Az utóbbi hónapokban különösen a brit királyi család hívta fel magára a figyelmet, miután az uralkodójukat, III. Károlyt rákkal diagnosztizálták, majd nem sokkal később hasonló diagnózis érkezett a trónörökös nejét, Katalin hercegnét illetően is. Jelenleg mindketten kezeléseket kapnak, hogy mihamarabb visszatérhessenek a közfeladatokhoz. Rajtuk kívül pedig az év elején annak következtében találhatta magát reflektorfényben Dánia uralkodófamíliája, hogy korábbi királynőjük, II. Margit újévkor bejelentette, lemond a trónról, amelyet legidősebb fiára, X. Frigyes királyra hagy. A napokban ugyanakkor Európa egy másik arisztokrata famíliája került porondra, Görögországé.

Mint ismert, az ország államformája már 1973 óta köztársaság, ám az utolsó görög királynak, II. Konstantinnak máig élnek a leszármazottai. A néhai uralkodónak összesen öt gyermeke született: Alexia görög és dán hercegnő, Pál görög koronaherceg, Miklós görög és dán herceg, Teodóra görög és dán hercegnő, illetve Fülöp görög és dán herceg. Közülük a harmadik gyermek, Miklós herceg a napokban jelentette be, hogy 14 év után elválik nejétől, Tatjána hercegnétől – bár korábban is voltak jelek arra vonatkozólag, hogy nem túl rózsás a kapcsolatuk. 

A frigy felbomlásáról szóló közleményt a görög királyi család honlapján osztották meg, amelyben úgy fogalmaztak: a felek úgy döntöttek, a békés elválást választják. Kiemelve, hogy „ezt a döntést nagy körültekintéssel és kölcsönös tisztelettel hozták meg, tükrözve egymás iránt érzett nagyrabecsülésüket és a közös pillanatokat”. Mint hozzáteszik, a jövőben is hasonlóképp viszonyulnak majd egymáshoz, barátságban maradnak, és mindketten Görögországban élik tovább az életüket.

Miklós herceg és a venezuelai születésű Tatjána hercegné még 2003-ban ismerték meg egymást egy svájci síparadicsomban, és hamar egy húron pendültek. Utóbbi akkoriban még rendezvényszerzőként dolgozott Diane von Fürstenberg divattervezőnél, ám ezt az állást végül otthagyta, hogy a görög királyi család teljes értékű tagjává tudjon válni. 2009-ben jegyezték el egymást, majd 2010-ben került sor a menyegzőre. Az esküvőjük nagy szenzációnak számított akkoriban, a holland, a dán, a svéd és a spanyol királyi család is tiszteletét tette az eseményen, amit a görög Szpécesz szigetén tartottak. 

Az egykori párt még februárban látták együtt utoljára a windsori kastély Szent György-kápolnájában tartott istentiszteleten, amelyen Miklós herceg tavaly elhunyt édesapjáról emlékeztek meg. A görög média az elmúlt hónapokban viszont már cikkezett arról, hogy a herceg és a hercegné elhidegülhetett egymástól – már csak abból kiindulva is, hogy utoljára februárban mutatkoztak együtt. A sejtések pedig be is igazolódtak, ugyan a helyzetüket némileg megkönnyíti, hogy nem született közös gyermekük, így afelől nem kell aggódniuk, hogyan egyeznek meg az utódok felügyeletét illetően.

Az utolsó király

Bár a brit királyi család számít a legközkedveltebbnek és legnépszerűbbnek világszerte, több olyan ország is akad, amely rendelkezik arisztokrata famíliával. Mint ismert, napjainkban 43 országban hivatalos államforma a monarchia, közéjük tartozik Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szváziföld, a Brunei Szultanátus, Omán, Bahrein, Jordánia, Marokkó, Monaco, Thaiföld, Liechtenstein, Tonga, Bhután, Norvégia, Svédország, Hollandia, Spanyolország, Grönland, Luxemburg, Belgium, Lesotho, Kambodzsa, Malajzia, Japán, Dánia és a Vatikán – utóbbi teokratikus abszolút monarchia, az uralkodója pedig a mindenkori pápa.

Az előbbiekben felsoroltakon kívül viszont a világtörténelmet nézve szép számmal találni olyan államokat, amelyek egykor királyságként működtek, amit végül a köztársaság váltott fel. Magyarország esetében ez a folyamat 1946-ban ment vége, míg Európa más tájékain ennél sokkal tovább lehettek hatalmon a királyi családok. A Görög Királyság például 1830. február 8-án nyerte el szuverenitását, majd 1924 és 1935 között köztársasággá vált, 1936-tól katonai diktatúra vette át a hatalmat, amit 1941-ben követett a német megszállás. A monarchiát csak három évre rá, 1944-ben állították vissza, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt Görögországban, amit később, a 60-as években újabb katonai puccs követett. 

1973-ban kiáltották ki újra a köztársaságot, akkor már kilenc éve II. Konstantin görög király ült a trónon, aki 2023. január 10-én hunyt el agyvérzés következtében. Hivatalosan ugyan csak 1964–1967 között uralkodott, akkor katonai puccsal vették át a hatalmat, majd népszavazást írtak ki, ami ahhoz vezetett, hogy Görögország államformája köztársaság lett. Annak ellenére, hogy a király próbálta leverni a puccsot, ez nem sikerült, így arra kényszerült, hogy elmeneküljön az országból – bár egészen 1973-ig, a monarchia felszámolásának időpontjáig ő maradt az állam élén. 

II. Konstantin végül az Egyesült Királyságban talált menedékre, ahol közeli kapcsolatot épített ki a brit királyi családdal. Fülöp hercegnek első unokatestvére, III. Károlynak másod-unokatestvére, míg Vilmos hercegnek a keresztapja volt. II. Konstantin és a jelenlegi brit uralkodó különösen szoros viszonyban álltak egymással, rendszerint együtt vitorláztak. Érdekes összefonódás még, hogy az utolsó görög király jelenleg is élő felesége, Anna-Mária görög királyné a húga a korábbi dán királynőnek, II. Margitnak. Úgy tudni, II. Konstantin száműzetésben töltött éveinek nagy részében a londoni Hampstead Garden külvárosban élt, majd 2013-ban, több mint 40 évvel szülőföldjének elhagyása után visszatért, hogy utolsó éveit Görögországban élje le, Athénban halt meg.

(Borítókép: Nikolaosz görög herceg és Tatjána görög hercegnő 2015. június 13-án. Fotó: Ian Gavan / Getty Images)