Nem indokol drasztikus változtatásokat az RTL programkínálatában az, hogy január 1-jétől célcsoportot váltott a csatorna – ugyan a hírszolgáltatásra érezhetően nagyobb hangsúlyt fektetnek, az Index megkeresésére Kolosi Péter megerősítette, a korábbi sikerműsoraik idén is képernyőre kerülnek, persze vadonatúj produkciókra is lehet számítani. Az RTL Magyarország tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese egyébként maximálisan elégedett a 2024-es teljesítményükkel, annak pedig különösen örül, hogy csökkent a különbség a két legnagyobb kereskedelmi csatorna nézettsége között. A szakemberrel évet értékeltünk, néhány olyan esetet is érintve, amely az utóbbi időben nagyobb sajtóvisszhangot kapott – szóba került a Való Világban történt kizárás, a Sztárboxból kiesett Noszály Sándor, illetve a Torghelle–Tusup-csörte is –, közben pedig az is kiderült, mi köze Geszti Péternek a hamarosan érkező Bróker Marcsi-sorozathoz, és hogy valóban megérte-e Majoros Pétert leigazolniuk.
2024-ben nagyon szoros volt a küzdelem a két legnagyobb kereskedelmi csatorna között. Az őszi szezonban a műsorok mennyisége és a programkínálatra jellemző műfaji sokszínűség jól mutatta, hogy az év végi hajrát az RTL és a TV2 is nagyon komolyan vette – tehetségkutatók, realityk, vetélkedők és show-műsorok tömkelegét vitték képernyőre, olykor az utolsó pillanatban is változtatva a műsorrenden. Az eredmények alapján végül a TV2 húzta be az őszt – hogy ez mennyire írta át az augusztus végén még élen járó RTL éves teljesítményét, arról az RTL Magyarország tartalomért felelős vezérigazgató-helyettesével, Kolosi Péterrel beszélgettünk. Az interjúban szóba került, hogy
Szeptember elején azt mondta, az év első nyolc hónapjából hatban jobbak voltak a TV2-höz képest, ötben pedig vezették a piacot, az év végi hajrában viszont a konkurencia bizonyult nézettebbnek. Mindent összevetve: hogyan értékeli a 2024-es teljesítményüket?
Ha az egész évet nézzük, maximálisan elégedett vagyok. Nagyon sikeres évet zártunk, amiben természetesen voltak olyan műsoraink is, amelyek nem teljesítettek annyira jól, de ez magától értetődik, ebben nem látok problémát, az évet gyakorlatilag fej-fej melletti eredménnyel fejeztük be. Én a Big Picture konferencián sem csináltam nagy ügyet abból, hogy akkor épp 0,2 százalékponttal vezettünk, a TV2 egyébként ugyanennyivel került előnybe év végére, tehát minimális a differencia a két csatorna között. Annak nyilván nagyon örültem, hogy 2024-ben jelentősen csökkent ez a különbség 2023-hoz képest, aminek viszont már kevésbé, ahogyan a sajtó ezeket az eredményeket értelmezi – de ez valószínűleg azért van így, mert nekem ez a szakmám, az újságíróknak pedig nem feltétlenül.
Mire gondol pontosan?
Több helyen az jelent meg, hogy 2024-ben többen nézték a TV2-t, miközben ez így nem igaz. Ha a tényeket vesszük, az RTL-t nézték többen, és nemcsak tavaly, hanem 2023-ban is. Tehát a mondat úgy lenne pontos, hogy
többet nézték a TV2-t, de többen nézték az RTL-t.
A két csatorna közötti versenyben az utóbbi pár évben pont az a nehéz nekünk, hogy a TV2-nek nagyon nagyszámú az alacsony jövedelmű, D és E státuszú nézője. Az RTL nézői bázisa viszont sokkal magasabb státuszú. Ezek a nézők ma kevesebb lineáris tévét néznek, de azt sokkal tudatosabban. Mi nagyobb számú nézőt is érünk el, csak rövidebb ideig, mert ők nem ülnek olyan sokáig a képernyő előtt, hanem megnézik mondjuk Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban, a Házon kívül vagy a Cápák között adásait, de ezen kívül nem tévéfogyasztással töltik a szabadidejüket. A mi feladatunk, hogy továbbra is olyan műsorokat készítsünk, amelyek miatt visszatérnek a lineáris csatornákhoz akkor is, ha nem tévéznek átlagosan napi 7 órát, ahogy például a TV2 törzsközönsége teszi. Jól haladunk ebben, és nagyon örülök az év eleji eredményeknek is. 2025 is izgalmas lesz, ráadásul nagyon sok új projekttel készülünk.
Az első félévben, amikor jobbak voltak a konkurenciánál, az ön olvasatában mi volt az erősségük?
Én elsősorban a game show-kat emelném ki, ilyen típusú tartalmak régen voltak az RTL-en, ráadásul most hat hónapon belül kettő is képernyőre került, nagyon nagy sikerrel. Az Ugrás és a The Floor című műsorokról van szó, amelyek közül az utóbbi biztosan visszatér ebben az évben, de lesznek új vetélkedőink is. A game show tehát továbbra is hangsúlyos marad az RTL-en, főleg most, hogy ez az első olyan év, amikor a 18–59-es korcsoportban mérjük magunkat, amelyben ez a műfaj még fontosabbnak számít. Ráadásul olyan műsorvezetőkkel dolgozunk, akik tényleg nagyon profik, legyen szó a game show-ban újnak számító Szujó Zoltánról vagy Gundel Takács Gáborról.
És az őszi szezonban miért maradtak le?
A második félévben is voltak sikereink, nem is kevés. Nem akarok Az Árulókra vagy a Sztárboxra hivatkozni, korábban már beszéltünk arról, hogy ezek a műsorok milyen sikeresek voltak 2024-ben is – Az Árulók celebes verziója kifejezetten jól teljesített. Mégis inkább egy meglepetés-visszatérőt emelnék ki – szerintem nem sokan számítottak arra, hogy az Álarcos énekes olyan sikerrel szerepel, mint ahogy tavaly láthattuk. Mondanék egy másik, megújulás után visszahozott produkciót is, amelyik egyébként az év legnézettebb nem sport tematikájú műsora lett – ez az X-Faktor. Amilyen változtatásokon átesett, és ahogy képernyőre került, annak eredményeként tényleg egy más műsort lehetett látni, a nézők pedig abszolút visszaigazolták, hogy bőven van még benne néhány szezon.
Mennyire számított, hogy Majoros Péterrel erősítették a mentorcsapatot?
Meggyőződésem, hogy Majka mentorsága az egyik legfontosabb oka annak, hogy az X-Faktor nemcsak az év legnézettebb műsora lett, hanem olyan nézőket is elért, akik korábban nem követték a tehetségkutatót. Majka a jövőben is az X-Faktor egyik vezető arca marad, ez nem is kérdés.
Majkát ezenkívül a Kalandra Fal!-ban láthatták a nézők. Ha ennyire erős arc, miért nem használták több műsorban?
Ha Majka kapná ezt a kérdést, biztosan azt mondaná, nagyon sokat használta őt az RTL. Ne felejtsük el, hogy a tévézéssel párhuzamosan neki van egy nagyon jelentős zenei pályafutása is, ami szintén időigényes, nekünk pedig számításba kell vennünk, hogy nem ér rá az év 365 napjában. Én azt gondolom, amikor csak lehetett, használtuk, de a televíziózást össze kellett egyeztetnünk a zenész életével, ami az első évben azért volt nehezebb, mert már voltak előre leszerződött produkciói. Idén több lehetőségünk van, így 2025-ben nem csak az X-Faktorban lehet majd látni.
Csak az időbeosztásban van egyeztetés? Mert miután kijött a tartalmilag erősen rendszerkritikus, „Csurran, cseppen” című klipes dala, voltak olyan felhangok, hogy ennek köze van ahhoz, hogy átszerződött a TV2-től az RTL-hez.
Majka informális beszélgetéseink keretében említette tavaly, hogy készült egy klipje, de a tartalmáról nem beszéltünk – miért is tettük volna, hiszen Majka pontosan tudja, hogy nem szólunk bele az előadói tevékenységébe, ahogy más műsorvezetőnkébe sem. Majkát zenei karrierjének ismeretében hívtuk az RTL-hez, és örülünk a sikereinek, akár előadóként, akár műsorvezetőként éri el azokat.
Amikor átigazolt, Pápai Jocit is hozta magával. Vele mennyire elégedettek?
Aki nézte az X-Faktort, tudja, hogy Jocival is elégedettek vagyunk, hiszen nagyon üde színfolt volt a tehetségkutatóban, ahogy egyébként más megjelenéseiben is. Ebben az évben egyéb feladatai is lesznek, nem csak azért jött át, hogy az X-Faktor backstage-ben forgasson.
Curtis tavaly kimaradt az RTL-es produkciókból. Számítanak még rá?
Nem merült fel, de ha jók az értesüléseim, épp egy másik csatornához igazolt, így most már nem is tudna felmerülni. Korábban több műsorba is felkértük, de ha valakit egy ideig nem foglalkoztatunk, nem azt jelenti, hogy már nem szeretjük, csak éppen nincs olyan feladat, amiben el tudnánk képzelni. Ha úgy alakul, biztos vagyok benne, hogy a jövőben is dolgozunk Curtisszel, már ha nem köti kizárólagos szerződés máshova.
Sajtóértesülések szerint Köllő Babett is az RTL-nél folytatja, egyes portálok azt is tudni vélik, hogy az Exek csatájában tűnik majd fel. Ezt meg tudja erősíteni?
Amikor eljön az ideje, nagyon szívesen beszélek arról is, hogy kiket láthatnak a nézők az Exek csatájában, de most inkább maradjunk olyan műsoroknál, amelyek már képernyőn vannak.
Akkor beszéljünk egy kicsit a Házon kívülről. A korábbiakhoz képest a műsor jobb számokat hoz, aminek feltételezem, az egyik oka az, hogy új idősávba került. Pedig tartalmilag is voltak erős adásaik, mint például a kegyelmi botrány után K. Endréről készített rejtett kamerás felvétel.
Amikor az ember egy infotainment műsort készít, ráadásul olyat, amelyben az információ a hangsúlyos, nem az entertainment, és azon gondolkodik, hogy főműsoridőbe teszi, még egy ilyen – konkrétan 20 éves – brandnél is felmerül a kérdés, hogy a nagy szórakoztatóműsor-cunamiban lesz-e megfelelő méretű nézőközönsége egy komolyabb társadalmi kérdésekkel foglalkozó tartalomnak. Azzal, hogy a Házon kívül tavaly este 7 órára került, pontosan azt szerettük volna kipróbálni, hogy a vasárnapi főműsoridőben lehet-e ilyen tartalmat adni 2024-ben. Azért fogalmazok így, mert a magyar televíziózás elmúlt 40-50 évében ez az idősáv mindig is az ehhez hasonló műsorok egyik legkedveltebb slotja volt. A Házon kívül teljesítménye igazolta, hogy még mindig fennáll ez a helyzet, kifejezetten komoly igény van ilyenkor erre a típusú tartalomra. Ráadásul – és most megint visszautalnék arra, hogy célcsoportot váltottunk – az eddig is tudható volt, hogy a 18–59 éves korosztály számára a hír- és információs tartalom jóval nagyobb jelentőséggel bír. Nem véletlen tehát, hogy a műsor akkor és olyan hosszban látható, mint ahogy év elejétől lehet tapasztalni.
A célközönség-váltásra mindenképp ki akartam térni. Eddig ugye a 18–49-es korosztályt lőtték be a kínálatukkal, 2025-ben viszont átálltak a 18–59-esre, egyben a főműsoridő kezdetét is előbbre hozva. Mindezt a korfával magyarázták, és hogy a hirdetési kampányok is inkább ezt a korcsoportot célozzák. A TV2 már hosszú ideje 18–59-ben kommunikál, amiben a nézettségi adatok alapján mindig is erősebbek voltak. Min kell változtatniuk, hogy a jövőben ez ne így legyen?
Arra vonatkozóan, hogy kinek milyen a nézettsége a 18–49-es és a 18–59-es korcsoportban, fontos kiemelni, hogy nincs szignifikáns különbség a kettő között. Bizonyos százalékban vannak eltérések, de ezek nem indokolnak eget rengető változtatásokat. Ha műfajokra bontjuk, a hír- és információs tartalmak, a vetélkedők vagy akár a telenovellák elsősorban mind 18–59-es műsorok, amelyekben az RTL korábban is jobb volt. A realityk esete persze már bonyolultabb, mert vannak közöttük olyanok, amelyek 18–49-ben erősebbek, és az RTL-en nagyon jól mentek az elmúlt években, de akkor még más volt a helyzet. Fontos leszögezni, hogy
a 18–59-es korcsoportra váltás nem a két csatorna közötti versenyről szól.
Mi azért nem álltunk át korábban, mert a magyar korfa ezt nemhogy nem magyarázta, hanem épp az következett belőle, hogy ne tegyük. Azt, hogy most váltunk célközönséget, 10 évvel ezelőtt döntöttük el, hiszen már akkor lehetett látni, melyik lesz az az év, amikor az utolsó igazán nagy létszámú generációk kilépnek a 18–49-es korosztályból. Az átállás tehát nem arról szól, hogy próbálunk egy olyan célcsoportot találni, amelyben jobban néznek ki a számaink, hanem hogy tudomásul vesszük a realitást: tisztában vagyunk vele, hogy mindez jelentős kihívásokat tartogat, de a kampányok nagy részét is már a 18–59-es célcsoportra vásárolják a hirdetők. Az átállás tehát semmi másból nem következik, csak a korfából.
Az idősebb korosztályt megcélozva azért valamennyire csak kell változtatniuk a műsorokon, ha az eddig is elsősorban 18–59-ben kommunikáló, és abban valamivel erősebb TV2-t le akarják gyűrni.
Nem feltétlenül. Ha valaki összehasonlítja a 18–59-es nézettségi adatokat a 18–49-essel vagy a 4+-ossal, amelyben benne vannak a 60 év fölöttiek is, akkor láthatja, hogy a 18–49 és a 18–59 között kicsi a különbség, míg a 18–59 és a 4+ között sokkal nagyobb. Mi nem vinnénk el a tartalmainkat abba az irányba, hogy 60 éven felülieknek készüljenek, olyan műsorunk pedig jelenleg is sok van, amely a 18–59-ben nagyon sikeres. Hogy a TV2 18–59-ben eddig valamivel erősebb volt, annak egyszerű oka van. A versenytárs korábbi célcsoportváltása – szerintem ezt ők is elismernék – annak idején kifejezetten azért történt meg, mert megnézték, hogy nekik melyik adja a legjobb vagy uram bocsá', a legkevésbé rossz eredményt, és ezért kommunikáltak abban. De ha ezt az összehasonlítást használjuk, azt is bele kell venni, hogy a 18–59-esek egy órával korábban kezdenek tévézni. Este 6 és 11 óra között, tehát a kibővített primetime-ban viszont ebben a korcsoportban már nem látunk TV2-es előnyt egyáltalán. Egyszerűen azért, mert – leszámítva azt az egy-két nyári hónapot, amikor azok, akik egyébként is kevesebbet tévéznek, mással is foglalkoznak este 6-kor – az RTL nagy arányban vezet a Híradóval 18 és 19 óra között. A váltással pedig már ez az időszak is a főműsoridő része lesz.
Abban, hogy a Barátok közt újra képernyőre került, szintén benne van, hogy mostantól az idősebb korosztályt is célozzák? Egyébként mennyire működik? Azért ez a sorozat több mint 25 éve indult...
A napközbeni kínálattal egy csatorna azokat célozza meg, akik abban az időszakban egyáltalán tévé előtt ülnek, és ez nyilván nem a 30 év alatti generáció. Az ilyen döntések egyébként inkább hosszú távú dolgok. A nézettségek elemzésével foglalkozó kollégáim mindig arra biztatnak, hogy a napközbeni tévézés esetén csak a heti és a havi trendeket figyeljem, mert egyik televíziónak sem elég nagy a nézettsége ahhoz, hogy statisztikai módszerekkel messzemenő következtetéseket lehessen levonni a napi adatokból. Január második teljes hetében még nagyon korai arról beszélni, bejött-e, amit január 6-án kezdtünk, szerintem hónapok múlva lesz érdemes ezt megtenni. Bár a délután 1 órakor kezdődő Híradó indulásának már vannak látható jelei a napközbeni nézettségünkön, még ezt is korainak tartanám értékelni.
Ugye, ez is egy újítás, hogy kora délután és a Reggelibe beépítve is jelentkeznek hírekkel.
Így van. Régen is volt Híradónk napközben, de annak már vagy 15 éve. Vissza kell találniuk a nézőknek is ehhez, mert a napközbeni televíziózás azért tényleg kizárólag a megszokásról szól – nyilván nem megy egyik percről a másikra, hogy beépüljön a napirendjükbe.
Az én szüleim egyébként rendszeresen néznek hírműsorokat reggel és napközben, de eddig csak a kisebb csatornák kínáltak ilyesmit.
Rájuk is számítunk! Pont azért döntöttünk úgy, hogy visszahozzuk 1 órakor a Híradót, mert a kisebb tévécsatornák nézettségi adatainak elemzéséből is azt láttuk, hogy az RTL közönségének egy része is követi ilyenkor a hírműsoraikat, tehát valószínűleg nálunk is lenne rá kereslet ebben az idősávban. Egy picit erről szól a Reggeli átalakítása is – már nagyon ráfért, hogy újragondoljuk a műsorba épített hírszolgáltatást, ami a késő esti adás ismétlésével nem volt egyenértékű. Bár annyi minden nem történik este 11 és reggel 6 között az országban, mégis muszáj újat adni reggel, mert más közönség nézi akkor a televíziót – logikusan nekik teljesen más hírekre van igényük.
Ráadásul az idősebbek, akik közül sokan korán kelnek, nem feltétlenül használják úgy az internetet, de azért ők is szeretnének híreket látni...
Így van. Számunkra pedig nagyon fontos, hogy őket is kiszolgáljuk. Évek óta hangoztatjuk, a mi dolgunk az, hogy minden nézőt elérjünk, minden platformon. Ezt általában úgy fordítják le, hogy az RTL-nek fontos a streaming, ami kétségtelen, de egyúttal azt is jelenti, hogy azoknak a nézőknek is szeretnénk minden szempontból kielégíteni a műsorigényét, akik a lineáris platformot választják, így a tartalmakat az ő életükhöz és a napirendjükhöz kell igazítanunk.
Az online felületen ez nem jött össze? Mert az rtl.hu ugye megszűnt abban a formában, ahogy megszokhattuk, ami miatt voltak elbocsátások is a csatornánál.
Pontosítanék. Az rtl.hu esetében átalakításról beszélhetünk, hiszen az oldal nem szűnt meg. Az eddigi hírportálból egy marketingcélokat támogató, magazinosabb portál jött létre – így pontos a megfogalmazás. Az rtl.hu tanulsága számunkra, hogy a televíziós hírpiacon vagyunk erősek, az online hírportálok versenyében nem tudtunk üzletileg eredményes módon részt venni. Abból, hogy az RTL hírszolgáltatásának ez legyen az egyik legmeghatározóbb platformja, üzleti megfontolásból lejjebb kellett adnunk. Ezzel szemben viszont a televízióban megnöveltük a hírműsorok idejét és jelentőségét, tehát nem arról van szó, hogy visszavettünk a hírszolgáltatásból, csak azt gondoljuk, nekünk nem az online felületen kell ezt elsődlegesen tennünk.
Más területen is volt személyi változás. Távozott Grósz Judit, az RTL Magyarország digitális területekért felelős vezérigazgató-helyettese, akinek meghatározó szerepe volt a digitális stratégiájuk és az RTL+ fejlesztésében. Miért szűnt meg a munkakapcsolat?
Amit Grósz Judit az elmúlt évek alatt az rtl.hu és az RTL+ elindításánál elért, fantasztikus eredmény. Ahhoz, hogy az RTL+ ennyire jól menjen, feltétlenül szükséges volt az ő munkája is. A termék most egy másik életszakaszba kell, hogy lépjen, az inkubációs fázisát követően, ezért született meg a közös döntés Judit távozásáról.
Ha már szóba jött a streaming, az RTL+-on tavaly elindult az UEFA Bajnokok Ligájának közvetítése. Elárulja, hogy arányaiban mennyivel több az előfizetőjük?
Az UEFA Bajnokok Ligája abszolút hozza, amit vártunk – nagyon jól működik, ezt látjuk az előfizetői számokban is. Érezhetően Magyarországon is elindult, ami egyébként Nyugat-Európában már évek óta látható: a prémium sportjogok, amelyek nem a nemzeti, hanem a klubcsapatok mérkőzéseit jelentik, egyre inkább fizetős felületeken érhetők el, hiszen ezek a világon mindenütt nagyon sok pénzbe kerülnek. Ráadásul nem is nézi mindenki ezeket a tartalmakat, épp ezért szerintem logikus, hogy elsősorban azok fizessék meg a költségeiket, akik egyébként hajlandóak is rá. Az, hogy a BL-meccsek az RTL+-ra kerültek, szerintem magától értetődő dolog, és a kezdetek óta is ezt kommunikáltuk. Semmi más nem történik, mint ami Európában máshol, évek óta.
A Való Világ is népszerű a streamingfelületükön. Osváth Zsolt korábban kifogásolta ezt a tartalmat a szereplők viselkedése miatt, amire akkor azt mondta, ha valaki nem jelent fizikai veszélyt a többiek számára, tévés eszközökkel kell szembesíteni a magatartásával. A VV12-ben viszont most történt egy kizárás, mert az egyik szereplő erőszakoskodott a társával, sajtóhírek szerint pedig nyomozás is indult emiatt. Ön szerint megfelelően kezelték a helyzetet? Hol tart most ez az ügy?
Minden ilyen helyzet nehéz kérdés, én azt gondolom, az esetet és annak súlyát nézve megfelelően reagáltunk a történtekre. A sértett fél nem tett feljelentést, míg harmadik fél feljelentése alapján nyomozást rendeltek el, ami – tudomásunk szerint – jelenleg is zajlik.
Korábbra nyúlik vissza, de 2024-ben is voltak következményei – a Sztárbox miatt tavalyelőtt a Médiatanács több eljárást is indított, amelyek eredményeképp több tízmilliós büntetést kaptak. A 2024-es adásokra vonatkozólag viszont nem igazán tapasztaltam ilyesmit. Ez minek köszönhető?
A 2023-as Sztárboxszal kapcsolatos összes ügyet a bíróság előtt támadtuk meg, ezek még folyamatban vannak. De 2024-ben valóban nem volt ilyen ügyünk, aminek az az oka, hogy a Sztárbox este 6 órától 12-es, 9 órától 16-os korhatár-besorolással ment, és a műsor elemeiben is finomítottunk valamelyest. Ez így már egy összetett műsorszámnak minősül, amelynél elkülönül a 9 óra előtti és utáni rész, a teljes műsoridő jelentős részét 16-os karikával sugározva.
A produkció most is nagyon sikeres volt, de nem nézték annyian, mint 2023-ban. Ennek mi lehetett az oka?
Én a legfontosabb szempontnak azt látom, hogy 2023-ban 20 év kihagyás után tért vissza a műsor, és ez természetes módon generált egy olyan hype-ot, ami nem megismételhető, a 2023-as nézettségre nem is lehetne hosszú időn keresztül berendezkedni. De szerintem vannak olyan programigazgatók ebben az országban, akik ha a tavalyi Sztárbox nézettségét idén őszre alá lehetne írni, simán megtennék. Én is közéjük tartozom.
Előfordult, hogy váratlanul kiesett egy versenyző, amit sikerült is kezelniük. Noszály Sándor esete viszont speciális volt, az Instagram-posztjait látva sokan aggódtak miatta. Önöknek mikor tűnt fel, hogy gond lehet az egykori teniszcsillag egészségi állapotával?
A szerkesztőségben többen is kapcsolatban vannak vele, de azért nekünk is eltartott egy ideig, amíg világossá vált a probléma, amit aztán ennek megfelelően kezeltünk. A legfrissebb hírek szerint Noszály Sándor most már jól van.
Torghelle Sándor és Shane Tusup csörtéje is nagy visszhangot kapott. A focista elég agresszívan küzdött a ringben, az amerikai edző utólag meg is kérdőjelezte a sportszerűségét. Erről mit gondol?
Azt, hogy ilyen a boksz. Mindenki előre tudta, mire vállalkozik, és ki lesz az ellenfele. Szerintem az is elég nyilvánvaló, hogy a profi versenybírók nagyon figyelnek a játékosok testi épségére, és az első olyan pillanatban, amikor azt gondolják, nem biztonságos folytatni, megállítják a meccset, amire többször is volt példa. Ezenkívül pedig a boksz valahol a játékosok vérmérsékletéről is szól, és nem csak ebben a műsorban. Szerintem ez ezen a határon belül marad, és így történt az adott meccsnél is. Az, hogy kinek milyen a bokszolói stílusa, egy másik kérdés.
A bajnokságot követő Hell Boxing Kings tavaly új belépőnek számított. Nem gondolja, hogy túl későn került adásba?
Ez tudatos volt, hiszen a Hell Boxing Kings kevésbé épít a sztárságra. Sokkal inkább sportműsor, amiből az következik, hogy egy RTL méretű csatornán vasárnap este nem az első főműsoridős slotba való. Direkt úgy találtuk ki, hogy az este második felében kerüljön képernyőre, és előtte azokat a nézőket szórakoztassuk, akik kevésbé érdeklődnek a boksz, mint sport iránt.
A Sztárbox mellett Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban is visszatért tavaly, de nem vetették be rögtön, mert ahogy korábban vázolta, hétközben könnyedebb tartalmakkal akartak indulni, számolva azzal, hogy a nyárias időben még nem tévéznek annyian. A TV2 ezzel szemben az egyik legerősebb realityjével, az Ázsia Expresszel és a Kísértéssel startolt, amelyek végig jól teljesítettek. Nem érzi hibának ezt a döntést?
Nem. Egy szezont mindig úgy tervez meg az ember, hogy végiggondolja, milyen bábui vannak, és ezeket próbálja úgy elhelyezni, hogy abból a saját csatornája számára a legtöbbet kihozza. Hétvégenként egyébként a legerősebb műsorainkkal indultunk, míg a hétköznapokon valóban nem, mert ez egy picit arról is szól, hogy a szezon melyik részére helyezzük a hangsúlyt. Szeptember első néhány hetében sokan még a nyárnak megfelelően tévéznek – továbbra is úgy gondolom, hogy nem feltétlenül akkorra kell időzíteni a legerősebb tartalmakat. A hétvége más, az emberek akkor már inkább otthon vannak, és főleg a vasárnap estéket a képernyők előtt töltik. Ilyenkor több döntést kell hozni, és az csak az egyik, hogy milyen műsorokkal kezdünk hétközben. Van azért az ősznek még két hónapja, ahova muszáj erős tartalmakat tenni, mert a versenytárs is úgy készül.
Az Árulókból két évad is készült. Mi lehet az oka, hogy a celebest többen nézték, mint amit civilekkel forgattak?
Ezt még mi is elemezzük. A helyzet azért is érdekes, mert meggyőződésem, hogy a civiles évad tartalmilag semmivel sem volt rosszabb. Persze nehézséget jelent, hogy idegenek a szereplők, akiket meg kell ismerni, viszont ha valaki hajlandó invesztálni ebbe, egy csomó olyan érdekességet kaphat, ami egy celebes évadnál fel sem tudna merülni. A tévéműsorok nézettségének elemzésénél emellett az is fontos szempont, hogy mit ad velük szemben a konkurencia, a két évad esetén pedig ez is különbözött. Önmagában tehát ezt nagyon nehéz értékelni, mindenesetre én még korainak tartanám azt a következtetést levonni, hogy ez a formátum csak ismert emberekkel működik.
A celebes évadnál volt egy furcsa csavar, amikor egy játék nyerteseként Muri Enikő megbizonyosodott arról, hogy Hevér Gábor áruló. A nézők nagy esélyesnek tartották a színészt a győzelemre, és ezt a csavart kifogásolták, amiért végül az ártatlanok nyertek. Ezt a helyzetet hogy látja?
Nem a mi ármánykodásunk volt, hogy legyen benne egy ilyen játék. Ahogy gyűlik a tapasztalat a különböző országokban, a tévéformátumok is változnak. Mindenütt vannak kreatív stábok, akik ötletelnek, a formátumtulajdonos pedig ezeket figyeli, és mivel a sokadik évad után már ő maga is változtatni akar, néha bekerülnek új elemek az adott műsorba. Ha valaki például az első szezontól követte az X-Faktort, láthatja, miben változott a formátum 2010 óta. Ugyanez a helyzet Az Árulókkal is, bár a szóban forgó elemet nem mi találtuk ki, ez a formátum része. A forgatás idején annyira friss újítás volt, hogy Magyarországon az elsők között vetettük be, azóta viszont több külföldi verzióban is használták az ottani alkotók. A végeredményen egyébként konkrétan nem változtatott, a műsorból szerintem ez elég egyértelműen kiderül.
Mert hát nem volt szabályszerű, hogy a játékban Muri Enikő nyer, ami miatt Hevér Gábornak fel kellett fednie magát.
Pontosan. A realitynél a szerkesztés egyetlen módja, hogy lefekteted a játékszabályokat, és ezekért felelsz. De ami a szabályokon belül történik, abba nem tudsz és nem szólhatsz bele. Az Árulók esetén pedig különösen így van.
A műsor játékmestere idén egy új sorozatban is látható. A Pokoli rokonokról van szó, amelyben Árpa Attila az egyik főszereplő. Mennyire elégedettek ezzel a tartalommal?
Nagyon jó a nézettsége, 18 és fél–20 százalék között hoz a sávjában, ami akkor is így volt, amikor a vele szemben lévő műsor minimálisan megelőzte. Az első két részre persze ez nem vonatkozik, amikor még a Házasság első látásra ment a konkurenciánál – hozzáteszem, a sorozat azóta azokat a napokat is megnyerte. Keveset beszélünk róla, de ma már a time-shifted viewing is számít, épp ezért az RTL eredményeit nehéz rögtön másnap megítélni, sokan ugyanis nem élőben fogyasztják a tévéműsorokat, hanem egy adott epizódot később fejeznek be, ami ugyanúgy hozzáadódik a nézettséghez. A célcsoportunknak számító A-B-C jövedelmi kategóriájú nézők ráadásul sokkal affinisabbak erre, épp ezért gyakran szemmel látható a különbség a másnap reggeli, és az egy héttel későbbi rendelkezésre álló eredmények között. A Pokoli rokonok esetén mostanra nem egy esetben
azokat a napokat is megnyertünk, amelyeket a múlt héten még nem,
úgyhogy én továbbra sem értek egyet azokkal, akik úgy gondolják, a telenovella bukott műfaj. Bukott forgatókönyvek, megvalósítások, sorozatok vannak, de egy műfaj nehezen tud megbukni. Amikor bármelyikről ezt állítják, az csak addig igaz, amíg nem jön egy olyan, amelyik sikeres lesz. A Drága örökösök és a Keresztanyu után mi nagyon bízunk a Pokoli rokonokban, nem véletlenül azokhoz hasonló. Az elmúlt 5-6 év magyar televíziózása alapján szerintem elmondható, messze a legtöbb nézőnek ez a fajta telenovella jön be. Persze még csak 10 nap telt el, szívesebben beszélek erről pár hónap után, de nagyon jól indult, és jól is teljesít.
Idén érkezik egy másik széria is – Bróker Marcsi történetével. Erről mit lehet tudni?
Ez egy nagyon érdekes sorozat lesz, mert egy olyan ügyet dolgoz fel, amit valamilyen szinten mindenki ismer, aki ebben az országban élt az elmúlt 10 évben. Világszerte trendnek számít, hogy a közelmúlt eseményeit képernyőre viszik, ebben a produkcióban is ez történik, az eddig hallottak alapján pedig nagyon ígéretes. A sorozat producere Ditz Edit, kreatív producere Geszti Péter. Rendezői Herendi Gábor és Fazekas Máté Bence, vezető íróként pedig Gigor Attila jegyzi az alkotást, amelyet az RTL+-on mutatunk be ősszel.
Van még olyan újdonság, amiről már lehet beszélni?
Lesznek olyan műsoraink, amiket még nem jelentettünk be, ahogy a Big Picture konferencián is mondtam, folyamatosan dolgozunk különféle tartalmakon. Természetesen a legnagyobb sikerprodukciók, mint az X-Faktor, Az Árulók, és a Sztárbox újra képernyőre kerülnek, de továbbra sem állunk le, várhatók még meglepetések.
A Big Picture-ön mást is mondott, például hogy piacvezetők. Ezt most hogy érzi?
Pillanatnyilag is így – ha az időhatározót szó szerint értem, akkor januárban megint ez a helyzet. Megmondom őszintén, a csatornák közötti 0,1–0,2 pontos különbséget ma már kevésbé tudom nagy intenzitással megélni. Végezzük a dolgunkat, az üzleti eredményeink jók, a nézőket pedig minden platformon teljes mértékben kiszolgáljuk.
Azért az elején kiemelte, hogy a különbség csökkenésének örül. Ahhoz, hogy stabilan felülkerekedjenek a versenyben, mire kell leginkább koncentrálniuk?
Azon gondolkodom, hogy ezt önmagában mennyire tartom fontosnak, mert ha erről beszélnék, megint úgy tűnne, mintha a tévés verseny az RTL és a TV2 közötti ádáz küzdelemről szólna, és arról, hogy épp ki lépi át a célvonalat előbb. Miközben nyilván ez is része, nem akarok úgy tenni, mintha nem lenne az, de hogy kizárólag ennyi lenne, ma már egyáltalán nem így gondolom. Szerintem ennél sokkal színesebb ez a verseny, ráadásul tényleg két meglehetősen eltérő közönségről beszélünk. Mi több platformon, többfajta nézőt érünk el, sokszor kereskedelmileg értékesebb, sokkal nehezebben megszólítható célcsoportokban. Az a dolgunk, hogy olyan műsorokat csináljunk, amelyek érdeklik az embereket, és közbeszéd tárgyát képezik, ennek pedig nagyon jól megfelelünk. Engem jobban érdekel, hogy szignifikáns és sikeres tartalmakat adjunk a következő években is, mint az, hogy 0,1 százalékponttal épp ki vezeti a nézettségi versenyt. A legfontosabb, hogy megtaláljuk a 2025-ös év Árulóját és 2026 Sztárboxát, azaz folyamatosan olyan műsorokat mutassunk, amelyeken szívesen szórakozik az ország.
(Borítókép: Kolosi Péter 2025. január 13-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)