A Forbes magazin amerikai kiadása idén is kijött a világ dollármilliárdosait rangsoroló listájával, mi pedig összegyűjtöttük a kelet-közép-európai szupergazdagokat és a legérdekesebb sztorikat, hogy ki mivel kereste meg az irdatlan vagyonát errefelé. Számos, akár globálisan is nevet szerzett márka született például itt, Németország és Oroszország közt, de a leggazdagabb kelet-közép-európaiak táborában is akad persze olyan, aki csupán jó helyre született és tetemes summát örökölt.
Az április 2-án publikált 2024-es lista szerint a világ 2692 leggazdagabb embere közül mindössze 49-en csináltak mifelénk akkora vagyont, amely minimum egymilliárd dollárra rúg. Az ember Ausztriát várná abszolút győztesnek, de ott csak kilencen akadnak közülük, Csehország viszi a prímet a maga tizenegy szupervagyonával, a harmadik pedig Lengyelország nyolccal. Romániában hat szupergazdag él, utána jövünk mi öttel fej fej mellett Ukrajnával, míg Bulgária és Szlovákia kettőt-kettőt tud felmutatni, a sereghajtó pedig Horvátország egyetlen szupergazdaggal.
Érdekes, hogy – a térséghez általunk nem számított – Görögországot leszámítva, ahol tíz kimagasló vagyont szedtek össze, más balkáni ország a fentebbi két példán túl nem rúgott labdába ezen a téren. A magyar szupergazdagok közül hárman eddig is szerepeltek az illusztris névsorban, a közös bennük, hogy az elmúlt egy évben mind növelni tudták a vagyonukat.
Jelenleg Magyarország leggazdagabb embere a világranglistán az 1851. helyen álló Mészáros Lőrinc 1,7 milliárd dollárral, szorosan a nyomában pedig 1,6 milliárddal ott van Csányi Sándor az 1945. helyen. Felcsúti Zsolt a 2287. helyet csípte meg 1,3 milliárd dollárral, őket követi a két új belépő, akik a 2545. helyen osztozkodnak: Gattyán Györgynek és Veres Tibornak egyaránt 1,1 milliárd dollárja van, mint még nagyon sokaknak. A listakészítők ugyanis a két magyar üzletembert a dobogónak pont arra a fokára tették, mint az IKEA tulajdonosait vagy Taylor Swiftet, ugyanakkor a számozásban egy nagy ugrást figyelhetünk meg, amikor a legszegényebb, csupán egymilliárd dollárral rendelkezők jönnek.
Veres Tibor utolsó helyét a magyar minilistán is csak a vezetékneve kezdőbetűje indokolja, a megegyező méretű vagyonok névsorrendben követik egymást ugyanis. A Forbes Verest egyébként úgy jellemzi, mint az egyik legelzárkózóbb magyar cégvezetőt; az 1987-ben alapított Wallis-csoport tulajdonosának szerteágazó érdekeltségei közt megtaláljuk az ingatlanfejlesztést és -befektetést, a kiskereskedelmi üzletágat, a szállítmányozást és az gépjármű-forgalmazást is. Közép- és Kelet-Európában 24 márkát képviselnek, Magyarországon például a Maserati, a Jaguar vagy a Land Rover kizárólagos képviselete az AutoWallis.
A leggazdagabb horvát, a 72 éves, becsülhetően 1,7 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Vaszilij Aniszimov a Szovjetunióban, a kazahsztáni Almatiban született, vagyonának a megszerzése és az évtizedek alatt formálódott cégstruktúrája teljesen beleillik abba a mintázatba, ahogy az ember ezt az orosz oligarchák esetében elképzeli. Vagyonának alapját oroszországi érdekeltségei jelentik, melyhez hozzájárult a világ legnagyobb jachtjának – a 2022 tavaszán a németek által lefoglalt Dilbarnak – tulajdonosával, Aliser Uszmanovval ápolt barátsága is. Ketten együtt építették fel Oroszország legnagyobb vasércbányászati vállalatát, a Metalloinvestet.
Jelenleg a Coalco nevű cégbirodalom tulajdonosa, amely eredetileg ugyancsak bányászattal és fémfeldolgozással foglalkozott, de Uszmanov kiszállása után az ingatlanfejlesztések felé fordult; a cég jelenleg csak a moszkvai régióban több mint 21 ezer hektár földet birtokol. Aniszimov elhivatott támogatója volt az Orosz Ortodox Egyháznak, 30 templomot és kolostor restaurálását finanszírozta (beleértve a cári család kivégzésének színhelye, a jekatyerinburgi egykori Ipatyev-ház helyén álló bazilikát is), továbbá a sportéletből is kivette a részét. 2010 és 2022 közt az Orosz Dzsúdó Szövetséget vezette, és képviselte az országot a Nemzetközi Dzsúdó Szövetségben is, valamint az Orosz Röplabda Szövetség felügyelőbizottságában is bent ült.
Ezen pozícióiról – orosz állampolgárságával egyetemben – 2022-ben mondott le, a horvát és dominikai útlevéllel is rendelkező üzletember jelenleg Svájcban él megmaradt családjával. (Egyik lányát és vejét 2000-ben jekatyerinburgi otthonukban meggyilkolták.)
A legtöbb helyi dollármilliárdos cégcsoportja egymástól akár egészen különböző gazdasági szektorokban is aktív, például Bulgária leggazdagabb, egyébként Londonban élő testvérpárja, Georgij és Kirill Domuszcsiev is erre esküszik. Kettejüknek összesen 4,2 milliárd dollárja van, amely a 2003-ban alapított Advance Properties nevű befektetési társaságból származik, amely többek közt az állatgyógyászat, a vízi szállítás, a kikötőüzemeltetés, az ingatlanbefektetés és a foci terepén aktív. Legfontosabb cégük a Huvepharma, a világ hatodik legnagyobb gyógyászati vállalata, de két évig az ország legjelentősebb tévétársaságát is birtokolták.
Szlovákia leggazdagabb embere, a családjával együtt 1,8 milliárd dollár vagyonnal rendelkező Jaroslav Hascak a pekingi egyetemen végzett, ott látta meg a lehetőséget a kínai textiláruban, amellyel beterítette Csehszlovákiát. Mára a Penta Investments a gyógyászat mellett a bankszektorban és az ingatlanpiacon is érdekelt. (A cég másik tulajdonosa, Marek Dospiva a cseh listára került fel ugyanennyivel.) Ez utóbbiban azonban nincs akkora részesedése, mint az ország első milliárdosának, a jelenleg 1,6 milliárd dolláros Ivan Chrenkónak, aki több pozsonyi pláza után jelenleg épp Varsó legmagasabb épületét húzza fel.
Az ukrán szupergazdagok nyilván voltak már jobban is, az ország leggazdagabb embere, a még mindig 4 milliárd dollárral rendelkező Rinat Ahmetovnak is több gyára – és közel 500 munkása – a harcok áldozatává vált. Ettől függetlenül állítólag hamarosan leszállítják neki a megrendelt, 500 millió dollárt érő Project Luminance nevű új jachtját.
A kétmilliárd dollár vagyonú Viktor Pincsuk a volt ukrán elnök, Leonyid Kucsma veje, csöveket és vasúti kerekeket gyártó vállalkozása, az Interpipe olyan jól megy, hogy hat tévécsatornát és a londoni Trafalgar tér legimpozánsabb épületét is meg tudta általa venni. Az orosz nemzetiségű, 1,2 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Vagyim Novinszkijt Ukrajna leginkább Putyin-barát milliárdosának tartják, aki bár 2013 óta parlamenti képviselő is, az orosz invázió kezdete előtt pár órával elhagyta hazáját – talán Észtországban húzhatja meg most magát.
Az 1,1 milliárd dolláros Kosztyantin Zsivágó 2019-ben pénzmosás vádja miatt hagyta ott parlamenti képviselői székét, de azóta sem rendeződött a viszonya az ukrán állammal, amely lefoglalta a 400 millió dollárt érő, Ferrexpo vaspelletet gyártó vállalatát is. A még mindig egymilliárd dollár vagyonú Henagyij Boholjubovnak is meggyűlt a baja az állammal, amely egy évtizedes csalást tárt fel az ukrán bankbetétek harmadát kezelő és a lakosság felét kiszolgáló PrivatBanknál, így 2016-ban elvette azt az üzletembertől.
A 2,5 milliárd dolláros vagyonával a leggazdagabb román, a New Yorkban élő Daniel Dines a robotizált folyamatautomatizálási szoftvereket gyártó UiPath-szal tudott az élre törni. Keleti szomszédunk ezüstérmese egy egykori profi teniszező (aki a három Davies-kupa mellett még az 1964-es téli olimpián jéghokiban is képviselte Romániát), a 2,1 milliárd dollárral gazdálkodó Ion Tiriac, mielőtt megalapította volna a többek közt az ingatlan- és a gépjármű-értékesítésben, valamit a pénzügyi szolgáltatásokban érdekelt Tiriac Groupot, Marat Safin és Boris Becker edzőjeként dolgozott. Imádja az autókat, több mint 400 modelljének egyes darabjai olyan hírességek birtokában voltak egykor, mint Elton John vagy Al Capone.
Még két román cég jutott el addig, hogy 2-2 alapítóját a világ leggazdagabbjai közé repítse. A Paval fivéreknek összesen 3,3 milliárd dollárjuk származik az ország legnagyobb, 57 üzletes barkácsáruházláncából, a Dedemanból. Ion Stoica és Matei Zaharia pedig egyaránt 1,2 milliárd dollárt köszönhetnek az ötletüknek, ami végül is a Databricks szoftver startup megalapításához vezetett.
Az egykori leggazdagabb lengyel, a szívműtétjébe belehalt Jan Kulczyk gyermekeiről és örökségükről tavaly ebben a cikkben már írtunk, összesen 3,6 milliárd dollárjukkal a 2024-es listára is mindketten rákerültek. Jelenleg a vezető pozíciót 6,8 milliárd dollárral a befektető Michal Solowow vette át, akit 4,8 milliárddal követ a legnagyobb lengyel élelmiszer-üzletlánc, a közel 1000 egységet számláló Dino Polska tulajdonosa, Tomasz Biernacki, 4,4 milliárddal azonban ott lohol a sarkában az egyik legnagyobb lengyel gyógyszergyár, a Polpharma tulajdonosa, Jerzy Starak.
Mint a lengyel példa mutatja, manapság zombis számítógépes játékokkal is elég jól meg lehet szednie magát az embernek, jelenleg ugyanis 2,1 milliárd dollárja van az ilyeneket fejlesztő Techland kínaiaknak való eladásából Pawel Marchewkának.
Tekintve, hogy Ausztriának és Csehországnak összesen 20 globálisan is szupergazdagnak számító dollármilliárdosa van, így csak a legérdekesebb példákat mazsoláztuk ki. Fentebb belinkelt cikkünkben tavaly már írtunk róla, hogy Renáta Kellnerová férje halálával a leggazdagabb cseh állampolgárnak, a leggazdagabb kelet-közép-európai nőnek és a második leggazdagabb kelet-közép-európainak számít 18 milliárd dolláros vagyonával – amelyen mondjuk három lányával együtt osztozik.
A régióban őt csak a Red Bull-örökös előzi 38,9 milliárd dolláros vagyonával, aki így Ausztria és Kelet-Közép-Európa leggazdagabb embere. Édesapjának, az energiaital-márka társalapítójának, Dietrich Mateschitznek a 2022-es halála óta ő a cég – egyben a Formula–1-es csapat – 49 százalékos tulajdonosa, és hát nem panaszkodhat, a márka tavaly 12,1 milliárd doboz üdítőt adott el. A 31 éves örökös, mielőtt az egyik fő részvényes lett, maga is igazgató volt a cégnél, illetve mellette saját limonádé- és sörmárkáját építette.
Ki gondolta volna továbbá, hogy az egyik leghíresebb francia kozmetikai márkát is egy osztrák alapította? A jelenleg 76 éves, Genfben élő Reinold Geiger 1994-ben indította útjára a provanszál hangulatú L'Occitane-t, azonban 3,2 milliárd dollárjával az üzletember már megengedte magának a visszavonulást az ügyvezetéstől.
A Monacóban élő osztrák Toto Wolff a Mercedes-AMG Petronas Formula–1-es csapat vezetője, egyben 33 százalékos tulajdonosa is, ami pénzben kifejezve 1,6 milliárd dollárt jelent. Michael Tojner 1,3 milliárd dollárját befektetéseinek is köszönheti, de jobbára azért mégiscsak az egyik legtöbb helyen kapható elemmárkának, a Vartának, amelyben 50 százalékos részesedése van.
A végére pedig hozunk pár érdekes cseh példát is.
A 3,6 milliárd dollárjával a leggazdagabb kelet-közép-európai politikusnak tekinthető Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vagyona az Agrofert-csoportból származik, amelynek korábban vezérigazgatója is volt.
Ki gondolta volna a számos közép-európai országban működő Alza alapító-tulajáról, Ales Zavoralról (akinek nevének kezdőbetűiből jött a cégnév), hogy 2 milliárd dolláros vagyonát azzal alapozta meg, hogy az egyetemi évei alatt saját maga bütykölte számítógépeket adott el az évfolyamtársainak, valamint, hogy gyűjtötte a cigarettacsikkeket, amelyeket az éjszakai klubok előtt részeg punkoknak értékesített? Eduard Kucera pedig a sokunk által használt Avast vírusirtót találta fel, a kibertámadások elleni védekezés 1,4 milliárd dollárt hozott a konyhájára.
(Borítókép: Rinat Ahmetov a csapata, a Sahtar Doneck győzelmét ünnepli 2009-ben. Fotó: AMA / Corbis via Getty Images)