnak lesz ezzel a tagja. A KSH legutóbbi adatai szerint 2009-ben 96 442 sikeres szülésből mindössze háromnál lett anya ötven feletti nő. Hogy ne kelljen számolni, 32 147 szülésenként hozott világra gyereket ötvenen túli nő.

És ezzel 2009 még rekordévnek is számít a 2000-es években. 2000 és 2008 között ugyanis összesen 6 újszülött anyja volt ötven feletti

Régebben ez is más volt, 1949-ben 43 újszültött anyja múlt ötven. Az igaz, hogy akkor többen is születtek (190 398), de az arány így is magasabb volt, mint most, nyilván fejlettebb egészségügyi háttér mellett (4427 szülésenként egyszer volt ötven feletti az anya). De még 1960-ban is 39 idős nő lett anya. Viszont, 1975-ben, a nagy gyerekboom idején már csak két gyereket szült ötven feletti nő.

Már a tüntetések legelején is arról szóltak a hírek, hogy az egyiptomiak, tunéziaiak és jemeniek a közösségi oldalakat használták kapcsolattartásra, szervezkedésre és egymás tájékoztatására.

Egy erre szakosodott cég, a Sysomos utánajárt, hogy pontosan hányan is használják a Twittert ezekben az országokban. Megnézték, hogy hányan állították be Egyiptomot, Tunéziát és Jement, mint tartózkodási helyet, ők milyen twiteket küldtek, milyen gyakorisággal és milyen számban.

Összesen 14 642 felhasználót találtak az 52 millióból, akik ezen országok egyikét adták meg tartózkodási helyüknek. Hozzá kell tenni azonban, hogy valószínűleg ennél többen twittereznek ezekből az országokból, a felhasználók nagy része ugyanis egyáltalán nem ad meg tartózkodási helyet. A számokból kiderült, hogy ezek az emberek átlagosan 3,24 twitet küldenek egy nap.

Ami a fontosabb, hogy a tüntetések előtt hetente 122 ezer twitet küldtek. A tüntetések megkezdésével, január 24-30 között ez megtízszereződött, a felhasználók 1,3 millió twitet küldtek, mely a tüntetéssel volt kapcsolatos.

(Forrás: milo.com)

A fair play jegyében rögtön két toplistát is készítettünk legtöbb kattintást hozó 2010-es cikkekből, és külön rangsoroltuk a sima cikkeket az állandóan frissülő tudósításoktól, hiszen utóbbiak olykor napokig is a címlapon szerepelnek, így nyilván több olvasót érnek el (arról nem is beszélve, hogy egy ember ezeknél több olvasóként is megjelenhet, ha mondjuk reggel belenéz a munkahelyén, aztán délután elolvassa a fejleményeket otthon).

A percről percre toplistát nyomasztóan uralja a politika – bár az önkormányzati választás már láthatóan nem érdekelte önöket annyira. A vörösiszap-katasztrófa és a nyári árvizek mellé bekerült még a top10-be a januári BKV-sztrájk; emlékszik még valaki, miért sztrájkoltak és sikerült-e elérniük valamit? Segítünk: havi 6000 forintos étkezési utalványt, és 45 ezer forintos év végi bónuszt harcoltak ki a BKV dolgozói, miután hat napig nem volt Budapesten tömegközlekedés. Végül egyetlen külföldi sztoriként a két hónapra a föld alatt rekedt chilei bányászok kimentése szerepel a legolvasottabb idei indexes cikkek között.

Iszapömlés Veszprém megyében	október 4.	981 202 olvasó
Országgyűlési választás, első forduló	április 11.	804 313 olvasó
Sztrájkol a BKV	január 12.	742 721 olvasó
Viharok és árvizek az egész országban	június 1.	738 658 olvasó
Az új Országgyűlés alakuló ülése	május 14.	402 302 olvasó
Árvíz után jön a belvíz	május 17.	304 903 olvasó
Országgyűlési választás, második forduló	április 25.	289 334 olvasó
Orbán Viktor bejelenti 29 pontos programját	június 8.	223 162 olvasó
Megmenekülnek a chilei bányászok	október 13.	194 791 olvasó
A kormányprogram vitája a parlamentben	május 26.	179 642 olvasó

A legtöbb olvasót vonzó sima cikk a volt kormányszóvivő, Daróczi Dávid öngyilkosságának híre volt, és meghökkentően sokakat érdekel az is, hogy meteor vagy ufó világította-e be március elején az éjszakai eget pár másodpercre. A klasszikus hírjellegű anyagok mellett itt feltűnik két saját indexes kezdeményezés is, a választási tippjátékunk, és a Csodálatos Lúzerkalkulátor, utóbbi még mindig működik.

Megnyugtató, hogy a toplista alapján éppen belefértünk volna az új médiatörvény szabályai közé, ami 20 százalékban határozza meg a hírek között a bűnügyi témájúak maximumát: tízből pont kettő, az augusztusi alsóörsi lövöldözés, és Stohl András drogos-alkoholos karambolja volt ilyen.

És befért a top10-be egy igazi kisszínes is a világ végéről: a guatemalai pokollyuk, ami egy város közepén nyílt meg, elnyelve egy útkereszteződést és egy háromemeletes házat. A jelenségnek ugyan van tudományos magyarázata, mégis annyira szürreálisan nézett ki, hogy muszáj volt rákattintani. A toplistát az év talán legviccesebb története, a botrányba fúlt Michael Jackson-imitátor koncert zárja.

Öngyilkos lett Daróczi Dávid	április 3.	317 186 olvasó
Lövöldözés alsóörsön, két halott	augusztus 4.	311 570 olvasó
Valami átszáguldott Magyarország felett	március 1.	265 554 olvasó
Mégsem meteor volt a titokzatos tűzgömb	március 2.	262 467 olvasó
Számolja ki, mennyire nyomorult Ön!	január 25.	253 045 olvasó
Stohl András részegen balesetet okozott	május 8.	244 739 olvasó
Választási tippjáték	április 9.	202 732 olvasó
Lezuhant a lengyel elnök repülőgépe	április 10.	198 359 olvasó
Óriási víznyelő nyílt Guatemalában	június 1.	175 192 olvasó
Hullagyalázás és botrány a Jacko-show-n	január 18.	172 451 olvasó

A toplisták mellett legalább ennyire érdekes, hogy mi minden szorult ki a legolvasottabb cikkek közül. Nem került be például az év tudományos szenzációja, a DNS-ét arzénből építő baktérium. Minden idők talán legnagyobb, ember okozta természeti katasztrófája, az olajfolt a Mexikói-öbölben. A Wikileaks-botrány (sőt, botrányok: a tavaszi a Bagdadban civileket legéppuskázó amerikai helikopterről, a nyári az afganisztáni háborús dokumentumokkal, és a máig tartó legutóbbi a diplomáciai táviratokkal). Az izlandi vulkánkitörés, ami miatt napokra leállt Európa légiforgalma. Az Afganisztánban megölt magyar katonanő. Vagy hogy itthoni eseteket említsünk: az extraadók bevezetése, a nyugdíjrendszer államosítása, az a forintárfolyamot hullámvasútra ültető hírhedt államcsődös Kósa-nyilatkozat, vagy a híreket hetekig uraló IMF-tárgyalás.

Nem hiányzik valami? Dehogynem, hiszen idén volt focivébé is, ami egészen meglepő módon hiányzik a legolvasottabb cikkek közül (tegyük hozzá, a statisztikában csak az írott anyagok szerepelnek, így az élő indexes videós meccsközvetítések nem). De még a sporttémájú cikkek között is csak a hatodik legtöbb kattintást hozta egy vébémeccs, ami ráadásul nem is a döntő volt, hanem a gólzáporos portugál-északkoreai csoportmeccs. A focivébénél jobban érdekelte önöket a magyar-orosz meccs a vízilabda Európa-bajnokságon, a Barcelona-Inter BL-elődöntő, Kovács Ági olimpiai bajnok úszó ellopott aktfotói, a világ legviccesebb tizenegyese, és Tomizava Soja japán motoros tragikus balesete a misanói Moto2-futamon.

Végül emlékezzünk meg az év legnézettebb indexes képgalériájáról, a vörösiszap-katasztrófa világsajtót is bejárt fotóival, és a legnézettebb videóiról: az Üvegtigris 3 premierje, a nyugdíjreform parlamenti vitája, és a legálisan beszerezhető partdrog, a mefedron tesztje.

Címkézés

A legtöbb olvasót vonzó cikkeknél is érdekesebb statisztika, hogy milyen témáról mennyit írtunk. Ennek megállapítására remek eszközt az a cikkek címkézése, ami egyrészt azt mutatja meg, hogy egy-egy téma hányszor merült fel az idei cikkek között, másrészt azt, hogy ezek a cikkek összesen hány olvasót hoztak.

A legsűrűbben előkerülő téma ezek szerint a foci volt idén (nyilván a vébének köszönhető a nagy fölény), de olvasottságban éppen csak befért az első tízbe. Az élmezőnyt nyomasztóan – az első ötből öt – uralja a politika, azon belül is a Fidesz, bár itt azért bőven nincs meg a kétharmados többség.

Fidesz	873 cikk	12 462 468 olvasó
Választás 2010	624 cikk	9 526 259 olvasó
MSZP	696 cikk	8 769 036 olvasó
Orbán Viktor	455 cikk	7 895 069 olvasó
Jobbik	430 cikk	7 393 716 olvasó
baleset	1182 cikk	6 688 017 olvasó
rendőrség	776 cikk	6 256 443 olvasó
BKV	429 cikk	5 550 952 olvasó
adó	441 cikk	5 059 999 olvasó
futball	2787 cikk	4 792 948 olvasó
Budapest	504 cikk	4 634 787 olvasó
időjárás	284 cikk	4 270 125 olvasó
parlament	313 cikk	4 240 315 olvasó
költségvetés	378 cikk	4 102 436 olvasó
LMP	254 cikk	4 044 285 olvasó

Külön kigyűjtöttük a top100-as lista címkéi közül a legtöbbször előforduló neveket, hogy ne csak azt tudjuk meg, miről, de azt is, kikről szóltak idén a hírek. A tanulság: ehhez minimum párt-, de inkább köztársasági- vagy miniszterelnöknek kell lenni, esetleg gazdasági miniszternek, vagy örök időkre megváltoztatni a magyar köznyelvben a nokiásdoboz szó jelentését.

4.	Orbán Viktor	455 cikk	7 895 069 olvasó
20.	Gyurcsány Ferenc	206 cikk	3 433 738 olvasó
24.	Matolcsy György	124 cikk	2 794 201 olvasó
38.	Mesterházy Attila	129 cikk	2 104 643 olvasó
59.	Sólyom László	143 cikk	1 699 155 olvasó
71.	Hagyó Miklós	101 cikk	1 500 671 olvasó
73.	Vona Gábor	87 cikk	1 476 769 olvasó
77.	Schmitt Pál	84 cikk	1 411 100 olvasó

Mire kattint a magyar?

Végül azt számoltuk ki, hogy az egyes témák milyen átlagos olvasottságot hoznak, vagyis egy címkéhez tartozó cikkekre átlagban hány olvasó kattint. Még direktebben: mik azok a tuti témák, amiről bármit ír az ember, garantáltan hozzák az olvasottságot. Itt három kategóriát alkottunk, hogy az egyszer előforduló, de akkor rengeteg olvasót elérő témák (lúzerkalkulátor, választási tippjáték) ne nyomják el a többieket.

A szabadfogású kategóriában legalább három cikket követeltünk meg minden címkétől, de még így is érezhető, hogy egyszeri sztorik uralják a toplistát. Ha Daróczi Dávid nem a halálával került volna be idén a hírekbe, talán még pályázatot is hirdetnénk, hogy az öt tuti nyerő címke köré ki tudja a legjobb álhírt megírni. És hogy ki az a Larissa Riquelme? Paraguayi szupermodell-színésznő, aki eleinte csak az ország csapata győztes vébémeccsei után akarta ledobálta a ruháit, aztán gyakorlatilag folyamatosan vetkőzött az egész vébé alatt.

testrablás	3 cikk	187 775 olvasó / cikk
Larissa Riquelme	3 cikk	115 799 olvasó / cikk
Daróczi Dávid	8 cikk	96 096 olvasó / cikk
víznyelő	3 cikk	88 098 olvasó / cikk
ufók	5 cikk	81 782 olvasó / cikk

A legalább 12-szer (vagyis átlagban havi egyszer) előforduló témák között már jobban látni mik voltak az idei agyonolvasott slágertémák: természeti katasztrófa, drogos celeb, a zsebünkbe vágó adóügy, és igazi jokertémaként a tetszőlegesen ufónak nézhető, de komoly tudományos témaként is jelentkező meteor.

iszap	15 cikk	46 949 olvasó / cikk
Stohl András	23 cikk	45 479 olvasó / cikk
meteor	18 cikk	40 866 olvasó / cikk
egykulcsos szja	12 cikk	38 463 olvasó / cikk
vörösiszap	25 cikk	31 358 olvasó / cikk

Végül az igazi nehézsúly: az 52 megjelenés feletti, vagyis heti rendszerességgel felmerülő témák jönnek, itt már nincs helye bohóckodásnak és bulvárnak, a dobogóra csak olyan témák kerültek fel, amelyeknek már a puszta említésétől összeszorul a gyomor. Plusz a sport világának képviseletében két pilóta a Forma-1-ből, ami már sokadszor veti fel 2010 legsúlyosabb kérdését: érdekel egyáltalán valakit a foci ebben az országban?

nyugdíjpénztár	55 cikk	22 760 olvasó / cikk
öngyilkosság	80 cikk	22 730 olvasó / cikk
Matolcsy György	124 cikk	22 534 olvasó / cikk
Michael Schumacher	87 cikk	21 036 olvasó / cikk
Mark Webber	83 cikk	20 684 olvasó / cikk

A filmes hullaszámlálásnak szép hagyománya van a neten, a Movie Body Counts című oldal kimondottan erre szakosodott. Szigorú alapelvek szerint, jelenetre lebontva határozzák meg a halottak számát jelző body countokat: csak a filmekben látható hullákat vagy elhalálozásokat veszik figyelembe. Bemondásra nem hiszik el, hogy amikor az első Halálcsillag felrobbantotta az Alderaant, kétmilliárd ember lett az enyészeté, és ugyanezért nem játszik a Galaxis útikalauz stopposoknak filmváltozatában a vogon útépítők sittjévé váló Föld sem. A honlap számaiból kiindulva (és azokat helyenként felülbírálva) megnéztünk több rajongói oldalt, blogot és az IMDB spoileroldalait, majd magunk is számolgatni kezdtünk, hogy megtudjuk, melyik filmben látható a legtöbb halál, egyszersmind el tudjuk helyezni a Machetét méltó módon a filmművészetben.

Kezdjük a tíz legdurvábbal, úgyis mindenki azokra kíváncsi leginkább. Robert Rodriguez és Quentin Tarantino közös projektjét, a Grindhouse-t két külön filmként kezeltük, de a Terrorbolygó így is befért a top tízbe. Emellett egy korai John Woo, két Gyűrűk Ura, történelmi eposzok és a Titanic büszkélkedhet a legtöbb hullával (külön vicces, hogy a 300-ban pont hatszázan halnak meg). A body countok és a korhatárkategóriák nem korrelálnak – legalábbis ezt jelzi, hogy a tíz film közül három (a két Gyűrűk Ura és a Titanic) is PG-13 (13 év alatt szülői kísérettel nézhető) besorolást kapott Amerikában.

A toplistáról éppen hogy csak lecsúszott a Csillagközi invázió, de szép body countja van olyan fantasyknek is, mint a Dűne és az első Narnia krónikái. A westernek közül A vad banda viszi a prímet, a bábfilmek közül pedig a South Park alkotóinak marhasága, az Amerika Kommandó – Világrendőrség. Az Armageddon viszont erősen rácáfol a címére 16-os hullaszámával.

Az Aliens- és Predator-filmeknek külön grafikont szenteltünk – és jelentős kutatómunkát, ugyanis a Movie Body Counts oldalon komoly hiányosságok voltak mindkét sorozatnál. Ezeket a hézagokat az úgynevezett „megnézzük a filmet és strigulázunk, ha valaki meghal” nevű, roppant tudományos és összetett statisztikai elemző módszerrel töltöttük ki, de komoly dilemmák elé kerültünk eközben. Bishop például hullának számít? És ha igen, a második részben, ahol kettészakad, vagy a harmadikban, ahol még bekapcsolják pár percre? (Végül a harmadikhoz írtuk.) És a még ki nem kelt tojások hullának számítanak? (Végül nem számoltuk annak, csak a kikelt arctámadó szörnyeket.) Egyébként ha átlagolni akarunk, messze a predatorok bírják legjobban a strapát: sokat ölnek, keveset halnak.

A Terminátor-filmeknél is felmerültek olyan kérdések, hogy a kiborg hullának számít vagy gépnek. Végül külön számoltuk mindegyik kategóriát, illetve a kiborg címkét kapta meg minden, emberi formát felvenni képes kütyü. Oké, tudjuk, hogy az élő szövet a fémvázon és a mimetikus polialoid messze nem ugyanaz a technológia, de arra kérjük a keményvonalas Terminátor-rajongókat, hogy most az egyszer nézzék el nekünk ezt az összemosást.

A vhs-korszak néhány nagy filmjének is külön grafikont készítettünk, és a 2008-as John Rambót is ide tettük, hogy látványosan kiderüljenek a Rambo-filmek közti különbségek. Meglepő, hogy a Ford Fairlane-ben hétszer több hulla van, mint az első Rambóban, a Holtak hajnala remake-je pedig nem tudta befogni az eredetit. Michael Dudikoff viszont ha színészi képességeivel nem is, body countjával ott van a legnagyobbak között.

Na igen, a Star Wars-filmek. Amikben ugye bolygók és Halálcsillagok robbannak, de még ha csak a látható halálokat vesszük figyelembe, a hullaszámláló akkor is pariban van például az Apokalipszis most body countjával. Csak a hoth-i csatában a harcmezőn marad 14 lázadó és 4 birodalmi katona – és még ez a trilógia legbékésebb filmje. Mármint az igazi trilógiáé, az előzményfilmeket csak a teljesség kedvéért, fintorogva gépeltük be és tettük a grafikonba.

Az előbbi példákhoz képest a gengszterfilmek egészen szelídek, a New York bandái kivételével mindegyikben ötven alatt marad a hullaszámláló. Érdekesség, hogy a harmadik Keresztapában több halott van, mint az előző kettőben összesen, és az is feltűnő, hogy a Szigorúan piszkos ügyek amerikai remake-jének, A téglának nem volt elég az eredeti hét hulla.

Az Indiana Jones-filmeknél is hiányos volt a Movie Body Counts adatbázisa, ráadásul az utolsó megpörkölődő kígyót is beszámolták a hullák közé, ezért inkább egy filmes blogról vettük a számokat. De még így is többen hullanak el egy átlagos Indy-filmben, mint ismert akciófilm-sorozatokban.

Végül jöjjön a cikk apropója, a Machete, illetve Robert Rodriguez és országos cimborája, Quentin Tarantino filmjei. Rodriguez munkásságából a Kémkölyköket meg a többi gyerekfilmet nem vettük figyelembe, a Facultyt pedig azért nem, mert abban egy szörny kivételével nem hal meg senki (az irányított tinédzserek visszanyerik öntudatukat). A Terrorbolygó body countjába a Machete (akkor még) kamuelőzetesének hulláit is beleszámoltuk. A Ponyvaregényben kétszer is látjuk, ahogy Jules és Vincent kicsinál két embert – ezeket a hullákat csak egyszer számoltuk. Zedet pedig nem számoltuk, hiszen ő a filmben nem hal meg, csak „tökön lövötten döglődik” és várja a keményen bepipázott szakembereket. A Becstelen brigantykban pedig a sztori szerint 350 náci ég a moziban, de közülük csak azokat számoltuk, akiket látunk is meghalni. Így alakult ki a lenti sorrend:

Bónuszként kíváncsiságból néhány magyar filmet is megnéztünk, és ekkor derült ki igazán, milyen időigényes munka a filmes hullaszámlálás. Az Egri csillagokban a vár ostromát többször is vissza kellett tekerni, hogy kiderüljön, mennyi hulla maradt a csatamezőn (hullának számoltunk mindent, amit a készítők annak szántak, még azt a statisztát is, aki vérbe fagyva felnézeget, hogy vége van-e már a jelenetnek). Várkonyi Zoltán nem spórolt a halottakkal: az Egri csillagok mellett A kőszívű ember fiaiban is hullottak azok a színészek, akiket a stáblistában csak úgy szoktak jelölni: „dead man #132”. A frissebb történelmi filmek közül a Honfoglalást néztük újra, és bár a film felét távolba révedő tekintetek nagytotáljai teszik ki, a besenyőknek hála azért csak összejött 51 halott. A napfény íze 16 hullájából 14 archív felvételeken látható – ha ezeket nem számolnánk, lenyomná a Hófehér című csodás rajzfilm (amiben megdöglik három tyúk és egy kígyó is, meg valami vinnyogó dolog, amit Tutegál csap agyon, miközben keveri egyik főzetét). És a Sátántangó és a Pál utcai fiúk is hozott egy-egy hullát – éppen annyit, amennyit az első Rambo. Persze tudjuk, hogy a témát még nem merítettük ki, és ez a gyűjtés korántsem teljes – ha önök, kedves olvasók, tudnak esetleg pontos body countot mondani valamelyik magyar filmhez, feltétlenül írják meg a kommentekben.

A Machete tehát két számjegyű body countjával nemhogy az első tízbe, de még az első húszba sem igen férhetne bele. 69 halottjával a Rodriguez-korpuszból sem emelkedik ki, és néhány magyar film is ráver. Persze a hullaszám önmagában nem jelzi egy film erőszakosságát – valószínűleg egészen más sorrendet kapnánk, ha a felhasznált művér mennyisége vagy a kiontott belek hossza szerint mérnénk fel a filmművészetet.

A rendszerváltás évét 1264,3 milliárd forintos úgynevezett konszolidált adóssággal kezdte a magyar állam – ennyi a főként hosszú lejáratú hitelekben megtestesülő és főként a jegybankkal szembeni tartozása volt 1989 végén. Az adósságállomány az azóta eltelt mintegy húsz évben nagyjából tizenhétszeresére nőtt: az idei második negyedév végén sosem látott magasságban, 22 000 milliárd forint fölött volt.

Az államadósság túlnyomó részét az úgynevezett központi kormányzat adóssága adja, elenyésző részét jelenti a TB-alapok adóssága, illetve egy szintén nem nagy, de dinamikusan növekvő része az önkormányzati adósságállomány – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett, negyedéves bontású statisztikából (excel).

Az 1989 negyedik negyedévéig visszamenő adatsor 13. sorában szerepel az euróbevezetési kritériumok között is szereplő, úgynevezett maastrichti adósság, ami az államháztartás, bruttó, névértén számításba vett, konszolidált adóssága. Ennek mértéke a kilencvenes évek első felében gyorsan nőtt, 1990 és 1995 között megnégyszereződött. Aztán, nagyrészt a Bokros-csomag hatására, 1995 harmadik negyedévétől 1996 végéig szinte semmit nem változott, majd 1997 második felétől 2000-ig ismét számottevően nőtt.

2001 harmadik negyedéve és 2003 eleje között, tehát másfél év alatt csaknem másfélszeresére, 7000 milliárdról 10 000 milliárd fölé emelkedett az adósság. Az államadósság 2005 végén és 2006 végén is mutatott egy enyhe csökkenést, a legnagyobb megugrása pedig 2008 végén volt, a hitelválság nyomán aláírt gigantikus IMF–EU–Világbank hitelcsomag hatására.

Mérsékelné a tanárok terhelését és kisebb létszámú osztályokat indítana a kormány. Az intézkedéseknek köszönhetően várhatóan több pedagógusra lesz szükség.

1990 óta egyébként egyetlen évet leszámítva folyamatosan csökkent az általános iskolások száma. Nem ilyen mértékben a tanároké.

Az első kilenc hónapos baleseti statisztikákról adott ki tájékoztatót a KSH, eszerint folytatódik a 2007 óta tartó tendencia, egyre kevesebb a közúti baleset.

Húsz év alatt a fővárosi tömegközlekedésben a vonaljegyek ára több mint harmincszorosára emelkedett. Egy BKV-vonaljegy 1990. január 1-jén 10 forintba került, ma már 320 forintot fizetünk érte. A jegyek húsz év alatt huszonötször drágultak, pedig a kilencvenes években még nem is volt éves rendszerességű az áremelés.

Például 1992 januárja után csak 1993 áprilisában emelkedett az addig 18 forintos vonaljegy ára 19 forintra. Ígaz, utána júniusban 25 forintra drágult, ám ezt követően 1995 januárjáig nem változott. Nem volt áremelés 96 januárja és 97 novembere között sem. A 100 forintos árat 2001-ben, a 200 forintosat 2007-ben átlépő vonaljegyek ára 1999 óta minden évben emelkedik, 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben és tavaly évközbeni tarifaemelés is volt.

Mindezt a lendületes drágítást a cég menetdíj-bevételeinek emelkedése nem követi le. A BKV kasszájába 1990-ben 4,318 milliárd forint folyt be az eladott jegyekből és bérletekből – valamint, bár nem ismerjük a BKV elszámolási rendszerét, feltételezhető, hogy ide tartoznak a bírságok is –, ami húsz év alatt kevesebb, mint tizenkétszeresére nőtt.

Sőt, az utóbbi évben már kifejezetten kontraproduktívnak hat a viteldíj emelése. Miközben ugyanis a vonaljegyek a 2009 januári 290 forintról 320 forintra drágultak (vagyis 10,3 százalékkal emelkedett az áruk egyetlen év alatt), a menetdíjbevétel 50,908 milliárd forintról 50,551 milliárd forintra, tehát nagyjából 350 millióval csökkent.

A kérdésre persze nincs jó válasz, a Száguldó Cirkusz valaha leigazolt artistái között ezerféleképpen lehet rangsort állítani. Egy biztos pont van: Michael Schumacher az első helyen, de a második már lehet Alonso vagy Prost is attól függően, hogy az összes elért pontszámot vagy a nyert versenyek számát nézzük. A pontszámos rangsor csalóka, mivel az elmúlt hatvan évben többször is átvariálták a pontrendszert, ezért a lenti grafikon elkészítésénél azt nem vettük figyelembe, csak a versenyek számát - az összes versenyt, azoknak a versenyeknek a számát, ahol a pilóta dobogós helyet ért el, és persze a nyert versenyek számát. A versenyzők nevei mögött zárójelben az általuk nyert bajnokságok száma látható (ha volt ilyen).

Van néhány feltűnő arány, például Barrichellóé, aki több mint háromszáz versenye és majdnem hetven dobogós helyezése mellett csak 11-szer végzett az első helyen. Vagy Alberto Ascarié, aki 13 győzelmét 34 versenyen hozta össze - aztán halálos balesetet szenvedett a monzai pályán. És ha már itt tartunk: Ronnie Peterson és Ayrton Senna halála sem tűnik ki a rideg diagramokból. Meg persze a vezetési stílus sem, holott sokak szerint az fontosabb bármilyen adatnál.

(forrás: f1-facts.com)

Tiszta kokaint először 1859-ben vontak ki a kokacserjéből, de történelme évezredekig nyúlik vissza. Az 1800-as évek végén kereskedelmi forgalomba is hoztak egy kokain tartalmú bort Franciaországban és Amerikában.

A lenti képen néhány adatot látunk a kokainfogyasztási szokásokról, legfőképpen az amerikaiakéról. Eszerint évente ezer tonna kokaint állítanak elő, egy gramm utcai ára 80-100 dollár között mozog. Az amerikai hatóságok szerint naponta 2500-an próbálják ki a kokaint első alkalommal. Nagyjából 38,8 12 évnél idősebb amerikai már próbálta a kokaint.

A statisztikák szerint évente 700 ezer férfi és 500 nő kezd el kokainozni. Jelenleg a középiskolások 3,3 százaléka legalább egyszer kokainozott az elmúlt egy hónapban.

Rendszeresen kaptunk sajtóközleményeket arról, hogy mennyien hívták fel a 1749-es adományvonalra, de egy pillanatra magam elé meredtem, amikor már egymillió adakozóról szólt a közlemény. Kicsit soknak tűnt.

Felhívtam a közleményeket küldő Eurolex PR-ügynökséget, így kiderült, hogy valójában nem egymillió, hanem körülbelül háromszázezer emberről van szó. Ők nem csak kétszáz forinttal járultak hozzá a kárenyhítéshez, hanem annak a többszörösével. Egészen pontosan 294 341 telefonszámról küldtek segélyt erre a számra.

Nem látják az utolsó oszlopot? Két olyan elszánt ember volt, aki képes volt százszor rányomni a "küldés" feliratú gombra. Valószínűleg azért, mert ekkora összeget már érdemesebb egyszeri banki átutalással a célba juttatni. A tíznél többet küldők több mint háromezer fős csoportjában pedig elég nagy a szórás, vannak ott olyanok, akik hússzor, míg mások ötvenszer kétszáz forintot adtak.

Október 6-án érkezett a legtöbb adomány, utána nagyon lassan csökkent az aktivitás. Az emberek sokkal gyorsabban reagáltak, mint árvíz idején, aminek az lehet az oka, hogy árvízzel viszonylag gyakran találkozunk, az iszap viszont most először csapott le.

És reméljük, utoljára.

A hétfő sem egy könnyű nap az utakon, de a péntek a legsűrűbb, ekkor van a legtöbb baleset. A hétvégi autósoktól való félelem meg egy kicsit megalapozottabbnak tűnik, ha ránézünk a szombati adatokra.

A magyar lakosság 7151,5 milliárd forintot tart látra szóló vagy különböző futamidejű bankbetétekben. – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján a háztartások betétállományáról közölt legfrissebb, szeptember végi statisztikai adatokból (az összehasonlíthatóság érdekében az elmúlt tíz évből is a szeptember végi részletes adatokat gyűjtöttük ki).

Ez a most már nem egészen tízmilliós lélekszámból kiindulva azt jelenti, hogy az átlagmagyarnak 715 ezer forintnyi félretett pénze van. Ez egy háromfős családmodellből kiindulva több mint kétmillió forintnyi megtakarítást jelent.

A legnépszerűbb továbbra is az éven belüli lekötés, az elmúlt tíz év átlagában minden betétben elhelyezett 100 forintból 68 forint lekötése egy éven belül lejárt (volt olyan év is, amikor 73 százalék fölött volt ez az arány, és csak egyszer volt 63 százalék alatt). Pénzünk negyedét-ötödét tartjuk látraszóló betétben.

Idén szeptemberben minden korábbinál nagyobb volt – meghaladta az 500 milliárd forintot – a két évnél hosszabb futamidőre lekötött pénz mennyisége, de így is csak hét százalékos volt a hosszú távú lekötés aránya. Az egy éven túli, de két éven belüli lekötés az elmúlt években vált valamelyest elfogadottá, de kedveltnek még mindig nem mondható: arányuk sosem érte el az 5 százalékot, a félretett pénzünknek jellemzően a 2-3 százalékot kötjük le 12-24 hónapra.