A brit királyi család jövőjét veszély fenyegetheti, ha nem növelik működésük átláthatóságát – állítja egy szakértő. Az András herceg körül kialakult legújabb botrány, amelyben egy állítólagos kínai kémmel való kapcsolatáról esik szó, ismét rávilágított arra, hogy a monarchia titoktartása nemcsak külső fenyegetéseket vonzhat, de belső problémák forrása is lehet. Szakértők szerint a nyitottabb működés növelné a közbizalmat, és a királyi család hosszú távú fennmaradását is biztosíthatná.
A brit királyi család számára a 2024-es év komoly kihívásokkal teli időszak volt, elég csak Károly király és Katalin hercegné betegségére, vagy András és Harry herceg pereire gondolni. Decemberben pedig egy újabb botrány vetett rossz fényt a monarchiára.
Az elmúlt hetekben ugyanis világszerte egyre gyakrabban szóltak arról a hírek, hogy a korábban titulusaitól és rangjától már megfosztott András herceg kapcsolatba került egy állítólagos kínai kémmel, ami ismételten felvetette a kérdést: vajon a királyi család elég átláthatóan működik-e ahhoz, hogy elkerülje a jövőbeni botrányokat?
Az ügy középpontjában egy Yang Tengbo nevű 50 éves férfi áll, akit az Egyesült Királyság kormánya kiutasított az országból, méghozzá azzal a gyanúval, hogy kémkedett Kína számára. Yang tagadja a vádakat, és kijelentette, hogy semmi törvénytelen tevékenységet nem folytatott. A brit nemzetbiztonsági bíróság általi vizsgálat alatt azonban kiderült, hogy Yang egy – András herceg tanácsadójától származó – levéllel rendelkezett, ami szoros bizalmasként hivatkozott rá.
A levél szerint Yang segített érzékeny ügyeknél elintézni, hogy bizonyos emberek észrevétlenül beléphessenek Windsor egyik rezidenciájába. Továbbá a herceg Pitch@Palace nevű kezdeményezését is elvitte Kínába, ahol egy helyi ágat indított. András herceg elismerte, hogy kapcsolatban állt Yanggal, ám állítása szerint a kormány tanácsára megszakította vele a kapcsolatot, és semmilyen bizalmas információ nem került megosztásra.
A történtek ismét rávilágítottak a monarchia működésének zárt természetére, amely több szakértő szerint nyitottabb működés nélkül további botrányok melegágya lehet. Az egyik legjelentősebb kritika Tessa Dunlop történész részéről érkezett, aki szerint
a királyi család jelenlegi titoktartási szabályai miatt nehéz nyomon követni a családtagok ügyeit, és ez nagyban hozzájárul az ilyen jellegű problémák kialakulásához.
A brit királyi család mentes a Freedom of Information Act (FOI) szabályai alól, így például András herceg korábbi kereskedelmi megbízotti szerepének részletei sem vizsgálhatók meg nyilvánosan, egészen 2065-ig. Dunlop szerint ez a fajta védelem lehetővé teszi a monarchia tagjai számára, hogy olyan szinten maradjanak rejtve a közvélemény előtt, amely más közszereplők számára elképzelhetetlen.
A királyi család működése továbbra is egy nagy rejtély. Még az olyan alapvető információkhoz is nehéz hozzáférni, mint a pénzügyi helyzetük vagy az érdekeltségeik. Ez pedig nemcsak külső fenyegetéseket vonzhat, hanem belső konfliktusokat is táplálhat
– idézi a történészt a Mirror.
Szakértők szerint a királyi család számára a jövőbeni botrányok elkerülésének kulcsa az átláthatóság növelése. Dunlop úgy véli, hogy a királyi családnak a többi közintézményhez hasonló szabályok alapján kellene működnie, kevesebb mentességgel a nyilvánosság ellenőrzése alól. „Az átláthatóság nemcsak a közbizalmat növelné, hanem megvédené a királyi családot a külső és belső fenyegetésektől is. Ha a királyi család tagjaira ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint más közszereplőkre, az hosszú távon a monarchia stabilitását is biztosítaná” – vélekedik Dunlop.
A brit monarchia már korábban is szembesült komoly válságokkal, amelyek során több tagjának magatartása vonta magára a közvélemény kritikáját. Az új uralkodó, III. Károly trónra lépése óta sokan reménykedtek a monarchia modernizációjában, azonban a változások eddig lassan haladnak.
Éppen emiatt vélekednek egyre többen úgy, hogy egy nyitottabb és átláthatóbb működés nemcsak a királyi család reputációját erősíthetné, hanem annak hosszú távú fennmaradását is biztosíthatná egy olyan világban, ahol a közvélemény egyre nagyobb beleszólást követel a közintézmények működésébe.
(Borítókép: András és Harry herceg II. Erzsébet 2022-es temetésén. Fotó: Max Mumby/Indigo / Getty Images Hungary)