Tovább tart a ciprusi káosz, a héten elhalasztották a döntést a betétek megadóztatásáról, közben az oroszok manőverezni kezdtek. A ciprusi bankok egy hétre bezártak, ezzel a lépéssel próbálták megelőzni a bankpánikot. Az EU a nagybetétesek megadóztatását javasolja Ciprusnak, ami azt jelenti, hogy a 100 ezer euró alatt nem lenne adó, felette viszont a korábbinál magasabb egyszeri illeték jönne. Biztos nem örülnek a ciprusi burzsujok, a legutóbbi tervek szerint 15 százalékig terjedő egyszeri adó jöhet. Az EU központi bankja, az EKB hétfőig adott ultimátumot Ciprusnak, ami azt jelenti, hogy március 25-től elméletileg nem ad több pénzt az ország bankjainak.
Az országban tiltakozáshullám tört ki, aminek Európára és ránk is meghatározó hatása lehet. A héten 14 havi csúcsra, 308 fölé ugrott az euró árfolyama, tavaly január óta nem látott szintre. A kormány szerint Ciprus a forintgyengülés oka, és a válságban ismét bebizonyosodott, hogy az IMF-et nem szabad beengedni, mert csak baj lesz. Elemzők szerint akár 317 forintig is mehet az euró.
Az Opten szerint a magyar érdekeltségű ciprusi cégek kintlévőségeik 9,9 százalékát is elveszíthetik, összesen 1500 hazai cég köthető Ciprushoz. És a cégeken keresztül a milliárdos magyarokra is lesújt a ciprusi válság: a Dunaferr, a Bonbonetti és a volt Honvéd-tulaj húsos cége mellett Demján Sándor, Matyi Dezső és Csipak Péter nevéhez is köthetők formálisan ciprusi tulajdonú magyar cégek. Az eseményekre reagálva Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sietve közölte, hogy idehaza Fel sem merült a betétek adóztatása. Varga azt is szeretné, ha a magyar vállalkozók hazahoznák a pénzeiket.
| 12. heti záró | 11. heti záró | |
| BUX | 17 999 | 18 354 |
| OTP | 4 450 | 4 650 |
| Mol | 16 400 | 16 660 |
| Richter | 33 450 | 33 700 |
| Magyar Telekom | 407 | 396 |
Ciprus után Spanyolország is megadóztatja a bankbetéteket, a betétállomány 0,2 százalékát kell befizessék a bankok a költségvetésbe, de hangsúlyozzák, hogy ez nem a ciprusi megoldás. Az EU nem csak Ciprusra, hanem a nagy hitelminősítőkre is kiakadt, mondván, nem elég átlátható módon döntenek, és homályos a módszertanuk is az uniós felügyelet szerint.
A britek például kikerülhetnek az elitből, 35 év után elveszíthetik a legjobb adósbesorolást, mert a Fitch aggódik a túl magas államadósság miatt. Christine Lagarde IMF-vezér szerint még messze nem történt meg a pénzügyi szabályozás megfelelő átalakítása, ésnéhány bank túl nagy a csődhöz.
Brüsszelben is a bankokért aggódnak: a politikusok megállapodtak az egységes euróövezeti bankfelügyelet ügyében, ami a majdani európai bankunió első fontos lépése. Van, aki szerint már késő: egy volt IMF-igazgató szerint Európa abszolút reménytelen, az EU ördögi körbe került, feneketlen hordóba öntik a német pénzt.
A hitelminősítők nem csak a briteket, hanem Magyarországot is megtalálták. A Standard & Poor's negatívra rontotta a hosszú távú magyar adósosztályzatokra vonatkozó kilátást, ami azt jelenti, hogy újabb leminősítés előtt állunk. Bankjainkat már meg is találta a másik hitelminősítő, a Moody's, és lépett is: négyet leminősített, ami után a veszteséges MKB szakított az intézettel.
Sokan ugyanezt tennék a bankjukkal, persze ez nem olyan könnyű. Ugyan elengedhetik a devizahitelesek tartozásának egy részét, mert sokan többel tartoznak, mint amennyit a házuk ér. A Bankszövetség alelnöke szerint nem valószínű, hogy a kormány újabb zűrzavart okoz, a szektor azt várja, hogy nem lesz drámai a devizahiteles csomag.
Közben nem bírjuk fizetni a lakásbiztosítást sem, tavaly százezren veszítették el a szerződésüket. Igaz, lakásból is egyre kevesebb van, az építőipar még mindig tud zsugorodni: éves szinten 4,1 százalékot esett az ágazat. Aki tud, most vásároljon: Zuglóban tízmillió alatti, de még a XII. kerületben is csak 15 millió a felújítandó lakások átlagára. Csak ne akarjon szép lakást venni, nem éri meg. Ráadásul áprilistól jön a félszocpol a használt lakásokra, a támogatott hitelekkel együtt így majd nagyon kevés önrész is elég lehet. Ez persze nem nagyon boldogítja azt a 676 ezer magyart, aki állás nélkül van. Ez egyébként majdnem annyi, mint Borsod megye népessége, és egy hónap alatt harmincezerrel nőtt is a számuk.
Nekik készült a rezsicsökkentés, amit Orbán erőből folytatna, a gond csak az, hogy ez még a kormányfő volt államtitkára szerint is csak rövid távú megoldás, inkább épületkorszerűsítésre kellene költeni. Saját erőből a többségnek az sem fog menni, a KSH szerint 146 600 forint a havi nettó átlagbér. A pénztárcánkat apasztja a csekkadó is, az NGM szerint napi 478 millió forintot fizettünk be eddig. A csekkadó nem csak drága, hanem a kamatvadászok dolgát is megnehezíti, sőt, a csökkenő alapkamat miatt egyre kevesebbet lehet a bankbetéteken keresni.
Az adók nem csak a bankban, a tankolásnál is megkeserítik az életünket. Több adót tankolunk el, mint gondoltuk, literenként száz forintnyi orosz adót is fizetünk, de a magyar költségvetésbe minden liter benzin után ennek a duplája megy. Nem lehet véletlen, hogy az autó eladások is visszaestek, ami nem csak magyar, hanem általános európai probléma, hiszen a statisztikák szerint már a nyugatiaknak sem futja új kocsira.
A pénzünk jelentős részét - a nyugati átlagnál jóval nagyobb részét - az áruházakban költjük el, ebből profitálna a Tesco. A brit óriás magyar webáruházat nyitott, de a sokáig egyszereplős piacon a G'Roby mellett már jelen van a CBA, és más kereskedők is megnyithatják webboltjaikat. A Tesco 20 ezer terméket kínál online, a cigit leszámítva lényegében minden van. Cigi is lesz, de nem az áruházakban, hanem a nemzeti vegyesboltokban. Hogy pontosan hol, az április végén derül majd ki.
Sosem látott csúcsra ment a magyar adósság, a központi költségvetés 21 630 milliárd forint tartozást halmozott fel, ami 910 milliárdos növekedés két hónap alatt. Az ÁKK magyarázta szerint rövid távon nagy kilengések lehetnek, és az adósság aránya számít, nem a nagysága.
Az MNB-dolgozók ismerkednek új életükkel, ami egyeseknek nem is lehet olyan rossz: százezreket nyerhetnek azok, akik írnak az előző vezetés hibáiról, vagy szakmailag alátámasztott ötleteket adnak Matolcsy Györgynek az unortodoxiához. Az új elnök törölte a volt jegybankelnökök MNB-s konferenciáját is, amit a spórolással magyaráz.
Bankra bezzeg van pénze az államnak, mert a hírek szerint 20 milliárdból jöhet az új állami agrárbank, aminek egy-két év alatt 100 fiókja lenne. És gáztározóra is jut: szándéknyilatkozatot írtak alá a Mol szőregi gáztárolójának megvásárlásáról, a kormány régi vágya valósulhat ezzel meg.