Ó de boldog voltam, hogy Közép-Európában élünk!
További Fortepan cikkek
Jávor Istvánt ma dokumentumfilmesként ismerjük, de fotósként kezdte. Érettségi után a Fényképész Szövetkezetben tanult; fotós szakmunkásként mindent elvállalt, volt gombügynök és egy használtcikk-kereskedő sofőrje is. A hetvenes-nyolcvanas években már számtalan magyar játékfilm standfotósa.
Akkori szerelme révén Jávor kapcsolatba került a Kádár-rendszer demokratikus ellenzékével. 1979-től Óra utcai lakásán rendszeresen tartottak repülő egyetemi előadásokat, beszélgetéseket. Néha száz-százötvenen (beleszámítva néhány beszervezett III/III-as ügynököt is) hallgatták például Szabó Miklóst, Kis Jánost, Hegedüs Andrást. Itt találkozott az Erdélyből nemrég áttelepült Tamás Gáspár Miklóssal, és az ő előadásai miatt kezdett Romániába járni: szociofotókat akart készíteni a magyarországinál keményebb diktatúráról. Láthatóvá akarta tenni Ceauşescu országát, ahol a benzinhiány miatt üresek voltak az utak, sokszor volt áramszünet, az élelmiszerboltokban szinte csak halkonzerv és száraztészta állt a polcon, és ahol a román rendőrök többször elvették a filmtekercsét. Jávor 1980 és 1985 között járta Erdélyt, néhányszor a Székelyföldre és a moldvai csángókhoz is eljutott.
„A dolog igazából arról szólt, hogy egy-egy »átrándulás« alkalmával más-más terepre jussak el, másfajta embereket ismerhessek meg, legyenek azok Gábor-cigányok vagy a pesti fülnek nehezen érthető beszédű csángók vagy balánbányai szénporos bányászok. Bármilyen közösségbe mentem, feltétel nélküli szeretetet, nyitottságot találtam, amelyben semmi póz nem volt. A szeretetnek olyan megnyilvánulásait, amire nagyon jó volt odamenni. Ezek már elkoptatott szavak, de odaát magyarnak lenni, az egyúttal helytállást is jelentett. A kevés idegen szóval élő nyelvhasználat, a végtelen őszinteség, és a civilizáció ártalmai sem rongálták az életet”– emlékezett Jávor az Indexnek.
Az Erdélyben készült fotókból egy albumot állított össze, de mivel politikai okokból könyv formában nem jelenhetett meg, szamizdatként terjedt. A fotókat átfordította vetíthető dia formátumra is, és a kiválogatott képekből készült három szettből egyet Nyugatra juttatott.
A képeket néhány jótékony célú SZETA (Szegényeket Támogató Alap) rendezvényen hangos-vetített formában is bemutatta. A vetített verzió kiegészült korabeli romániai újságidézetekkel, fiatal erdélyi költők verseinek részleteivel és egy erdélyi általános iskolai tanár ismerőstől kapott fogalmazásrészletekkel. Volt egy idős zongorista-énekes a Tabáni Kakasban, az ő műsorából néhány háború előtti számot is tett az összeállításba.
A képekből később illegális kiállítás született, Erd-éj címmel. A három sorozat diából kettő a házkutatások során eltűnt. A Fortepanon látható és a Nemzeti Galéria kiállításán most bemutatott sorozat az egyetlen fennmaradt példány.
A Fortepan-kiállítás képei és történetei közül Jávor István Erdélye a következő, a fotókhoz a vetített verzió szemelvényeiből válogattunk.
Pünkösd hajnali szentlélekvárás Csíksomlyón
„És akkor jöttek / összeszedvén a harangokat / ágyukat öntvén belőlük // Aztán ágyukból öntött / harangokat hoztak / néma tornyokba // és megint jöttek / összeszedvén a harangokat / aztán elfelejtették / újraönteni őket.” (Balázs F. Attila)
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)Ismeretlen helyszín, a háttérben suszterműhely
„Negyven év körüli édesapám van, szőke ember, kék szemek, kis lábai vannak. Édesanyám 35 éves asszony, falusi ruhája mint az apostolok palástja lóg le a földre. Hogy őszintén megmondjam, családunk elég nehéz helyzetben van. Édesapámnak az alapfizetése elég kevés ahhoz, hogy megélhessünk. Elég lenne, ha nem lenne semmi kiadás. Nagyon sok kiadásunk van. Tudniillik, most vettünk két bivalyt, szamarat, juhot a semmiből. Hogy minek is vettük ezeket az állatokat? Hát azért, hogy legyen egy kis fehérítő a levesben – mondja édesanyám.” (Részlet egy iskolai fogalmazásból.)
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)„16.30. Magyar nyelvű rádióműsor. A hét kommentárja: a pártprogram szellemében – a XI. Kongresszus határozatainak megvalósításáért. Gazdasági krónika: napirenden: a kenyérgabona betakarítása; a Kolozsvár-Napoca-i építők bucaresti munkatelepeken. Az ötvenéves Sütő András műhelyében. 20 óra 30. Hová lettél drága völgyünk. 21.25. Hirdetések. 21.30 Megéneklünk Románia – a fesztivál díjazottjai.”
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)Nagyvárad, zsinagóga
"Egy rövid európai Á-t kérnék / köszönöm / három / négy." (Cselényi Béla)
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)„Amikor azt mondod, haza és nép / nem teheted, hogy ne említsd a nevét, / Nicolae Ceauşescu / az ember, ki / a jelen megteremtője / a jövő tervezője.” Florica Antal (a Solidaritatea cipőgyár mestere és a Szocialista Munka Hőse) Köszöntő című verse egy újságkivágaton.
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)„Én 1960-ban születtem... 1980-ban nősültem meg, a feleségemmel együtt boldogan éltünk, lett egy négyesikrem, ezért kaptam 8000 lejt. Mire a gyerekek nőttek, vettem egy Jaguár kocsit, de ezt is Amerikából hoztam, amikor kiküldetésben voltam. Az első iker Artúr, a másik Mónika, amelyik játszotta Amerikában filmbiznisz, nagyon sok pénzt hoztak a házhoz, de én meggyűjtöttem, a Bécsi bankba raktuk. Mikor eljött az idő, hogy ők is meg kellett nősüljenek, akkor kivettem a pénzüket és mindegyiknek vettem egy-egy kocsit. 2000-ben egy hétig tüzes eső esett le a Földre.”
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)„Van teje?– kérdezte a sofőr. Az még van hál’istennek– felelte Sz. Mária, s magához szorította a gyereket, mert a busz éppen balra kanyarodott.”
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)
„Egyszercsak kiáltottak / a túlsó járdáról / falumbeliek lehettek / integettek / NEM ÉRTEK EGY ÁRVA SZÓT SEM / kiáltottam / ettől a zajtól / NEM HALLOK EGY VAK HANGOT SEM / kiáltottam / jó, jó, jó / kiáltották / általadjuk megmondjuk. (Ferenc Imre)
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)„A sokgyermekes családok számára az elmúlt ötéves tervben először ötszobás lakosztályokat építettek.”
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)„Az évi feladatok teljesítéséhez sem kell egészen egyévi munka itt Balánbányán. Az volna a jó, ha mindenkor, mindenütt, minden munkahelyen ezt így utánunk csinálnák. Vagy jobban. Bárki meggyőződhet Balánbányán is mint mindenütt az országban arról, hogy valóban minden az emberért, annak jólétéért, méltóságáért történik. Mi bányászok megtanultuk, hogy konkrétumokra alapozzunk, amikor elhatározzuk, mondunk valamit. Így történt, amikor Pártunk Főtitkárát, Államunk vezetőjét tiszteletbeli elsőszámú bányásznak fogadtuk.”
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)„Az iskola után elvégeztem egy replőgépvezetői tanfolyamot, eközben nagy politikai és gazdasági válság söpört végig a világon. Franciaországban győzött a szocializmus. A Szovjetunióban egy nagyobb holdexpedíciót szerveztek, amelyre engem is meghívtak. Az egyik rakéta másodpilótája lettem. A 48-ik lapon elhagytuk a rakétát, akkor meteortalálat érte a radar- és rádióantennát és megszakadt minden összeköttetésünk a Földdel. Mikor visszatértünk, csak akkor tudtuk meg, hogy a Földön győzött a kommunizmus és az emberek mind egy nagy közösséget alkotnak. 2032-ben az emberiség leköltözött az óceán fenekére, mert a Földön váratlanul megnőtt a hőmérséklet.”
(Részlet egy iskolai fogalmazásból.)
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)„Boldogság- és szomorúságforrások. Én akkor vagyok boldog, mikor családom van, és van hogy ki rendezzen, és van hogy ki szeressen. Én akkor vagyok boldog, mikor van mit dolgozzak és mikor játszódhatok a többi barátaimmal a társaságba. Én akkor vagyok szomorú, amikor nincsen senkim.”
(Részlet egy iskolai fogalmazásból.)
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)„Örömmel hozzuk tudomásukra, hogy a közeljövőben megjelenik a magyar nemzetiségű óvodáskorú és első elemi osztályos gyermekek lapja, A haza solymai. Az új lap az olvasni nem tudó gyermekeknek készül.”
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)„A korszerű halászati program új, eddig teljesen ismeretlen csalétek bevetését irányozza elő, amellyel kizárólag karhosszúságú, ökölnyi fejű, erősen vörös, pikkelymentes, simatestű halat lehet majd fogni.”
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)„A legjobb sörárpát Közép-Európában termelik / ott is a legjobbat hegyvonulatok árnyékában / Középkötött / megfelelő mész- és tápanyagtartalmú közömbös / kémhatású / vályogos talajon. // Mikor ezt olvastam, ó de boldog voltam, / hogy Közép-Európában élünk! De boldog, / boldog, boldog voltam, csodálatos dolog ez szívem!” (Szőcs Géza)
(Fotó: Jávor István / FORTEPAN)A Fortepan 110 ezer képéből 200 kiemelkedő fotót és 16, a képekhez tartozó történetet mutat be a Minden múlt a múltam című kiállítás. Néhány történetet az Indexen is olvashat a következő hetekben. Ha az összesre kíváncsi és a Fortepan saját történetét is szeretné megismerni, szeretettel várjuk 2019. augusztus 25-ig a Magyar Nemzeti Galériában.