Érdemes megnézni, mekkora a szegénység

Magyarországon a szegénység folyamatosan nő, jobban leszakadunk még a visegrádi országoktól is, mint amennyire a gazdasági fejlettségünk indokolja – magyarázta az MTA Szociológiai Intézete.

A súlyosan depriváltak (lásd keretes írásunkat) aránya Magyarországon meredeken nőtt 2009 és 2013 között: 20,3 százalékról indult,

Az uniós átlag 9,6 százalék, de például a szomszédos Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék.

Magyarország nemcsak elszegényedik, hanem súlyosan leszakad még a saját régióján belül is

– mondta Messing Vera, az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa. Részletes cikkünk megjelenéséig a Központi Statisztikai Hivatal forráshiányra hivatkozva nem publikálta a szegénység mértékét és mélységét európai összehasonlításban mérő mutatókat. Listákat összefoglaló cikkünk eredeti változatában viszont már tévesen szerepelt, hogy a KSH az erre vonatkozó adatokat nem jelentette meg, mert időközben, november végén megjelent A háztartások életszínvonala című kiadvány.

Kövérek, egészségtelenek és elégedetlenek vagyunk

Üljön le, mielőtt ezt az egészségrangsort megnézi (OECD-országok, forrás: Better Life Index). Sőt, gyújtson rá, dobjon be egy felest és egy maradék szaloncukrot, és vigasztalja magát azzal, hogy legalább az oroszokat megelőztük:

Az egészség persze sok tényezőből áll össze, az egyik legfontosabb a születéskor várható élettartam. Az EU-ban Spanyolországban (82,5 év), Olaszországban (82,4 év) és Franciaországban (82,1 év) a legmagasabb, Magyarországon 75,2 év (az 1990-es 69,5 év helyett). Magyarország az OECD-átlagnál (9,4 százalék) kevesebbet, a GDP 7,9 százalékát költi egészségügyre, és sok magyar dohányzik (26,5 százalék), jól állunk viszont munka-magánélet egyensúlyban, biztonságból pedig a középmezőnyben végeztünk – mégis hátulról a harmadikak vagyunk az életünkkel való elégedettségben.

Az már csak a ráadás, hogy mi vagyunk a legkövérebbek a vizsgált harminc OECD-ország közt:

Mivel csak a 18 éven felüli lakosság számít, így az életvitelszerűen reggeli nélkül iskolába járó gyerekek nem tudják lejjebb húzni az átlagunkat. Amúgy rengeteg szeszt iszunk, a zöldségeket viszont nem különösebben kedveljük. Részletek cikkünkben.

Rabszolgaság: európai bronzérem

Egy Somogy megyei állami gondozottról több mint egy év után derült ki, hogy amikor eltűnik a szállóról, egy családhoz megy dolgozni, ahol éjszakánként biztos, ami biztos, kiláncolják a lábánál fogva, nehogy elmenjen. Egy hajléktalant véresre verve találtak meg, miután fel akarta jelenteni a férfit, akinek dolgozott, csak a fizetését felejtették el odaadni. Az ausztrál Walk Free Foundation szerint világszerte több mint 35 millió, Magyarországon 36 ezer ember él rabszolgasorban – ebbe az embercsempészet, csicskáztatás, szexuális kizsákmányolás áldozatait számolják bele többek között. Az európai listán Bulgária és Csehország mögött harmadik Magyarország:

„A közhiedelem szerint a rabszolgaság a régmúlt problémája, vagy csak a szegény, háború sújtotta országokban létezik. A rabszolgaság modern formái minden országban jelen vannak. Mindannyian felelősek vagyunk ezért, és a szenvedésért, amit embertársainknak okoz” – mondta Andrew Forrest, a WFF alapítója, részletes cikkünket itt olvashatja.

Vásárlóerőben lehagyott a régió

Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan 31. Európában a GfK szerint, az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő 4949 euró, ez az európai átlag 37,7 százaléka, a németek 21 579 eurós vásárlóerejének negyede (a vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, elkölthető jövedelmet jelenti). Ezzel az aránnyal egyre hátrébb szorulunk a közép-kelet európai régióban: 2004-ben a régióból Szlovénia vásárlóerő indexe volt magasabb,

2014-ben viszont már Szlovénián kívül a balti országok, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Horvátország is magasabb egy főre jutó átlagos vásárlóerővel rendelkezik.

A szomszédos Szlovákia az egy főre jutó 7537 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4617 euró) és Romániát (3748 euró). 

A megyei bontásban látványosan kirajzolódnak az országon belüli különbségek:

Európa 42 országának lakossága összesen 8,83 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 13 112 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él. A tízes toplistában szereplő országok a teljes európai vásárlőerő közel felével rendelkeznek (4 ezermilliárd), ugyanakkor a lista alsó felében található Ukrajnában és Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő 1322 euró, az európai átlag tizede.

Szeged Vilmos herceget megelőzve európai 8.

Szeged a Condé Nast Traveler egyetemi város-rangsorában került az európai top 10-be. Heidelberg és Krakkó előtt Oxford végzett az élen, utánuk a belgiumi Leuven, az 1289-ben alapított egyetemmel büszkélkedő francia Montpellier, a legrégibb spanyol egyetemnek otthont adó Salamanca és a svéd Uppsala következik.

„Magyarország negyedik legnagyobb városa ad otthont az ország legrangosabb egyetemének. A Dóm tér ad helyt minden nyáron a Szegedi Szabadtérinek, a város konyháját és saját paprikáját nagy becsben tartják, érdemes kipróbálni a fűszeres Halászlét és a világhírű szegedi Pick-szalámit” – írja az utazási szaklap. Magyarországról a fürdő- és szaunakultúrát emelik ki. Szeged mögött az első tízbe még St. Andrews (itt találkozott Vilmos herceg és Katalin hercegnő) és Bologna került be.

Versenyképesség: megelőztek a románok

A régiós országok között Magyarország hátul kullog, és a tavalyi eredményekhez képest megelőzött minket Románia, Bulgária és Csehország is a Világbank Doing Business 2015-ös jelentése szerint. A lista azt vizsgálja, melyik országban mennyire jó vállalkozni:

Magyarország versenyképessége abszolút értelemben az 54. helyen stagnál, a többi régiós országhoz képest romlott a relatív versenyképességünk. A lemaradásunk az új vállalkozások indításának nehézségeivel, az építési engedélyek kezelésével, az áram bevezetésének problematikájával, a befektetői védelemmel, illetve az adófizetés terheivel magyarázható (bár utóbbiban 7 helyet javultunk):

Hosszú évek után először lépett a rangsor 2. helyére Új-Zéland, megelőzve ezzel Hongkongot, amely így a 3. helyre esett vissza. A top 10-ben Dánia, Norvégia, az Egyesült Királyság és Finnország is helyet kapott, amelyek javítottak korábbi pozíciójukon, míg Dél-Korea két, az Egyesült Államok három hellyel esett vissza tavalyhoz képest.

Budapest szobatisztább, mint Sydney, de koszosabb, mint Bukarest

17. lett Budapest a Hotel.info hotelszobatisztaság-felmérésén, melyen 123 várost vizsgáltak hatmillió ügyfél értékelése alapján. Moszkva hatodik, Bukarest 12. lett a fővárosok között, a lista legvégén São Paulo, Brüsszel és Kijev végzett. A maximális pontszám tíz volt:

1. Tokió (8,93) 
2. Varsó (8,76) 
3. Szöul (8,73) 
(...) 
15. Madrid (8,24) 
16. Dublin (8,21) 
17. Budapest (8,20) 
18. Luxembourg (8,19) 
19. Sydney (8,17)

Magyarországon belül Vecsés 8,56 ponttal előzte Budapestet, melyet Debrecen, Sopron és Miskolc követett. (A listát Magyarországon az Origo ismertette szeptemberben.) A bulinegyed hipszterlistás helyezéséről pedig itt írtunk.

Egyenlőtlenség: kis növekedéssel középmezőnyben végeztünk

OECD-szerte soha nem voltak olyan nagyok az anyagi különbségek a szegények és a gazdagok között, mint az utóbbi 30 évben. Ez a tendencia a gazdasági növekedés ellen hat, állapította meg maga a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, melynek tagországaiban

a társadalom leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 9 és félszerese a legszegényebb 10 százaléknak.

Az 1980-as években a leggazdagabbaknak legfeljebb hétszer akkora jövedelme volt, mint a legszegényebbeknek. Az egyenlőtlenség Magyarországon is nagyobb lett az utóbbi évtizedekben, de messze nem akkora a növekedés, mint Svédországban, Finnországban vagy az Egyesült Államokban. (Baloldalon a növekvő, jobboldalon a csökkenő egyenlőtlenséget tapasztaló országokat ábrázolták, középen, tehát belgiumban, Hollandiában és Franciaországban nincs változás 1985 óta.)

Korrupció: 21. a 28-ból

A Transparency International éves korrupcióérzékelési jelentésében Magyarország egy helyet csúszott vissza a tavalyi helyezéséhez képest Európában, és továbbra is az EU korruptabb harmadához tartozik, idén a 28 tagállam közül a 21. helyen végzett. Globálisan 175 országból a 47. helyen végzett 54 ponttal (1 és 100 között minél kevesebb pontja van egy országnak, annál korruptabbnak látják, a lista végén álló Szomália és Észak-Korea például 8 pontot ért el).

Ha kelet felé fordítjuk az ország szekerét, az a korrupció további terjedésével és az ország leszakadásával jár, ezt láthatjuk abból, ahogy az ország elé példaként állított országok teljesítenek a korrupciópercepciós indexen.

– illiberálisozott Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi vezetője. A TI jelentése szerint bár Magyarország az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából általában jobban teljesít a régiós átlagnál, a korrupciós bűncselekmények felderítésében meglehetősen tehetetlennek bizonyulnak a magyar hatóságok.

Mégsem vagyunk kávénemzet

Az eredeti listán nem vagyunk utolsók, azért nem rajzoltuk tovább, mert így is lejön, hogy nem az élvonalban végeztünk. Magyarország itt is kilóg a környező országok közül, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország és Románia is jóval előttünk végzett a kávéfogyasztók listáján. Az átlagos magyar nagyjából egy presszókávét iszik egy nap, az élen a skandinávok végeztek:

Szuperszámítógép: Leó a 308.

Sorozatban negyedszer bizonyult a világ leggyorsabb szuperszámítógépének a kínai Tianhe-2. Ami még fontosabb, a világ legerősebb számítógépeit évente kétszer rangsoroló 500-as listán a Szilárd Leóról elnevezett debreceni gép a 308. helyet szerezte meg. A debreceni fejlesztés a Szuperszámítástechnika (HPC) a felsőoktatásban projekt része, melyet a magyar állam és az Európai Unió közel 2 milliárd forinttal támogat. A projektgazda Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet bízik benne, hogy az új gép

névadójához, a magyar származású fizikus géniuszhoz, Szilárd Leó eredményeihez hasonló sikereket hoz majd a magyar kutatók munkájában.

A gépek sebességét flopsban (lebegőpontos műveletek száma másodpercenként) mérik, a Tianhe-2 33,86 petaflopsszal lett első, ez a második amerikai Titan teljesítményének majdnem kétszerese. Leó pontos adatai a lista honlapján elérhetők.