Júliustól bűnözőnek számít, aki engedély nélkül e-cigit árul. Az Unióban eközben készül a közös szabályozás, Magyarország viszont a dolgok elébe vág a lépéssel. Az amúgy sem túl egyszerű történetet tovább bonyolítja, hogy nincs egységes tudományos álláspont a készülék hatásaival kapcsolatban.
Bűncselekmény lesz július elseje után a nikotinos e-cigaretták engedély nélküli gyártása és forgalmazása Magyarországon, az új büntető törvénykönyv legalábbis erről rendelkezik. A jogcím: gyógyszerhamisítás. Az új szabályozás felháborodást váltott ki az iparág hazai szereplőinek részéről, petíció is született annak érdekében, hogy a nikotinos e-cigarettákat emeljék ki a gyógyszertörvény hatálya alól.
És egyből itt van a vita központi kérdése: az e-cigi forgalmazók szerint terméküknek semmi köze nincs a gyógyszerekhez, míg tavaly márciusban az egészségügyi államtitkárság hirtelen úgy döntött, hogy az e-cigiben lévő nikotin farmakológiai hatású anyag, ezért ugyanaz a szabályozás vonatkozik rá, ami a gyógyszerekre.
Hiába keressük viszont a gyógyszertárakban a terméket hétfőtől: az engedélyeztetési eljárás drága, és körülbelül öt évet vesz igénybe, így a hazai forgalmazóknak még esélye sem volt arra, hogy a gyógyszertárak beszállítójává váljanak. A helyzet fonákságát az adja viszont, hogy mivel a készülék birtoklása teljesen legális maradt, így - akár az interneten keresztül is - bármikor beszerezhetjük az e-cigit külföldről.
Az e-cigi itthon 2010 körül jelent meg, viszont eleinte nem volt sikertörténet. Valójában akkor kezdett felfutni, amikor a szórakozóhelyeken kategorikusan betiltották a dohányzást. A készüléket eleinte leginkább, mint a leszokásban segítő eszközt szerették volna eladni, mondván, az elektromos cigaretta – a hagyományossal szemben – a nikotinon kívül káros anyagot nem tartalmaz, így a nikotintapaszokhoz, rágókhoz hasonlóan az első lépés lehet a leszokás felé vezető úton. Azóta ugyanakkor a legtöbb forgalmazó inkább úgy hirdette a termékét, mint a dohányzás egy kevésbé kártékony módját.
A tavaly márciusi határozattal kapcsolatban Emmi lapunkkal azt közölte, hogy "a jogszabály szerint az ilyen termékeknek keresztül kellene menniük a gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó hatósági eljáráson. Az engedély kiadása után pedig meg kellene felelniük többek között a gyógyszergyártásra, gyógyszerforgalmazásra, és a gyógyszerek reklámozására és mellékhatás-figyelésére vonatkozó uniós előírásoknak, továbbá alkalmazásuk a dohányzásról történő leszokás részeként az orvos vagy gyógyszerész tanácsa alapján/felügyelete mellett történhet."
Az eddigi szabályok szerint fogyasztóvédelmi szempontból a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság azok ellen tudott fellépni, akik a nikotin tartalmú kapszulával működő termékek reklámjában olyan állítást fogalmaztak meg, amely szerint az e-cigaretta használata teljesen veszélytelen, vagy kifejezetten egészséges a használó számára. Az Emmi tehát először szabálysértésnek minősítette az e-cigi kereskedelmet, és el is indult a hajtóvadászat a kereskedők ellen: tavaly novemberben összesen 44 millió forintnyi e-cigaretta hatóanyagot foglalt le a Nemzeti adó- és vámhivatal (NAV) a fővárosban.
Az Index által korábban megkérdezett elektromoscigaretta-forgalmazók egyetértenek abban, hogy a kormányra egyébként is hatással lévő dohánylobbi nem nézi jó szemmel, hogy az elektromos cigaretta belépett a piacára, és bár konkrét számot senki nem tudott mondani arról, hogy hány korábbi dohányos válthatott eddig e-cigarettára – kalkulációk szerint mindössze néhány ezer –biztosak voltak benne, hogy a szabályozás kialakításában szerepet játszanak majd a nagy dohánygyárak érdekei.
Nem egyértelmű, hogy az e-cigaretták illegalizálása mennyire része a hazai dohánypiac nemzeti dohányboltok kialakítása mentén való újraszervezésének, de az biztos, hogy mind a rendes, mind pedig az e-cigi piacon július elsejétől lépnek életbe az új szabályok. A kereskedők szerint viszont a szabályozás egyáltalán nem megalapozott, egy lapunk által megkérdezett forgalmazó cége például éppen amiatt pereskedik, mert szerintük az Emmi egy megalapozatlan szakértői véleményre hivatkozik, és a hatóságok valójában nem tudják bizonyítani, hogy nikotinos e-cigi gyógyszer lenne.
Az Emmi érvelésében pont az a vitatható, hogy amennyiben a nikotin tényleg gyógyszernek minősül, akkor ez alapján a koffeint, vagy az alkoholt is gyógyszernek minősíthetnénk, mivel azok is enyhítik a saját maguk által okozott függőség tüneteit.
Az amerikai egészségügyi szervezetek ellenzik az e-cigarettákat, és használatukat még abban az esetben sem tartják elfogadhatónak, ha valaki ezzel szeretne leszokni a dohányzásról. Dr. Mike Feinstein, az American Lung Association szóvivője szerint az embereknek fogalmuk sincs, hogy milyen vegyületeket lélegeznek be az e-cigikből. Ezt a Német Rákkutató Központ is megerősíti: szerintük a szerkezetben lévő folyadékok olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek ingerlik a légutakat és allergiás reakciókat válthatnak ki.
A szövetség konferenciáján 2011-ben is hangsúlyozta, hogy az e-cigaretta-vásárlók mindenképpen az egészségüket kockáztatják, a patronok ugyanis egészségre ártalmas anyagokat is tartalmaznak. Ezt egyébként az Index házi tesztje is alátámasztotta. Az ellenzők azzal is szoktak érvelni, hogy mivel a készülék nem bocsát ki magából füstöt, így lényegében bárhol rágyújthatunk anélkül, hogy ezzel másokat zavarnánk, ez pedig végeredményben ahhoz vezet, hogy még többet is szívunk az egyébként elvileg kevésbé kártékony e-cigiből.
Egy másik gyakori érv szokott lenni, hogy ha a patronba a nem megfelelő ellenőrzés miatt túl sok nikotin kerül, akkor az könnyen mérgezést is okozhat. Svájci tudósok azt bizonyították be, hogy túl sok a nikotin az elektromos cigiben, így valójában nem is érvényesül az eredeti cél, hogy kevesebb nikotint vigyen be a felhasználó a szervezetébe. Ezzel szemben az Index házi tesztje alapján például túl kevés benne a nikotin. További kockázatot jelenthet, hogy a tíz milliliteres töltőfolyadék a szemcsepphez hasonló csomagolásban kapható, a kupakon pedig nincs gyerekbiztos zár. A folyadékban található 55 milligramm nikotin viszont elég ahhoz, hogy a szervezetbe kerülve végezzen egy felnőtt emberrel is.
A brit Action on Smoking and Health (ASH) legfrissebb állásfoglalása szerint viszont az e-cigaretták sokkal kevésbé károsak a hagyomás társaiknál, és szerintük arra sincs bizonyíték, hogy a nemdohányosok, vagy a gyerekek a készülék miatt szoknának rá a rendes cigire.
Ezek alapján úgy tűnik tehát, hogy a felvetett problémák nagy részét korrekt piacszabályozással ki lehetne küszöbölni, azonban az is látszik, hogy a tudományos közösség nem alakított ki egyértelmű álláspontot a készülék hatásaival kapcsolatban.
Az e-cigi piacra az Európai Unióban eddig nem vonatkozott egységes szabályozás. Egyes helyeken teljesen tiltják, máshol bizonyos megkötésekkel szabad árusítani, és olyan ország is van, ahol nikotintartalmú terápiás eszközként kapható a gyógyszertárakban. A Egyesült Királyságban például nemrég fogadták el azt a törvényt, amely szerint 2016-tól a e-cigik gyógyszernek számítanak majd.
Az Unió részéről azonban - arra hivatkozva, hogy az közös piac közös szabályokat igényel - van törekvés közös szabályozás kialakítására, amelynek iránya egyelőre nem egyértelmű.
A tárgyalásokat körülvevő huzavonáról annyit lehet tudni, hogy az iparág lobbistái mindent bevetettek, hogy végül enyhébb szabályozás szülessen. A Wall Street Journal információi szerint a lobbisták hatása főleg az Európai Parlament álláspontján látszik, de a pénteki találkozón már a miniszterek között is megjelentek az enyhébb szabályozást pártoló vélemények.
A tagállamok egészségügyi minisztereinek találkozóján végül abban egyeztek meg, hogy 2017-től az e-cigikre ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, amelyek jelenleg a gyógyszerekre vonatkoznak, beleértve a drága három lépcsős teszteket. A miniszterek szigorúan szabályoznák a cigaretták nikotintartalmát, és olyan is volt, aki betiltaná a különféle ízesített cigiket, mert szerinte a gyümölcsös, csokis és mindenféle más ízben megtalálható e-cigaretták veszélyesek a gyerekekre nézve. Konkrét jogalkotásra azonban eddig még nem került sor.
A már említett petícióban most arra kérik Orbán Viktort, hogy tegye lehetővé a nikotint tartalmazó elektromos cigaretták forgalmazását és gyártását Magyarországon és emelje ki a nikotinos töltőfolyadékokat a gyógyszertörvény hatálya alól mindaddig, amíg befejeződik az uniós szabályozási huzavona.
A e-cigaretták megítélése tehát minimum ellentmondásos, viszont az biztos, hogy az új Btk. rendelkezése elébe megy az európai trendeknek, ráadásul a magyar piaci szereplők ellehetetlenítése nagyjából csak a külföldi versenytársak helyzetbe hozására elég. Ráadásul a tiltás csak a trükközést segíti elő, mivel egy nem itthon bejegyzett webshoppal könnyen túl lehet járni a hatóságok eszén.