November 16-án debütált a királyi család életéről szóló, A korona című sorozat utolsó évadának első etapja, ami hagy némi kivetnivalót maga után. A Diana hercegné halálát megelőző események mellett a széria a tragédiát követő történéseket is sorra veszi, köztük az akkor még herceg Károly románcát Kamilla hercegnével, illetve II. Erzsébet habozását, hogy szóljon a néphez. Figyelem! Nem spoilermentes cikk következik.
Utolsó, hatodik évadához érkezett A korona, amely a brit királyi család történelmén alapszik, és az elmúlt években a Netflix egyik legnézettebb alkotásává vált. Az első etap november 16-án debütált, míg a második december 14-én jelenik majd meg a streamingplatformon. Igen nagy várakozás előzte meg a hatodik évadot, mivel a történet egyre csak közeledik napjainkhoz, így a nézők már láthatják Diana hercegné halálának következményeit, illetve az azt megelőző időszakot. Korábban több kritika is érte a sorozatot, mivel ahogy arról már a készítők a korábbiakban beszámoltak, egy fikciós elemeken alapuló szériáról van szó, ami csak részben felel meg a valóságnak. A szereplők közötti párbeszédek pedig nyilvánvalóan a képzelet szüleményei, mivel nem tudni, pontosan mi zajlik a Buckingham-palota falai között.
Az efféle találgatások ugyanakkor elbillenthetik a mérleg nyelvét negatív irányba, és kialakíthatnak egy fals képet a királyi család egyes szereplőiről, ami nem segít az amúgy is a béka feneke alatt lévő megítélésük javításában. Fülöp herceg például amiatt akarta beperelni a Netflixet, mert úgy ábrázolták őt A koronában, mintha ő tehetett volna nővére haláláról – ami nem így történt. A készítők úgy nyilatkoztak korábban, hogy a sorozat tulajdonképpen egy szerelmes levél II. Erzsébetnek, bár nem biztos, hogy a hatodik évad első részeit látva el lenne ragadtatva attól, ahogy bemutatták őt – spoilerveszély!
Ahogy az már kiderült, az utolsó évadban Diana hercegné szerepét továbbra is Elizabeth Debick játssza, míg az akkor még herceg Károlyt Dominic West, Fülöp herceget Jonathan Pryce, Margit hercegnőt Lesley Manville, Harry herceget Fflyn Edwards, II. Erzsébet királynőt Imelda Staunton, Dodi Fayedet Khalid Abdalla, Mohamed Al-Fayedet Salim Daw, Kamilla hercegnét, vagyis Camilla Parker Bowlest pedig Olivia Williams. Vilmos és Harry herceget két színész alakítja, előbbi esetében a 15 éves kori mását Rufus Kampa, a fiatal felnőttet Ed McVey, míg utóbbit Fflyn Edwards és Luther Ford játssza. A szériában szintén feltűnik az ifjú Katalin hercegné, akinek szerepét Meg Bellamy kapta. Emellett pedig azt is tudni lehetett már előre, hogy a cselekményszál körülbelül 2005-ig terjed majd, mivel III. Károly esküvője Kamilla királynéval még látható lesz a sorozatban, ahogy Vilmos herceg és Katalin hercegné megismerkedése is, ám a történetszál nem jut el a modern időkig.
Ahogy A korona korábbi évadaiban, úgy a hatodikban is több fikciós elemmel találkozunk, amelyek nem kifejezetten tüntetik fel jó színben a királyi családot, ám valós eseményekből sincs hiány. Azt már a legelső epizódokban igyekeznek érzékeltetni, hogy Diana hercegné mekkora hatással bírt az emberekre. Megemlítve például a taposóaknák ellen vívott harcát, ami az AIDS elleni küzdelme mellett egy másik szívügye volt. Képernyőre vitték például az 1997-es boszniai utazását néhány héttel a halála előtt, ami valóban megtörtént. A sorozatban azt látni, hogy az újságírók az akkori párja, Dodi Fayed kapcsán kérdezgették és szégyenítették meg őt, ami némileg túlzásnak tekinthető. Nem lehetünk teljesen tisztában azzal, hogy a királyi család tagjai miképp kezelték Diana hercegnét, miután az akkor még herceg Károllyal elváltak, viszont az, ahogy a szériában bemutatták ezt a fura viszonyt, talán kissé túllőtt a célon.
Az első négy rész alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a készítők szerint a família kvázi szövetkezett a hercegné ellen. Családi kupaktanácsot hívtak össze amiatt, mert Dodi Fayeddel való kapcsolata túl nagy nyilvánosságot kapott. Látni Károly herceget, aki amiatt forrong, mert Diana még mindig népszerűbb, mint ő és Kamilla hercegné, illetve az akkori brit miniszterelnök, Tony Blair jelent a hercegnével való találkozójukról II. Erzsébetnek – bár az államfő a valóságban tényleg megvendégelte Dianát a gyerekeivel együtt, és arról beszélgettek, hogy nagykövetként tevékenykedhetne. A királynőnek igen erős kijelentések hagyják el a száját a sorozatban, illetve keményebb karakternek tűnik, mint ahogy azt talán a legtöbben képzeltük volna róla. Diana hercegnéről például azt mondja, „egyre inkább kezd bevadulni ahelyett, hogy tanulna a hibáiból”, viszont ennél a megszólalásnál talán hitelesebbnek tűnnek Diana szavai, aki magát persona non gratának, azaz nemkívánatos személynek nevezte, ami valóban lefedi azt, ahogy akkoriban vélekedtek róla.
Az utolsó évad első etapjában nagy szerepet kap annak bemutatása, hogyan ismerte meg egymást Diana hercegné és Dodi Fayed. Az ő kapcsolatukban kulcsfiguraként mutatják be a férfi apját, a nemrégiben elhunyt Mohamed Al-Fayedet, aki összehozta őket. Sőt, a széria szerint ő intézte el, hogy fotók készüljenek a párról, amint egy jachton csókolóznak a Földközi-tenger közepén – majd telefonon érdeklődött a hajó személyzetétől afelől, egyáltalán egy ágyban alszanak-e. Bár a képek valóban elkészültek, azt az elméletet sosem sikerült alátámasztani, hogy Al-Fayednek bármi köze lett volna a fotók elkészüléséhez, vagy hogy a fia az ő parancsára környékezte-e meg a hercegnét. A sorozatból ugyanis pont az jön le, hogy Dodi Fayed egy gyenge karakter, aki mindent az apja akarata szerint végez, hogy végre egyszer büszke legyen rá, így a hercegnéhez is csak miatta kezd el közeledni. Sőt, az egyik epizódban Diana a saját apjáról is azt állítja, hogy soha nem törődött vele, pedig a kedvéért tanult meg zongorázni. Az igazság ezzel szemben az, hogy a hercegné és az édesapja, Earl Spencer mindig is közeli kapcsolatban álltak egymással, annak ellenére, hogy a szülők elváltak, amikor ő még csak hároméves volt. Édesapja gyermekelhelyezési pert nyert édesanyjával szemben, így együtt éltek az Althorp birtokon.
Azt ugyanakkor a valósághoz hűen mutatták be a készítők, hogy Dodi Fayed jegyes volt, mielőtt megismerte a hercegnét. Kelly Fisher amerikai színésznőnek kérte meg a kezét, akinek házat vett Malibuban, ahol együtt élhettek volna, ám a házasságig nem jutottak el. Ahogy a sorozatban is látható, Fisher beperelte a férfit, mivel arra sarkallta őt, hogy ne dolgozzon, hanem koncentráljon a kapcsolatukra, így anyagi javak nélkül maradt. A színésznő a keresetet végül az után szüntette meg, hogy volt párja 1997-ben meghalt. Fayed és a hercegné bimbózó kapcsolatának gyökerét Saint-Tropez jelentette, ahol a legtöbb idejüket töltik a sorozatban, és ahova Dianát a gyerekei, Vilmos és Harry herceg a valóságban is elkísérték – bár különböző megjegyzéseket tesznek később a férfira, köztük az öltözékére, ám nem tudni, ezek a megszólalások tényeken alapulnak-e. A saint-tropez-i nyaraláson fotósok hada üldözte őket, akiket a hercegné a széria szerint úgy tudott lekenyerezni, hogy bikinibe öltözve odament egy hajóval, hogy a lesifotósok kedvére tegyen, és békén hagyják őket. Daniel Pirrie fotós, aki a Dodi Fayedet és a hercegnét ábrázoló csókolózós képet készítette, a korábbiakban arról számolt be, Diana bérelte fel őt, hogy kapja őket lencsevégre a jachton. Mindezek alapján akár meg is történhetett a bikinis hadművelet, de konkrét bizonyítékok nincsenek erre vonatkozólag.
Ami még Fayed és a hercegné kapcsán ferdítésnek tűnik, hogy a sorozat szerint a férfi a haláluk előtt megkérte Diana kezét, aki erre nemet mondott – ahogy az egyik epizódban a gyerekeinek is azt mondta telefonon, hogy nem akar hozzámenni feleségül. A lánykérés azonban nem történt meg. Bár a biztonságikamera-felvételek szerint Fayed valóban vett egy jegygyűrűt 11 600 fontért a párizsi Ritz Hotellel – ami az édesapjáé volt – szembeni ékszerboltban, amit a szállodai szobájukba vitt, mielőtt a hercegnével elindultak a férfi lakására. A gyűrű a Dis-moi Oui, azaz Mondj igent! nevet viselte, ahogy a széria egyik epizódja is. Fayed édesapja a halálukat követően szintén arról számolt be, a pár készült a házasságra, mivel korábban Monte-Carlóban is találkoztak egy ékszerésszel, valószínűnek tartja, hogy fia már tervezte az eljegyzést. Sőt, a sorozat azon képsorai is valós eseményeket mutatnak be, amikor a pár helikopterrel meglátogat egy látnokot, Rita Rogerst, akinél a hercegné számtalan alkalommal járt. Utoljára 1997. augusztus 12-én találkoztak, hetekkel a halála előtt. Ahogy arról Rogers korábban beszámolt, baráti viszonyt ápoltak, és gyakran tartották a kapcsolatot egymással telefonon.
A sorozatban több olyan elem akad, ami már ismerős lehet Harry herceg tavaly debütált sorozatából, illetve az idén januárban megjelent könyvéből, amelyekben Harry igen sok részt szentelt annak, hogy édesanyja elvesztéséről beszéljen. Diana hercegné a szériában azt állítja Dodi Fayednek, el szeretne költözni valahova, ahol nem ismerik őt, és példaként említette Kaliforniát. Éppenséggel itt él jelenleg a herceg, aki a Harry & Meghanben többek között arról értekezett, úgy véli, ha az anyja még élne, ő is ott kötött volna ki. Szintén a királyi sarj szavai csenghetnek a fülünkben akkor, amikor a sorozatban azt látjuk, hogy az akkor még herceg Károly csapata túl akarja szárnyalni Diana hercegnét, aminek érdekében szinte bármilyen eszközhöz hajlandóak folyamodni.
Ahogy a herceg felidézte, a Buckingham-palotában a királyi család egyes tagjainak csapatai tulajdonképpen folyton egymás ellen küzdenek, és próbálnak rálicitálni a másikra, ezáltal ellopva a rivaldafényt saját családtagjaiktól. Mint kijelentette, korábban őt pont ugyanúgy kezelték, mint anno az édesanyját, Diana hercegnét. Akadnak azonban más jelenetek is az epizódokban, amelyekről Harry herceg már említést tett. Láthatjuk például az éppen PlayStationt csomagoló hercegnét, amit neki szánt a szülinapjára, illetve hallhatjuk, ahogy Vilmos herceget vombatnak nevezni az édesanyja egy telefonbeszélgetésben. Erről a becenévről még Harry herceg rántotta le a leplet a memoárjában, illetve arról is, hogy Diana hercegné halálhírét előbb a bátyjával közölték, mivel ő a trónörökös. Ez a sorozatban sincs másképp, de kiegészítették egy drámai elemmel: Vilmos herceg az édesanyja halála után 14 órára eltűnt, ami már csak a képzelet szüleménye.
Mint azt a készítők előre közölték a nyilvánossággal, Diana hercegné balesetének konkrét pillanatait nem mutatják egyik epizódban sem. Egyedül olyan képsorok kaptak helyet az első etap utolsó részében, hogy a pár a Ritz Hotelből elindulva tart Dodi Fayed lakása felé, amikor fotósok veszik üldözőbe őket motorral, majd behajtanak az alagútba, és már csak zörejek, illetve duda hangját halljuk. Azt viszont érzékeltették, hogy az autó sofőrje, Henri Paul a bárban ült, azaz részeg volt, mielőtt elindultak, ezt egyébként az akkori vizsgálatok is bebizonyították. A sorozatban annyi körítést kapott a történet, hogy eredetileg nem Paul vezette volna a kocsit, hanem valaki más, ám elterelő hadműveletként több járművel kellett elindulniuk, így neki is autóba kellett ülnie. A balesetet követően megmutatják, ahogy Dodi Fayed apja megnézi fia holttestét, pontosabban csak a fejéről szedi le a leplet, majd Károly herceg is Diana hercegnéét, ám ezt nem láthatjuk.
A szériában a hercegné halálát követő események alapján az a leginkább szembetűnő, hogy majdnem egy egész epizódot szenteltek annak, hogy Károly herceg győzködi II. Erzsébetet, hogy szóljon a néphez a tragédia kapcsán. A néhai királynőt egyébként a valóságban is érték kritikák azzal kapcsolatban, hogy túl későn intézett beszédet a nemzethez, amit a sorozatban is jól ábrázolnak, de valamennyire át is estek a ló túloldalára. Az egykori uralkodót ugyanis egy olyan karakternek állították be, aki kőszívű, és a Diana hercegné iránti saját ellenérzéseit a nép érdékei fölé helyezte, ami talán a legkevésbé sem volt rá jellemző. A sorozatban láthatóak például olyan jelenetek, amikor Fülöp herceg azt állítja, a hercegné holttestét nem kéne a királyi család gépével hazahozatni, mert már nem közéjük tartozik, így ez a Spencer család ügye, illetve a tragédia másnapján misére készülő II. Erzsébet is azt kéri, hogy a lelkész meg se említse az istentiszteleten a balesetet – és hasonló vita alakul ki akörül, hogy állami temetés legyen-e vagy sem.
Mindezekből egyáltalán nem azt szűri le a néző, hogy kifizetődő lenne a királyi család berkein belül való lét, ahogy a készítők eredeti koncepciója is megdőlni látszik, miszerint a széria egy szerelmes levél II. Erzsébetnek. Nyilvánvalóan nem hiteles, ha egy adott történelmi személynek csak a jó vagy a rossz oldalát mutatják be, de a néhai királynő A korona utolsó évadában már egyáltalán nem olyan szerethető karakter, mint amilyen volt élete során. Még legidősebb fia, Károly herceg is azt mondja a sorozatban, hogy képtelen anyaként gondoskodni a nemzetről, ahogy anno róla és a testvéreiről sem tudott.
A széria egyik sarkalatos pontja a szellem képében visszatérő Diana hercegné és Dodi Fayed, előbbi Károly hercegnek és II. Erzsébetnek, utóbbi Mohamed Al-Fayednek jelenik meg. A királynő dühvel a hangjában szól a hercegnéhez, kijelentve, reméli, boldog, hogy a feje tetejére állította a házat, illetve hogy forradalmat indított el – utalva az utcára vonuló népre –, ám ami még ennél is érdekesebb, az Diana monológja ezután:
Nem kell hogy az legyen, de ellenséggé tettek. Nem engem, hanem amit képviseltem, így valóban annak tűnik. Megpróbálják megmutatni, kik ők, és mit éreznek, mire van szükségük. Tudom, ez félelmetes lehet, de nem szükségszerűtlen. Tőled tanultuk meg, mit jelent igazi angolnak lenni. Bizonyíthatnád, hogy te is tudsz tanulni.
A készítők úgy mutatták be a sorozatban, hogy II. Erzsébetet kellett a leginkább unszolni, hogy megértést tanúsítson a hercegné felé, míg Károly herceg a halála után azonnal az ő pártját fogta. Neki is megjelent egyébként Diana szelleme, akinek azt mondta: „Párizs a világ egyik legnyüzsgőbb városa, és sikerült megállítanod”. Édesanyjával pedig az közölte, amit akkoriban talán mindenki gondolt: a nép támogatást, törődést vár. Kijelentve: Diana hercegnét pont a sebezhetőségéért szerették, mivel azt mutatta, az is lehet szomorú, aki szép és kiváltságos. A királynő karakterét végül a hatodik évad első felvonásának utolsó epizódjában csak úgy tudták valamivel pozitívabb köntösbe bújtatni, hogy sor kerül a néphez intézett beszédére a Buckingham-palota erkélye előtt állva, ami szinte szóról szóra megegyezik azokkal a sorokkal, amelyeket valóban elmondott a briteknek. Diana hercegnét egy rendkívül tehetséges embernek nevezte, aki képes volt a kedvességével másokra hatni.
Aki ismerte Dianát, sosem fogja elfelejteni
– hangzik el a beszédében, és ezzel a világ számos pontján tudtak azonosulni. Különösen a britek, akik a királyi család tagjait a saját rokonaiknak érzik. Diana hercegné viszont még ennél is többet jelentett: valakit közülük, akit semelyik arisztokrata nem tudott túlszárnyalni.
(Borítókép: Diana hercegné 1983. március 31-én. Fotó: Tim Graham / Getty Images Hungary)