Már alig kapjuk fel a fejünket az ilyesmire, de a kormány megint kiverte a biztosítékot külföldön a kiskereskedelmi láncok kiszorítási kísérletével. A brit Guardian szerint a különadók nyertesei Orbán Viktor szövetségesei. A lap egyenesen Tesco-díjnak nevezte az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelését, és kiemelte, hogy kifejezetten a külföldieket érinti hátrányosan a durván hatvanszoros sarc.
A szektor éveken át a csendben együttélés stratégiáját követte, abban bízva, hogy így megúszhatja a legrosszabbat. Azt pontosan senki nem fogalmazta meg, hogy a legrosszabb mit is jelent, de ez most elég rövid alatt körvonalazódott.
A felügyeleti díj egekbe emelésén túl jöhet a nagyobb boltok vasárnapi zárva tartása. A törvény már a parlament előtt van, a CBA, a Coop és a Reál, akiknek csak kisebb üzleteik vannak, közösen álltak ki mellette. A kereskedelmi dolgozók szerint is inkább korlátozni és nem ösztönözni kell a vasárnapi munkát, és ők csak azért dolgoznak, mert kevés a fizetésük. Franciaországban viszont éppen bővítenék a vasárnapi nyitva tartást, mert ettől várják a gazdaság fellendülését és az új munkahelyeket.
A harmadik, talán legkárosabb ötlet, hogy a kormány 2018-tól csak azokat a láncokat tűrné meg, akik a korábbi két évben nem mutattak ki veszteségeket. Ez kinyírhatja a Tescót és az Auchant is.
A javaslatot maga a nemzetgazdasági miniszter jegyzi, a mögöttes megfontolás pedig az, hogy meggátolják a csoporton belüli számviteli optimalizálást, amivel a kormány szerint a helyiekkel szemben versenyelőnyt szereznek a nagyok. A veszteségek oka viszont sokszor a terjeszkedés, így, ha a javaslatot végül megszavazzák, beruházások állhatnak le. A boltok közötti árcsökkentő-hatású verseny is visszaszorulhat, amivel a kisebb versenytársakat leszámítva mindenki rosszul járna (igen, a fogyasztók is).
És hát mivel sarcból sosem elég, illetve a baráti kisboltokat még jobban támogatni kell, ezért jövőre megsápolják az italautomaták üzemeltetőit is: gépenként 30 ezer forintos regisztrációs díjat rónak ki rájuk, miközben egy automata fél év alatt termel ennyi hasznot.
Eddig a Spar - az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója - beszélt a legnyíltabban: mivel az eddigi 320 millió helyett 9 milliárd felügyeleti díjat kell fizessenek, és a többi intézkedés is nagyon fájna, leállnak a beruházások és munkahelyek szűnhetnek meg. Az NGM erre reagálva kételkedett a cégek összeomlásában.
A boltok reakciói sokfélék lehetnek: például elképzelhető, hogy jövőre ütemezik a későbbre tervezett beruházásaikat, hogy 2016-17-ben már ne legyenek veszteségeik. A felügyeleti díjemelést azzal kerülhetnék el, vagy legalábbis mérsékelhetnék a negatív hatást, ha tevékenységüket több kisebb cégbe szerveznék szét.
A kereskedelmi láncok mellett a fontosabb jövedéki termékek nagykereskedőire is rászállt a kormány. A héten először az borzolta a kedélyeket, hogy egy szűk kör kezébe kerülhet az alkoholforgalmazás, mert százötven kereskedőből durván féltucat maradhat csak a piacon. A tervet először még a fideszesek sem hitték el, ettől függetlenül természetesen megszavazták. Aztán a szavazás után egy nappal kiderült, hogy csak elszúrták a törvényt, igazából nem is akarják felforgatni az italpiacot, és nem az volt a terv, hogy csak 5-6 nagykereskedő maradjon életben.
Most sávos rendszer jöhet, amiben az árbevétel függvénye a jövedéki biztosíték nagysága. Ettől azért még a forgalmazók költségei megemelkednek, de nem annyival, mint amennyit az eredeti verzió rögzített.
És jön az új trafiktörvény is, ami kiszorítja a piacról a nagykereskedőket, 800 állást veszélyeztet. Ez a megoldás a nagykereskedők szerint verseny és Alaptörvény ellenes, a módszer pedig egy jogállamban elfogadhatatlan. Bónusz, hogy a kormányunk már azt is megmondja, hogy egy bolt mit árulhat, és mit nem. Most éppen az derült ki, hogy jön a rágó, mentolos cukorka a trafikokba, mert a dohányboltoknak lehetővé teszik, hogy a jövőben kiskereskedelmi ellátókkal intéztessék a beszerzéseiket.
Elkeserítőek a szegénység legújabb adatai, Magyarország súlyosan leszakad még a visegrádi országokhoz képest is, pedig ezt a gazdasági fejlettségünk nem indokolja. A Magyar Tudományos Akadémia szociológusai ismertették uniós összehasonlításban a szegénység terjedéséről szóló adatokat.
A számok azt mutatják, hogy a helyzet az elmúlt néhány évben meredeken romlott, amit a gyerekek különösen megszenvednek. A súlyosan depriváltak (akiknél kilenc fogyasztási tételből – például rendes fűtés vagy elég hús – legalább négy hiányzik) aránya Magyarországon meredeken nőtt 2009 és 2013 között: 20,3 százalékról indult, legutóbb már 26,8 százalék volt. Az uniós átlag 9,6 százalék, de például a szomszédos Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék.
Távolodtunk a nyugattól az elmúlt 25 évben, nem csak mi, hanem több régiós ország is - erre jutott az IMF egy régiós tanulmányában. Sőt, a rossz hír, hogy GDP alapon a csehekkel és szlovénokkal együtt távolabb vagyunk, mint 1990 környékén.
Jaksity György, a Concorde egyik kisebbségi tulajdonosa szerint múlt századi gazdaságfilozófiából nem lesz versenyképesség, az adósság, az elöregedés, az új technológiák és a demokrácia helyzete az ország előtt álló legnagyobb kihívások. Ezekkel a kormány is foglalkozik így-úgy, a válaszok minősége viszont megkérdőjelezhető.
Például vitatott, hogy hosszú távon mennyire volt okos dolog kiszorítani a nyugdíjkasszákat az öregségfinanszírozásból. Most mindenesetre a megmaradt négy kasszának is vége lehet, mert a 3000 milliárdos állami pénzszórás után a megmaradt 200 milliárdért aggódik az állam. Ennek a pénznek a bekebelezése egyébként akár válasz is lehet a jövő évi költségvetés gyenge pontjait érintő kritikákra.
A héten a budapesti értéktőzsdén a Telekom és az OTP gyengélkedett, de a BUX így is emelkedni tudott.
| 47. heti záró | 46.heti záró | |
| BUX | 17 445 | 17 382 |
| OTP | 3987 | 4010 |
| Mol | 12 195 | 12 070 |
| Richter | 3780 | 3710 |
| Magyar Telekom | 340 | 348 |
Elkészült a forintosításról szóló törvény, a devizahitelesek törlesztője 25 százalékkal csökkenhet, a bankok az elszámolásokon túl a kamatokon is buknak. A hét egyetlen újdonsága az volt, hogy a hat éven belül lejáró hiteleket nem lenne kötelező átváltani.
Varga Mihály szerint gyengülni fog a forint, ami egyrészt igen fura kijelentés, hiszen a gazdasági miniszternek általában nem szokott árfolyamcélja lenni, másrészt viszont azt üzeni, hogy a devizahitelesek jól járhatnak, mert a forintosításra kijelöltnél gyengébb hamarosan gyengébb lesz az árfolyam.
A hitelek rendezése után is további vegzálásra számíthatnak a bankok. A jegybank egyik vezetője belengette, hogy összesen öt nagy bank maradhat, a lakosságot és a bevételeket pedig egy időre el lehet felejteni. Több volt pénzügyminiszer szerint jöhet ugyan a magyarabb bankrendszer, csak ne a mi adónkból.
Betett a válság az európai fiataloknak, a spanyol és görög fiatalok felének még mindig nincs állása, sokan költöznének külföldre. A magyar munkavállalók harmada rendszeresen túlórázik, többnyire ingyen, a főnök tudta nélkül.
Olyan engedély kell az Uberhez, mint a taxizáshoz, ami azt jelenti, hogy pontosan ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelni az üzemeléshez, és engedélyt is a közlekedési hatóság ad. Ezzel zsákutcába kerülhetek az olcsó fuvart biztosító XXI. századi szolgáltatások.
De legalább azok örülhetnek, akiknek saját autójuk van: már-már időutazóként tankolhattunk a héten, mert három éve nem volt ilyen olcsó a benzin, mint péntektől. A csúcstól már 70 forintra vagyunk.