Akár gyermekeik jogait is sértheti Magyar Péter és Varga Judit csatározása. A gyermekjogok magyarországi érvényesülése kapcsán kerestük meg kérdéseinkkel Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi tanácsadóját, aki szerint „minden gyereknek joga van a magánélethez, és ahhoz, hogy a szülei, és más felnőttek is az ő érdekeit vegyék elsősorban figyelembe”. Ha ez nem történik meg, azzal a kockázattal is járhat, hogy „a gyerekeknek a gyermekkorhoz való joga sérül”. A gyermekjogi aktivista a gyermekvédelmet és a közbeszédet az elmúlt hetekben felforgató események mellett az online tér veszélyeiről, a szextingről, az edukáció fontosságáról és a jogszabályok hiányosságairól is beszélt az Indexnek.
A gyermekek és a jogaik védelme rendkívül fontos és érzékeny téma, mégis általában csak akkor kerül igazán előtérbe, amikor a bűncselekmény vagy a jogsérelem már megtörtént. Pedig napjainkban a közösségi média és az online társkereső applikációk temérdek olyan veszélyforrást rejtenek, amelyek állandó fenyegetést jelentenek a gyerekekre és a fiatalokra nézve, épp ezért nemcsak az országosan nagy felháborodást keltő események kapcsán kellene foglalkozni ezekkel, de mindenképp érdemes ilyenkor is felhívni a figyelmet a téma fontosságára.
Február elején nagy port kavart, amikor kiderült, hogy a korábbi köztársasági elnök, Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, aki a pedofília miatt elítélt volt igazgatónak falazott. A bántalmazott gyermekeket hamis tanúzásra biztató K. Endre kegyelmi ügye azonban mintha háttérbe szorult volna, miután a hazai politikai színtérre berobbanó Magyar Péter és volt felesége, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter adok-kapokja került a vezető hírek közé. Ez azért is fontos, mert ebben az ügyben szintén
a gyerekek lehetnek az igazi áldozatok.
Lapunk megkeresésére ezt a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, az UNICEF korábbi gyermekjogi igazgatója, Gyurkó Szilvia is megerősítette. A szakember a szülők felelősségre vonhatóságáról is beszélt, illetve a gyermekvédelemre vonatkozóan a közösségi média veszélyeire is kitért, továbbá az oktatás hiányosságaira is felhívta a figyelmet.
A gyermekjogi aktivista szerint hazánkban egyelőre továbbra is csak a közbeszédbe bekerülő botrányok – így például a bicskei gyermekotthonban történtek – azok, amelyek miatt országos figyelem hárul a gyermekek védelmére és jogaira, pedig a téma sokkal nagyobb társadalmi elköteleződést igényelne. Gyurkó Szilvia kiemelte, „a gyerekekkel szembeni szexuális bántalmazások ügye a legtöbb társadalomban még mindig komoly tabunak számít. Az elmúlt években kiderült ügyek miatt lassan megtanuljuk, hogyan érdemes beszélni erről, de még mindig sok a félreértés és az információhiány. Van hova fejlődni akkor is, ha azt nézzük, mennyire képes a felnőtt társadalom hosszú távon figyelni a gyerekekre”.
Jelenleg általában botrányok és egyfajta morális pánik köré szerveződik a közérdeklődés, és rövid ideig tart, miközben a gyerekvédelem és a gyerekek alapvető szükségleteire, jogaira való odafigyelés tartós és mély társadalmi elköteleződést igényelne
– mondta lapunknak.
A problémát tovább mélyíti, hogy az ilyen ügyek bekerülnek a médiába, ami további károkat okozhat az áldozatoknak. „Sok esetben a média nyilvánossága előtt zajlanak a gyermekbántalmazási ügyek, vagy éppen a médiát felhasználva, miközben a legritkább esetben merül fel az a szempont, hogy milyen járulékos kárt, veszteséget okoz az érintett gyerekeknek, fiataloknak az, hogy az őket ért bántalmazás ilyen széles körben ismert lesz. Nem szabad elfelejteni, hogy
a magyar társadalomban mai napig jelen van az áldozathibáztatásra való hajlam, és gyakran a bántalmazottat is megbélyegzik, stigmatizálják”
– világított rá Gyurkó Szilvia.
Ahogyan arra korábban már mások – többek között Majoros Péter is – felhívták a figyelmet, Magyar Péter és Varga Judit három közös gyermeke lehet az igazi áldozat a szüleik médiában és közösségi felületeiken folytatott csatározásának. A gyermekjogi aktivista szerint amellett, hogy amikor egy ilyen eset történik, a gyermekek mentális egészsége mindig megsínyli, ha a szülők a nyilvánosság előtt háborúznak, a jogaikat is sértheti ez, sőt akár bántalmazás áldozataivá is válhatnak emiatt.
„Minden gyereknek joga van a magánélethez, és ahhoz, hogy a szülei és más felnőttek is az ő érdekeiket vegyék elsődlegesen figyelembe. Ez alól nem kivétel az sem, ha egy gyerek szülei közszereplők. Magas kockázata van ilyen esetekben annak is, hogy a gyerek kortársaktól vagy felnőttektől verbális bántalmazást szenved el – például az online térben. Ha a gyerek nem kap segítséget ahhoz, hogy az eseményeket feldolgozza, az is sérti a jogait, és nyilvánvaló szükségleteit is. De az is elmondható, hogy az ilyen események azzal a kockázattal is járnak, hogy a gyereknek a gyermekkorhoz való joga sérül – idejekorán fel kell nőnie, mert olyan élmények, hatások érik, amelyek egyébként nem természetes és szükségszerű részei a gyermekkornak” – emelte ki a szakember.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi tanácsadója szerint Magyarországon jelenleg nincs gyakorlat arra, hogy ha a gyermekek bántalmazás áldozatává válnak a szüleik miatt, a szülők akár
jogilag is felelősségre vonhatók lehetnének.
A fennálló ok-okozati összefüggéseket ugyanis meglehetősen nehéz lenne bizonyítani. „A hatályos jogszabályok alapján a gyerekek jogainak érvényesítése és védelme elsődlegesen a szülők joga és kötelessége. Gyakorlatilag teljes körű szülői szabadság van, amelynek korlátját csak az jelenti, ha a gyerek jólléte, egészséges fejlődéshez való joga bántalmazás, elhanyagolás vagy más veszélyeztető körülmény vagy esemény miatt sérül.”
Csak akkor lennének felelősségre vonhatóak a szülők, akiknek a magatartása miatt egy gyereket bántalmazás ér, ha ezek között bizonyítani lehet a közvetlen ok-okozati kapcsolatot – ez azonban szinte kizárt. Korábban is voltak nagy sajtónyilvánosságot kapó válási, kapcsolattartási, gyerekelviteli ügyek – ezek egyikében sem vonta felelősségre a nyilvánossághoz fordulás miatt a szülőket egyetlen hatóság sem
– magyarázta.
Az online tér, így a közösségi média és a netes társkeresők problémáira és veszélyeire is kitért Gyurkó Szilvia, amelyekre a kezdetektől folyamatosan figyelmeztetnek a szakértők, és amelyek a gyermekeket érintő szexuális visszaélések és bűncselekmények melegágyai is lehetnek. „Alapvetően minden olyan helyzet, ahol különböző életkorú gyerekek és felnőttek ömlesztve vannak jelen, és a szabályokat, kereteket úgy alakították ki, hogy az nem a gyerekek jogait, szükségleteit veszi elsődlegesen figyelembe, potenciálisan veszélyeztető lehet.”
A közösségi média teljes világa ilyennek tekinthető, ezért magas a kockázata annak, hogy a gyerekeket olyan élmények érik, vagy olyan helyzetbe kerülnek, ami mai tudásunk szerint bántalmazásnak, visszaélésnek számít. Ennek elég széles spektruma van az érzelmi és verbális bántalmazástól az online szexuális visszaélésekig
– hívta fel a figyelmet a gyermekjogi aktivista, kiemelve, hogy a platformok sajátosságának köszönhetően hatalmas a veszélyforrása annak, hogy a felnőttek szexuális tartalmakkal, képekkel és videókkal vegzálhatják a fiatal- és kiskorúakat, fordított esetben pedig már a tartalmak birtoklása is bűncselekménynek minősül.
De miért is annyira veszélyes a szexting, azaz a szexuális tartalmú üzenetküldés? „A szexting alapesetben azért veszélyes, mert egy olyan erotikus, pornográf, intim felvétel kerül ki, amellyel később vissza lehet élni. Ha 18 éven aluli küldi magáról a felvételt, akkor egyrészt ő maga is sérülékenyebb, másrészt aki egy ilyen felvételt megkap, alapból (önmagában a birtoklás tényével) elköveti a gyermekpornográfia bűncselekményét” – magyarázta.
Gyurkó Szilvia hozzátette, hogy azok a szerelmes tizenévesek, akik szextingelnek, gyakorlatilag bűnelkövetővé válnak, amiről az esetek döntő többségében tudomásuk sincs. Következménye azonban ezeknek az ügyeknek általában nem szokott lenni, hacsak valamelyik fél utólag nem osztja meg a felvételt, vagy él vissza vele.
Mivel a hatályos jogszabályok szerint 14 éves kortól felnőttel is lehet szexuális kapcsolatot létesíteni, ezekben az esetekben is felmerül annak kockázata, hogy ha a konszenzuális szexuális kapcsolat nem is ütközik törvénybe, a szexting attól még jogellenes.
Az oktatás és az ezekre a problémákra irányuló figyelemfelhívás emiatt rendkívül fontos feladata mind a szülőknek, mind pedig az oktatási intézményeknek, a digitális edukáció önmagában azonban nem oldja meg a problémát. Persze ennek fontossága sem elhanyagolható, hiszen egyre fiatalabb korban kerül a gyerekek kezébe okoseszköz, ezért az oktatásuk már kisgyermekkortól rendkívül fontos. Gyurkó Szilvia szerinte emellett „ki kell dolgozni az iparági szereplők felelősségi kereteit is – akik jelenleg is profitálnak a kiskorú felhasználóikból, miközben a biztonságukért kevés érdemi erőfeszítést tesznek –, és azt az intézményrendszert, ami az online visszaélések hatékony kezelésében nyújthat segítséget. Az EU-ban jelenleg is zajló CSA-rendelet többek között ezeket a kérdéseket is érinti”.
A rendelet és a temérdek törekvés ellenére Gyurkó Szilvia szerint a jelenlegi jogszabályok és a Btk.-ban foglaltak nem megfelelőek, hiszen „önmagában egy büntetőtörvénykönyvi szabályozás kevés visszatartó erővel bír”. Ráadásul azt is problémásnak tartja, hogy a gyerekek nem ismerik a jogszabályokat, és ha még ismernék is, nem motiválná őket túlzottan, ez azonban „nem magyar sajátosság”, a világ minden táján így van.
A gyerekek legerősebb védőfaktora a szexualitással kapcsolatos bűncselekmények megelőzésére a jó minőségű nemi nevelés, vagy más néven szexuális edukáció.
Ez azt jelenti, hogy ha a gyerekek megkapják az életkoruknak megfelelő tájékoztatást, információt és nevelést, ami segíti őket az egészséges testkép, énkép, párkapcsolati minták, kortárs kapcsolati minták kialakításában, az a legerősebb védőfaktor azokkal a magatartásokkal szemben, amelyek szexuális, érzelmi és fizikai határátlépéssel járnak. Az edukáció fontos a pornóval és gyermekkori pornófogyasztással kapcsolatosan is.
„A gyerekek nemi nevelésének elsődleges terepe a család, és a legfontosabb szereplők ebben a folyamatban a szülők, a család és mindazok a felnőttek, akikkel a gyerek szoros, bizalmi kapcsolatban áll. Azonban fontos lenne annak biztosítása is, hogy ha egy gyerek a saját családjában nem kapja meg a szükséges, jó mintákat, ha nincs lehetősége ezekről a kérdésekről biztonságosan beszélgetni, akkor erre azokban a közösségekben is lehetősége legyen, ahol az ideje nagy részét tölti.
Ez természetesen felveti annak kérdését, hogy Magyarországon a szexuális edukációval összefüggő szabályozás – a Nemzeti alaptantervtől kezdve az iskolai szexuális felvilágosításig – megfelelő-e”
– emelte ki a gyermekjogi aktivista.
Bár köztudott, hogy a megfelelő oktatás és felvilágosítás lehet a kulcsa a probléma enyhítésének vagy megoldásának, sokszor a szülők magukban kevesek ehhez.
A jelenlegi szabályozás a szülők felelősségévé teszi a gyerekek szexuális edukációját, miközben ehhez segédanyagokat, támogatást rendszerszinten nem biztosít. Köznevelési intézményekben csak az intézményi szereplők gondoskodhatnak szexuális felvilágosításról. Intézményen kívüli szereplők csak akkor tarthatnak szexuális edukációval vagy online biztonsággal kapcsolatos foglalkozást, ha előzetesen felkerültek a minisztérium listájára. Ilyen lista azonban nem készült
– világított rá a problémára a szakember.
Részben ennek a megoldásán dolgozik a Gyurkó Szilvia által alapított és vezetett Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is, amely az elmúlt években átalakította a működését, hogy az edukáció segítésével még több gyermeken tudjanak segíteni.
„Volt néhány év, amikor évente több száz ügyben jártunk el, és még így is hosszú várólistáink voltak, és a legtöbbször azzal szembesültünk, hogy nem tudunk minden megkeresésre érdemben válaszolni. Ezért 2022-től átalakítottuk a működésünket, és ma már sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a szakemberek képzésére, a tudásátadásra, a helyi és közösségi szintű gyermekvédelem támogatására, mint az egyedi ügyek ellátására.
Ilyen módon – a többi szakemberen keresztül – igyekszünk gyermekközpontúbbá tenni a gyermekvédelmi, hatósági, bírósági eljárásokat. Az alapítvány fő fókusza a gyerekek online védelmén, a biztonságos óvodai, iskolai, sport és művészeti közösségek kialakításán, valamint a gyermekbarát igazságszolgáltatáson és hatósági eljárásokon van”
– magyarázta.
(Borítókép: Gyurkó Szilvia. Fotó: Chripkó Lili / Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány)