Az emberek nemcsak a saját egészségüket tehetik tönkre vele, de munkakapcsolataikra is hatással lehet az, ha káros szokásuknak hódolva naponta több alkalommal 10-20 percekre eltűnnek a dohányzásra kijelölt helyen – egy év alatt így ugyanis akár egy héttel is kevesebbet tölthetnek munkával, mint azok, akik nem gyújtanak rá.
Talán az otthoni munkavégzés örömeit élvező munkavállalóknak sem kell bemutatni azokat a kollégákat, akik káros szokásuknak, a dohányzásnak hódolva naponta több alkalommal is 15-20 percekre eltűnnek az épületek mellett található, dohányzásra kijelölt helyeken, miközben a többi munkatárs továbbra is végzi a dolgát.
Ahogyan a hosszasra nyújtott ebédszünetek, sokakat ez sem zavar komolyabban egészen addig, amíg neki is lehetősége nyílik hasonló időre elszabadulni a munkahelyéről, és például ki tud futni a postára halaszthatatlan ügyeket intézni. Amikor azonban szigorúan a helyéhez kötve kell végeznie a munkát, már jóval bosszantóbb tud lenni, ha közben mások cigarettázással töltik a munkaidejük sokszor nyolcadát, nem is beszélve arról, hogy a bérét a dohányos kolléga is ugyanúgy megkapja, mint az, aki ténylegesen ledolgozta a szerződésében előírt munkaórákat.
A káros szokásnak köszönhetően nem is kevés időt lógnak el a nikotinfüggő munkavállalók, egy új kutatás szerint
a dohányosok évente egy hét pluszszabadságot kapnak – vagyis sokkal inkább adnak maguknak – a cigarettázás miatt.
Nem kell azonban rögtön egy dohánybolthoz rohanni, és függővé válni emiatt, pusztán arról van szó, hogy a munkaidőben dohányzással töltött idő éves szinten akár egy hét munkának is megfelelhet, így pontosan ennyivel kevesebbet dolgoznak a nikotinmentes kollégáknál a füstölők. Ettől függetlenül a teljesítményük még lehet jobb, mint a többi munkatársé, időben azonban biztos kevesebbet dolgoznak, mint a nem dohányzó kollégák.
A brit Nemzeti Statisztikai Iroda adatai szerint a dohányosok több mint fele, egészen pontosan 52 százalékuk naponta több alkalommal is elhagyja a munkahelyét dohányzás miatt, amely átlagosan 20 percet vesz igénybe alkalmanként.
Ez önmagában persze nem hangzik hosszú időnek, azonban egy évben körülbelül 39 órányi cigiszünetet is jelenthet összesen, ami a nyolcórás munkarendhez mérten egy óra híján egy teljes munkahétnek felel meg.
Kevésbé lehet újdonság, hogy a dohányosok amellett, hogy hosszú perceket töltenek káros szokásuk miatt a feladataiktól távol, a cigarettázás egészségkárosító hatásai okán sokkal több alkalommal kényszerülnek betegszabadságra is, mint mások.
Egy, az Addiction folyóiratban megjelent, korábbi jelentés szerint a dohányosok
évente átlagosan két-három nappal többet hiányoznak a munkából, mint a nem dohányzók.
A kutatók számításai szerint a jelenlegi dohányosok még mindig 19 százalékkal nagyobb valószínűséggel hiányoznak a munkából, mint a volt dohányosok, így a leszokásra való ösztönzés segíthet megfordítani a trendek egy részét.
Úgy tűnik, hogy a dohányzásról való leszokás az egészségi előnyökkel párhuzamosan csökkenti a betegszabadságok számát is, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez a munkaadók számára
– írta Jo Leonardi-Bee, a Nottinghami Egyetem munkatársa.
A HR Reporter szerint a dohányzó munkavállaló nemcsak saját egészsége, hanem gyerekei miatt is többször kényszerülhet távol maradni a munkahelyétől, hiszen a dohányzókkal együtt élő gyerekek nagyobb valószínűséggel hiányoznak az iskolából, mint a füstmentes családokban élők, a passzív dohányzáshoz ugyanis számos betegség köthető az asztmától a szívinfarktus kialakulásának kockázatáig.